Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1976-04-01 / 4. szám

Kitüntetettünk... A felszabadulási évfor­duló alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa eredményes munká­jáért Gyenge Istvánné cso­portvezetőt a Munka Ér­demrend bronz fokozatával tüntette ki. Kitüntetéséhez gratulá­lunk. i Hairni új bolygatott-ágyas SStirleV'Vonala SZABÁLYOZHATÓ ZAMATÉKNYALÁTOK, 1 PERCES SZARADÁSI IDŐ A hamburgi Hauni-gépgyár kikísérletezte új Buriey-vo- nalát. A berendezés méltán kelt nagy érdeklődést, hiszen az utóbbi időben a Burley- feldolgozás a nemzetközi do­hányipar egyik legfontosabb gondja. A Burleyt ugyanis „pörkölni” kell ahhoz, hogy jellegzetes zamatát megkap­ja; ezért van nagy jelentősé­ge a feldolgozási út végén fellépő hőmérsékletnek. A pörköléshez 100 Celsius fok- 130 Celsius fok közötti hő­mérsékletre van szükség, eb­ben a hőmérsékleti tarto­mányban azonban rohamo­san bomlásnak indulnak a nitrogénkötések. A DOHÁNY ÁTLEBEG A PÁC-FÁTYOL- FÜGGÖNYÖN A berendezésben az összes meghatározó funkció a boly­gatott ágyas (fluldizációs) el­járás szerint működik és a lehető legnagyobb mértékben automatikus szabályozású. A standard értékeket be lehet állítani és ezután a berende­zés a dohányátbocsátást, a pácadagolás arányát, a do­hányhőmérsékletet és a do­hánynedvességet állandó ér­tékszinten tartja. A gyártó cég minőségileg és nedvesség szempontjából optimálisan feldolgozott Burley-dohányt ígér. A vázlaton feltüntetett szá­mok a következőket jelentik: 1. Mechanikus beadagolás és bontás, bontóadagolóval és hordóbillentővel. 2. Pontosan adagolt anyag- folyamat-képzés tirisztoros szabályozású adagoló szalag­mérleggel. 3. Gőzölés a bolygatott ágyas eljárás után, a dohány pácfelvevő képességének nö­velésére és a még összeragadt levelek oldására. 4. Szabályozott pácadago­lás, az adagoló szalagmárleg- ről vezérelve, lüktetésmentes, tirisztor szabályozású, há­romdugattyús szivattyúval. A pácfelvitef egyenletes, mivel a légpárnán lebegő levelek egy pácfátyolfüggönyön ha­ladnak át. 5. Gőzölés a bolygatott ágyas kezelés után, hogy a pácoknak a dohányba való behatolása intenzív legyen. 6. Egyenletes szárítás és egyidejű pörkölés a szárító­szakaszban, a bolygatott ágyas szárítóban. A hőmér­séklet pontosan szabályozott. A dohányhőmérséklet méré­se infravörös sugármérő ké­szülékkel történik, a dohány­LÁTOGASSA ÜZEMI KÖNYVTÁRUNKAT! nyitva tartásának ideje: kedden és pénteken 11—12 óra között anyaggal való érintkezés nél­kül. Az állandó pörkölőha­tást azzal érik el, hogy a szá­rító léghőmérsékletét állan­dóan és automatikusan a do­hányhőmérséklet szerint sza­bályozzák. Ezzel a dohány­hőmérséklet egy bizonyos rögzített érték szintjén ma­rad. 7. Bolygatott ágyas hűtőtér, közvetlenül a szárítószakasz után kapcsolva. A szárító és a hűtő egyetlen együttest al­kot. 8. Űjranedvesítés egy boly­gatott ágyas nedvesítő alag- útban, oly módon, hogy a le­begő dohányszőnyegbe gőzt és vizet permeteznek be. 9. A nedvesítő berendezés mögött mérik a dohányned­vességet és a végső nedves­ségértéket a bepermetezett vízmennyiség módosításával állítják be. EGYENLETES ZAMAT, NINCS VESZTESÉG Az új berendezés a röyid és intenzív feldolgozás követ­keztében takarékosabb hely- kihasználású (hossza kb. 20 méter). A bolygatott ágy egyenletes haladása kiküszö­böli a réteges-szakaszos elté­réseket. A berendezések gyors, automatikus reagálása a változásokra, lehetővé te­szi, hogy a végtermék-ned­vesség, hőmérséklet és za­mat szempontjából egyenle­tes legyen. Nincs dohányvesz­teség, a berendezésben min­denkor csak néhány kiló do­hány tartózkodik és a do­hány levél azzal, hogy az egész feldolgozás során lég­párnán úszik, egyáltalán nem károsodik. A szárítási idő mindössze kb. 1 perc. Munkáskép viselet-szín esf il men A CIGARETTACSOMAGOLÁSI DH-AKCIÓBIZOTTSÁG MOZGALMAS ÉLETE Három dosszié Szarvas Aladárnénak, a cigarettacso­magolási üzemrész vezetőjé­nek asztalán, egy-egy dosszi­én egy-egy évszám: 1974., 1975., 1976. Kint a műhely­ben nyüzsgés, élet, gépzaj, szép, fehé^ vadonatúx mű­anyag dobozokban Symphó- nia-tasakok szaporodnak —. mi dolgunk hát a dossziék­kal, az irodának, az admi­nisztrációnak ezekkel a jel­képeivel? Nos, ezek a dosz- sziék sohasem fognak bepo­rosodni. Életkonzervek, sajá­tos akkumulátorok, melyek emberi energiákat sűrítenek magukban és melyek, ha ki­nyitjuk őket, mindig alkotó energiát fognak sugározni. Ezeknek a dossziéknak a belsejében áramkör vibrál: a cigarettacsomagolási DH-ak- cióbizottság dokumentumai. Akcióbizottság, melynek már emlékei vannak: megva­lósult akarata, örömei, gyá­sza, a választás és a megúju­lás izgalmai, filmfelvétel és messzire előrenéző tervek. ALAPÍTÓLEVÉL ÉS KEZDET Az „alapítólevél” dátuma 1973. október 31., aláírója Domán László igazgató. „Az 1973. III. negyedévi műszaki konferencia- 7. határozati pontja alapján előirányzott DH-intézkedések, 1974. ja­nuár 1-től”. Az „I. vezetés­irányítás” pont 1. bekezdése így szól: „Meg kell alakítani a ciga­rettacsomagolási DH-akció- bizottságot. Vezető: a műve­zető. Tagok: kijelölt műszak­vezető, szocialista brigádveze­tők, szakszervezeti alapszerv (műhelybizottság) képviselő­je. Az akcióbizottság készít­sen munkatervet (programot) a szervezési osztállyal kon­zultálva”. A következő dokumentum sárguló papír. „A cigaretta­csomagolási osztály DH-akci- óbizottságának tagjai: vezető: Szarvas Aladárné. Tagok: Ambrus Zoltánná, Biró Já­nosáé, Deáki Lajosné, Dobi Istvánné, Herczeg Magdolna, Holupka Pálné, Kaszás Ti­bor, Kelemen Antal, Kovács András, Molnár Sándor, Nyá­ri József, Majoros Rozália, Molnár Miklósné, Popovics Zoltán, Szabó Tiborné, Varsá­nyi lmréné, Vass László. Eger, 1974. január 7.”. Ez volt az első „csapat”, az első „parlament”, a DH első zsengéje a cigarettacsomago­lási osztályon, összesen 18- an, 165 dolgozó képviseleté­ben. Időközben már volt válasz­tás is. A termelési tanácsko­zás választja ma már az ak­cióbizottságot és volt olyan, akit nem választott újra. Az első névsorhoz képest hat új akcióbizottsági tag neve sze­repel a jelenlegi névsorban. Mind a hatan olyanok, akik a legtöbb új javaslatot tették, akik legtöbbet segítették az akcióbizottságnak az első időszakban. A mai akcióbi­zottság tagjai: Szarvas Aladárné, Deáki Lajosné, Dobi Istvánné, Ba­kos Erzsébet, Joó Józsefné, Komóczi Mihály, Kelemen Antal, Popovics Zoltán, Poj­műhelye. Minden tagja a két kezével dolgozik, de gondola­ta van garmadával. Egy-egy kézzel írott jegyzőkönyvben oldalakon át sorakoznak a javaslatok. Szinte beszélnek ezek a futó, nyugtalan tinta­sorok, a kockás papírlapok szinte zsonganak. Ám a szó itt csak eszköz: a gondolat­ból valóság lesz, tessék, nyo­mon követhető a műhelyben! Kelemen Antal még az első ülések egyikén „interpellált” a műhely világítása ügyében és kidolgozta javaslatát is. A műhelyvilágítást azóta en­nek alapján megoldották. Szól már a SASIB-gép ga­Az akcióbizottság határo­zatára szűnt meg a napi se­lejt globális mérése és való­sult meg az a gyakorlat, hogy minden gépcsoport saját selejtjét méri. „ÖRÜLÖK, HOGY MEGVÁLASZTOTTAK” Mit éreznek az akcióbizott­sági tagok? Hogyan gondol­kodnak erről a funkciójuk­ról? Szarvas Aladárné, az üzem­részvezető és az akcióbizott­ság elnöke már nem is ludna meglenni nélküle. — Korábban is voltak az em­tás Ferenc, Holupka Pálné, Majoros Rozália, Miskolczi Józsefné, Kaszás Tibor, Nyá­ri József, Szabó Tiborné, Var­sányi lmréné, Záborszki Lász- lóné, Vass László. Csak egy név hiányzik. A huszadik, aki még akcióbi­zottsági tag volt, amikor a bizottságot a filmfelvevő gép megörökítette a „Minőség ön­kéntesei — DH” című színes filmen. Herczeg Magdolna, akinek alakját 165 pár szem keresi naponta, mert még nem tudja elhinni, hogy nem tűnik fel már soha többé se­hol. A GONDOLATOK MŰHELYE Nem, azt nem lehet itt ér­zékeltetni, milyen gondolat­pezsgés csapja meg azt, aki ezt a három dissziét fel­nyitja. Az akcióbizottság ma­ga is műhely: a gondolatok ratjának hibajelzö csengője, melyet Popovics Zoltán aján­lott. Vass László gondolata volt a KDW-csomagológép ki­nyitható hátsó ajtaja, mely lényegesen csökkentette a selejtlehetőséget. Holupka Pálné megoldotta a cigaretták kíméletesebb kezelését. Az akcióbizottság határoza­tára került fel a mentőlá­dákra a szolgálatban levő munkavédelmi őr neve, hogy ne kelljen időt tölteni a kér- dezősködéssel. Az akcióbizottság szervezte a tapasztalatcserét a Pécsi Dohánygyárral. Az akcióbizottság határo­zott úgy, hogy a karbantar­tás idejére állványokat ké­szíttetnek, melyeken az egész apparátot elhelyezve, jobb lesz a karbantartás minősége és csökken a karbantartási idő. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület mint­egy 400 küldött — közöttük vállalatunk nyolc dolgozója — részvételével március 26- án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tar­totta tisztújító küldöttköz­gyűlését. Babos Zoltán elnöki meg­nyitója után Kovács Sándor MÉM miniszterhelyettes, a MÉTE társelnöke tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást „Az élelmiszeripar helyzete és feladatai az V. ötéves terv időszakában” címmel. Kovács Sándor előadásá­ban — többek között — rá­mutatott az élelmiszer-gazda­ság alapvető problémáira, ar­ra, hogy az egyre korszerűsö­dő mezőgazdaság nem bír ki egy —, a majdnem — manu­fakturális szinten működő élelmiszeripart. Az élelmiszeripar jelenlegi műszaki állapota több helyen gondot és feszültséget okoz (és ezek között az iparágak között említette a miniszter- helyettes a dohányipart is). De a munkaerőért folyó „or­szágos versenyben” is elég rossz helyzetben van az élel­miszeripar — mondta a mi­niszterhelyettes —, annak el­lenére, hogy a IV. ötéves terv időszakában a jövedelem nö­vekedési üteme az egész élel­miszeriparban dinamikus­nak mondható. Az iparági átlagbér, ill. jövedelem azon­ban ezzel együtt sem érte el az ipari átlagot. Az 1976. január 1-ével be­a MÉTÉ országos elnökségben vezetett szabályozás módosí­tás figyelembe vette az élel­miszeripar helyzetét és fen­tebb említett gondjait, és az élelmiszeripar ágazat csök­kentett mértékű nyereség­adóztatása is a jövedelme­zőbb gazdálkodást, a fejlesz­tési lehetőségek növelését kí­vánja előmozdítani. (Ez a csökkentett mértékű adózta­tás azonban sajnos nem vo­natkozik néhány iparágra, s ezek között a dohányiparra. Szerző megj.) Az V. ötéves terv időszaká­ban egyrészt növekszik az élelmiszeripar állami beru­házási lehetősége, másrészt a képződő amortizáció 100 szá­zaléka, az egész iparágban visszatartható a fejlesztési alap növelése céljából. Az V. ötéves tervi felada­taink között jelölte meg a miniszterhelyettes az alábbi­akat: — az élelmiszeripar alap­vető feladata az V. öt­éves terv során, egy magas színvonalú élel­miszer-ellátás biztosí­tása, s ennek érdekében biztosítani kell; — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar érdek- azonosságának megte­remtését a minőséget il­letően, (pl. a cukoripar­ban 1976-ban már a cu­korrépa béltartalma sze­rint és nem mennyisége szerint történik az át­vétel) ; — a fejlesztés során — az élelmiszeriparon belül is — a társadalmi érde­ket kell elsődlegesnek tekinteni a szűkebben vett iparági, ill. vállala­ti érdek helyett; — ágazati tervünknek a népgazdasági tervbe kell illeszkedni és a végre­hajtás során — minden szinten — ezt kell szem előtt tartani; — minden szakterületen növelni kell a vezetői munka színvonalát, az önmagukkal szembeni elvárást; — az eddiginél fokozottab­ban biztosítani kell a vezetői utánpótlás neve­lését. A MÉTE, mint tudományos egyesület, jelentős társadalmi segítséget adhat a magasabb színvonalú élelmiszer-ellá­tást biztosító műszaki-gazda­sági intézkedések kidolgozá­sában és kivitelezésében. Következő napirendi pont­ként került sor dr. Tóth-Zsi- ga István, a MÉTE ügyvezető titkára elnöki beszámolójára, ill. az írásban már korábban megküldött beszámoló kie­gészítésére. Az elnökségi beszámoló a MÉTE V. ötéves tervi célját abban jelölte meg, hogy: — társadalmi tevékenysé­günkkel szolgáljuk és segítsük elő az élelmi­szeripar fejlődését; — járuljunk hozzá az in­formációáramlás gyor­sításához ; — s legyünk aktív közre­működői legnagyobb va­gyonunk, az emberi tu­dat helyes kialakításá­nak. A MÉTE munkájának tar­talmát és lényegét meghatá­rozzák a párt és a kormány határozatai, tudománypoliti­kai irányelvei, a tevékenység keretét, módszereit és formá­ját pedig az egyesület most elfogadott alapszabálya. Az ötven fős elnökség meg­választása előtt dr. Romány Pál MÉM-miniszter 15 főnek az Élelmiszeripar kiváló dol­gozója kitüntetést adott át, illetve különböző MÉTE-em- lékérmek és emlékplakettek átadására került sor. S ez alkalomból, e helyről is gratulálunk Hüszti Ferenc főmérnöknek, a MÉTE Heves megyei titkárának, aki a „MÉTE társadalmi munká­ért” kitüntetésben része­sült. A szavazatok összeszámlá- lása után a számvizsgáló bi­zottság elnöke ismertette az eredményt, miszerint a kül­döttek egyhangú titkos sza­vazattal elfogadták a MÉTE- elnökség jelöltjeit, ill. néhány jelölt 98,5 százalékos szavaza­tot kapott. A közgyűlést, az elnöki zárszó után baráti ta­lálkozó követte. — B—né — bereknek gondolatai, de nem tudták hol elmondani, vagy csak magánbeszélgetésekben fejezték ki, úgy ahogy. Min­denkinek megvolt a maga munkája, az egész műhelyt átfogóan nem is i próbálták meglátni. Ilyen hatalmas gondolati energia, mint az akcióbizottságban, még soha­sem szabadult fel. S közel sem volt ennyi megoldás, ennyi megvalósított gondo­lat! Az üzemrész ebből a szempontból megváltozott. Olyan akcióbizottsági ülés még nem volt, hogy senkinek se lett volna mondanivalója, javaslata. Nekem, mint veze­tőnek, sokkal nagyobb öröm a munka azóta, hogy ez a bi­zottság megalakult. Kelemen Antal filmen mondja el saját gondolatait erről; valahányszor a filmet vetíteni fogják, ezek a sza­vak újra meg újra elhangza­nak. Záborszky Lászlónét idő­közben választották meg a dolgozók. — Hogyan fogadta ezt az eseményt ? — örültem neki. Örülök, hogy megválasztottak. — Szeretett volna azelőtt is akcióbizottsági tag lenni? •— Igen. Akartam is. — Munkatársai most meg is becsülik, mint ilyent? — Nagyon sokan és gyak­ran mondják el a problémá­kat és én fel is vetem az ak­cióbizottsági üléseken. A VÁLLALAT VÉRKERINGÉSÉBEN A jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok szerint, de a műhelyben járva-kelve a va­lóságban is érzékelhetően, na­gyon eleven az akcióbizott­ság kapcsolata a társüzemré­szek akcióbizottságaival. Üj- ra meg újra megjelennek az akcióbizottsági üléseken a gyártási, a tmk és az anyag­áruforgalmi DH-akcióbizott- ságok képviselői, a problémá­kat mindig közösen tárgyal­ják meg és a felvetett kérdé­sekre a következő alkalom­mal megadják a választ. így tehát a cigarettacsomagolási DH-akcióbizottság nem ön­magába zárkózott kis cso­port, hanem szerves része a vállalat szervezetének, be van kapcsolva a vállalat idegrendszerébe és vérkerin­gésébe. Ez pedig azt jelenti, hogy az akcióbizottság népgazda­sági tényező. Sejtmag. Mond­hatnánk: a fejlett szocializ­mus kromoszómája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents