Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-03-01 / 3. szám
DH-szellemben készült Kollektiven döntenek a minőség jutalmazásáról AZ ÖNKORMÁNYZAT ELEMEI A CIGARETTAELÖKÉSZÍTÉS DII-AKCIÓ BIZOTTSÁGÁBAN Sokan már alig vártuk, hogy ismét a megszokott időben ebédelhessünk a szokott helyünkön, az étteremben. A múlt hónapban ugyanis egy hétre leállt a gyárunk üzemi konyhája átépítés miatt, és így mindenkinek nap mint nap hozni kellett az ennivalót ebédre, a táskában. Sokan most tudjuk aztán igazán értékelni, hogy mit jelent az, hogy az ebéd mindig időben készen van. A teljes leállás február 23-án kezdődött, mikor a szakemberek serege egyszerre lepte meg az üzemi konyhát és az éttermet. Mindenki szorgalmasan dolgozott, hogy azt a nagy munkát, amit beterveztek, egy hét alatt el tudják végezni, mint ahogy ígérték. A hét elteltével, mikor ismét ebédelni mehettünk, a legnagyobb meglepetésünkre egy igazán nem várt szépségű, csillogó és korszerű konyhát és éttermet találtunk a régi helyén. — Megkérdeztem Bárdos Lászlónét, az üzemi konyha vezetőjét, hogy milyen átalakításokat végeztek el a szakemberek és milyen szakemberek vettek részt ebben a nagy munkában? — Az üzemi konyha átépítésében és korszerűsítésében részt vettek a gyár kőművesei, akik a falazást és a csempézést végezték, a lakatosok, a vizesek, a festők, az asztalosok és külső vállalkozóként a melegpadló-lerakók. — Az átalakítással növekedett a konyha alapterülete? — Igen, duplájára nőtt az alapterület, mely most már lehetővé tette, hogy a higiéniai követelményeknek magasan eleget tegyünk. Ugyanis létrehoztunk egy teljesen különálló helyiségből álló fekete és fehér mosogatót. A fekete mosogató az a konyhában használatos lábasok és egyéb konyhai eszközök tisztán tartására készült. A helyiségben a ruhák, abroszok és a különböző típusú, mintegy 700 db pohár kerül elraktározásra. — Az étterem nem kisebbedéit a konyha javára? — Területileg igen, de használat szempontjából nem. Mert az étterem bejárati részénél voltak azok a szekrények, melyekben a poharakat tároltuk és itt volt a pohármosogató is. Ezek innen kikerültek, így a kihasználható hasznos alapterület szinte ugyanolyan maradt. Ezt az is bizonyítja, hogy egy asztallal kevesebb sincs az étteremben most, mint az átalakítás előtt. — Mit csinált a Hámán Kató-brigád a teljes leállítás ideje alatt? — Három dolgozó és egyben brigádtag az osztályokon dolgozott. Egy nap, II. 23-án szabadság ideje alatt tavaszi nagytakarítást végeztünk a Felsőtárkányi üdülőben. Csütörtökön Sátoraljaújhelyen voltunk tapasztalat- cserén. Pénteken délutánra jöttünk dolgozni, mert vacsorát készítettünk a sportolók részére. Ezen kívül még egész héten 100 gyermek részére ebédet főztünk. — Ennek a határtalan munkának meg is lett az eredménye, mert elmondhatjuk, hogy itt ami elkészült, az minden DH-szellemben történt. Egyben köszönjük a gyár és a konyha dolgozói nevében, a gazdasági és társadalmi vezetésnek, hogy ehhez a munkához biztosította az anyagi és erkölcsi támogatását. Szigeti Zoltán Ha valahol, hát a cigarettaelőkészítésen különleges jelentősége van a minőségi munkának. Ha valahol, a cigarettaelőkészítésen lehet legnehezebben mérni a munkafolyamatban a minőségi munkát. Egyetlen nagy futószalag ez az üzemrész, melynek végterméke, a vágat, a cigaretta- gyártás alapanyaga. A minőség az emeleten mutatkozik meg, a gyártógépeken; a cigarettagyártás minőségi munkája az előkészítésen alapul. így hát az előkészítésiek nemcsak önmagukért felelősek. Ezt a következtetést 1974. január 10-én vonták le félre nem érthetően az előkészítésen, amikor összegyűlt az a 12 munkatárs, aki elhatározta, hogy üzemrészi DH-akcióbi- zottságként megalkotja a cigarettaelőkészítés vezérkarát és képviselőtestületét. „Eredményes munkát csak együttes munkával lehet elérni — mondta akkor Bárány Tibor üzemrészvezető, az alakuló akcióbizottság elnöke. — Az előkészítési osztályon két szocialista brigád az elmúlt évek során már igen komoly munkát végzett; mniden remény megvan tehát arra, hogy osztályunkon sikerre tudjuk vinni a DH- munkarendszert”. MA MÁR TIZENÖTEN A kezdeti tapogatózás után a cigaretta-előkészítési akcióbizottság a növekvő követelmények kielégítésének előfeltételévé vált. Két év alatt létszáma is bővült: ma már tizenöt tagú. összetételében az üzemrész molekulájának tekinthető. Elnök Bárány Tibor üzemrészvezető. Helyettese Pogonyi Sándorné munkairányító (műszakvezető) ; akcióbizottsági tag, a másik munkairányító Bojtor István is. A többiek: Szarvas Györgyné csoportvezető, szocialista brigádvezető; Dongó Istvánná, Asztalos Józsefné és Fülep lmréné átvevők; Si~ ke József né bálabontó; Csáky István karbantartási csoport- vezető; Turján Ernő előkészítési üzemeltető; Erdélyi György vákuumüzemeltető, Cserven Kálmán és Virág József vágási üzemeltetők; Ste- fáncsik Ferenc dohány vágó; Bóna Gyuláné a pác- és il- latanyag-előkészítő vezetője. Havonta tartják üléseiket, jegyzőkönyveikből nyomon követhető a két év alatt végzett munka és a fejlődés. NYÍLTAN, a műhely SZEME ELŐTT Három dátum, három intézkedési terv. Kettő már a múlté, a harmadik, az 1976- os még valóságos terv. Az 1974- es intézkedési terv két legnagyobb jelentőségű, megalapozó jellegű döntése: „Az eddigi osztálymegbeszéléseken általában tárgyaltunk a felmerülő problémákról. 1974-ben meg kell valósítani az elmúlt időszak részletes elemzését”. „A gazdaságosság elősegítése érdekében szorosabb együttműködést alakítunk ki a gyártási osztállyal”. Egyébként itt még minden „megalapozó jellegű”. A hengerszárító hatásfokának növelése, a pácolási eljárás műszerezettsége, a vágógépek tervszerűbb tmk-ja, Fecske, Románc, füstszűrös Sympho- nia rendszeres kocsánytarta- lom-mérése és nedvességtartalom-mérése. Elég egy pillantást vetni az 1975- ös intézkedési tervre, hogy máris szembe tűnjék a fejlődés. Tervbe vették és megoldották a dohánycsomók szeletelését, a bálabontóterem szellőztetését, a munkamorál felülvizsgálatát. Az akcióbizottság fejlődését bizonyítja az „egyéb feladatok” 3. pontja: „A műhelydemokrácia to- vábbszélesítése érdekében, legalább negyedévenként az akcióbizottság megbeszélésére meghívunk olyan munkatársakat, akik nem tagjai a bizottságnak, hogy véleményeiket, problémáikat, javaslataikat meghallgassuk és hasznosíthassuk”. Teljesítették. Ez azóta is gyakorlat. ÉSZREVENNI, GONDOLKODNI, MEGOLDANI Az 1976-os intézkedési tervben, akárcsak az előzőekben, a felelősök között van egy név, mely igen sokszor olvasható: Csáky István. — Nem azért rak rám eny- nyi terhet az akcióbizottság, mintha más nem akarna dolgozni — mondja Csáky István karbantartási csoportvezető. — A valóság azonban az, hogy a mi csoportunk biztosítja a munka előfeltételeit. Amikor a csoportot létrehozták, hat fővel, még csak a rutinkarbantartás volt a feladata. Hanem amióta akcióbizottság van! Csak úgy záporoznak a javaslatok. Tizenkét ember is kevés volna. Most már megszoktuk, hogy előre gondolkozunk, nemcsak a hibákat javítjuk ki, hanem előre látjuk a bekövetkezhető hibákat és máris elejét vesszük. Észrevenni, gondolkodni, megelőzni, megoldani. Csak ehhez hat pár kéz kevés. Legalább tizenöt fej gondolkodik, de annál jóval több, mert ez a gondolkodás, vizsgálódás egyre több olyanra is átragad, aki nem akcióbizottsági tag! Soha ilyen elégedett arckifejezéssel kísért panaszt! így summázza Bárány Tibor üzemrészvezető is: — Az akcióbizottság legnagyobb eredménye, hogy az emberek elkezdtek gondolkodni és ennyi fej közül valamelyikből mindig kipattan a megoldás. A MEGOLDHATATLAN MÉRÉS HELYETTESÍTÉSE KOLLEKTÍV DÖNTÉSSEL Lapunk januári számában jelent meg Szarvas Györgyné nyilatkozata, melyben az előkészítő akcióbizottságnak arról a gondjáról számolt be, hogy az üzemrészben, a „fu- tószalag”-szerű munkafolyamat miatt nem mérhető clyan pontosan az egyes csoportok és személyek munkaminősége, mint például a gyártáson. Hogyan oldották meg mégis a takarékossági prémium elosztását? — Kollektív döntéssel. Műszakonként részt vettek az osztásban a művezetők, a szakszervezeti bizalmiak, a pártcsoport- és KISZ-cso- portvezetők és a szocialista brigádvezetők. A dolgozók 65 százaléka részesült 3—400 forintos takarékossági prémiumban. Az elosztást mindenki igazságosnak tartotta. Ezek már a munkásönkormányzat elemei; erre felé vezet az út a fejlett szocializmusba. Munkavédelmi verseny Az ÉDOSZ Heves megyei bizottságához tartozó 12 élelmiszeripari vállalat az elmúlt években hazánk felszabadulásának, az MSZMP XI. kongresszusának, valamint a Szakszervezeti Munkavédelmi Felügyelet 25 éves jubileumának tiszteletére nemes versengést folytatott a dolgozók egészségének, s testi épségének fokozottabb védelme érdekében. Űj feltételek kidolgozásával, amely kiterjed: — az éves munkavédelmi és szociális tervek teljesítésére, Racionalizálási munkapróbák AZ ALKATRÉSZGAZDÁLKODÁSBAN Dumbiczki Károly és Gereben András munka közben. lakatosok összeállítottak Sal- gó-elemekből egy nagy teherbírású polcot, melyen most már minden eszköznek megvan a pontos helye. A fehér mosogatóban az étteremben felhasznált tányérok, poharak és egyéb eszközök kerülnek elmosogatásra. Nagy örömünkre az asztalosok elkészítettek egy direkt pohármosogatót, kiváló minőségben, mely most már nagymértékben megkönnyíti a több száz pohár tisztán tartását. Természetesen ide is beépítésre kerültek szintén az asztalosok keze munkája nyomán gyönyörű polcok, melyeken százával sorakoznak a tányérok, bögrék és egyéb konyhai eszközök. A fehér mosogató mellett még készült egy igen szükséges kézi raktár, melyben a főzéshez gyakran szükséges ízesítőket és egyéb anyagokat tartjuk. Ezen kívül készült még egy tálaló és egy irodai helyiség, melyben a szükséges konyhaA racionalizálást, mint a termelőerők és termelőeszközök jobb, eredményesebb, gazdaságosabb felhasználását elősegítő új módszerek, szervezési intézekdések gyűjtőneveként használatos kifejezést, az elkövetkező időkben valószínűleg gyakran használjuk majd. A racionalizáló szervezés célja ugyanis az, hogy a rendelkezésre álló technikai és a dolgozók szakismeretéből adódó lehetőségeket érje utol a munka szervezettsége, s ezt az „utolérést” egyre inkább kiemelt feladatként kell kezelnünk. A téma közreadását az indokolja, hogy a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Ipargazdaságtani Tanszéke az elmúlt év végén intenzív kurzust tartott „Racionalizálási munkapróbák művezetése” témakörben. Ezen a kurzuson vállalatunktól hárman vettek részt és három témában „munkapróbát” is készítettek. Noha mindhárom munkapróba igen érdekes, tanulságos és hasznos megállapításokat és javaslatokat tesz, e helyen most mégis csak az egyikről, a „Tartalékalkat- rész-gazdálkodás döntési és információs rendszere” című munkapróbáról szeretnék szólni. íme néhány részlet a helyzetelemzésből : „Az egész tartalékalkat- rész-gazdálkodás legfontosabb része az igények helyes felmérése. A jelenlegi rendszernek ez a legdöntőbb pontja”. Ezzel szemben a jelenlegi GYAKORLAT — az alkatrész-megrendelést a szerkesztési csoportvezető végzi, akinek nincs közvetlen kapcsolata az egyes üzemrészekkel; — a karbantartó, vagy a főműszerész az alkatrész-katalógus alapján, ötletszerűen, szóban közli az alkatrészigényt, a nyilvántartóban pedig cikkszám szerint szerepelnek az alkatrészek; — a műszaki raktár a beérkezett alkatrészeket minőségi átvétel nélkül vételezi be; — egy-egy azonos alkatrészt — elszámolóártól függően — több helyen is szerepeltet a raktár, s ez nehezíti a készletellenőrzést rendelés előtt; — de a leggyengébb pontja ennek a rendszernek az, hogy az alkatrészek minimum és maximum készletei nincsenek megállapítva, s emiatt előfordul, hogy a készlet nullára csökkenésekor kap jelzést az alkatrész-megrendelő. Ez pedig sürgős megrendelést, többletköltséget és esetenként még termelés- kiesést is okoz. S ezek után a MEGÁLLAPÍTÁS „A tartalékalkatrész-gaz- dálkodási, döntési és információs rendszerről összefoglalóan megállapítható, hogy sem a teljesség, sem az objektivitás, sem az időszerűség követelményét nem elégíti ki. A döntés arról, hogy milyen alkatrészeket és milyen mennyiségben rendeljünk meg, ugyancsak rosszul van telepítve. Az egész folyamatból hiányzik az információk visszacsatolása. A tanalékalkatrész gazdálkodás jelemegi rendszere tehát jelentős veszteségek és tartalékos forrása”. Az illetékesek minden bizonnyal gondolkodnak mái a megoldáson. Sok problémát kell megoldaniuk, nem lesz könnyű a feladatuk, de mindenképpen megáéi! (A munkapróbát Dancsi Katalin, Keresztesi Ferenc és Zagyva Béla készítették). . — D — é — — a bevezetett munkavédelmi újításokra, — az ezer főre jutó balesetek és kieső munkanapok számának alakulására, — a csonkulásos és halálos balesetek alakulására, — az egyéb adminisztratív és kártérítési munkavédelmi tevékenységre, — a verseny értékelésének és részt vevő vállalatok elsősorban erkölcsi elismerésének módjára, vándorzászló adományozására. tovább kívánjuk ezt a tevékenységet fokozni. Ezek alapján az 1976-os évben és az V. ötéves terv időszakára az Egri Dohánygyár kollektívája és gazdasági, mozgalmi vezetése versenyre hívta ki a megye élelmiszeripari vállalatait, a munkavédelmi eredmények további javítására, a dolgozók egészségesebb és biztonságosabb munkakörülményeinek kialakítása, az 1976- os és V. ötéves termelési tervek sikeres teljesítése érdekében. Kelemen Mihály
