Egri Dohánygyár, 1976 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1976-03-01 / 3. szám
iKISZ-műszak a könyvtárban Fontos feladat ' a munkások A „Marie Curie'’ szocialista brigád megkoszorúzza MEGALAKULT AZ OKTATÁSI BIZOTTSÁG II. Rákóczi Ferenc síremlékét A „Láng Sándor” KISZ- alapszervezet az elmúlt hónap első szabad szombatján a szakszervezeti könyvtárban 13 fő részvételével KISZ-műszakot tartott. Erre az akcióra azért került sor, mert a termelésben ez évben még nem szerveztek kommunista műszakot, illetve alapszervezetünk összetételéből következik, hogy tőlünk a kommunista műszakokra is csak igen kis létszámot kérnek, ezért határoztunk úgy, hogy KISZ-műszak keretében rendezzük a könyvtárat. A szakszervezeti könyvtár könyvállománya 2500 kötet, melyet írók szerinti csoportosításban rendszereztünk. A polcokon és az olvasóknál levő könyvekről katalógust készítettünk, ezzel az olvasótábor régi igényét elégítettük ki. A rendszerezett könyvállomány katalógusát most már bárki rendelkezésére tudjuk bocsátani, reméljük, ezzel is megkönnyítjük a választást olvasóink részére. Ezt a monoton, egyhangú, i A szocializmus építése megköveteli az állandóan fejlődő termelést, a magasabb életszínvonalat és a közösségi életformát is. A szocialista társadalom további építése szakmailag jól képzett. a termelési kultúra és a munkaerkölcs követelményeinek megfelelő, munkájukat tudatosan, célszerűen és termelékenyebben végző, közösVállalatunknál is már több éve képezzük tovább dolgozóinkat különböző tanfolyamokon, iskolákon, hisz a műszaki színvonal megköveteli, hogy minél képzettebb munkások vegyenek részt a gépek irányításában, a vezetők pedig kellő vezetési ismeretekkel rendelkezzenek a megnövekedett feladatok ellátására. Ezek mellett az esti és levelező tagozaton a középiskolákban és egyetemeken is igen szép számmal tanulnak dolgozóink. Az oktatási munka minél eredményesebb végzésére a vállalati DH-akcióbizottság 1976. februári ülésén határozatot hozott oktatási bizottság megalakítására. Az oktatási bizottság léíreII. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóján az Egri Dohánygyár dolgozói ngyében egyik szocialista brigádunk is leteszi az emlékezés koszorúját a kassai Dóm kriptájába. A „Marie Curie” brigád asszonyai tesznek tisztelgő látogatást április 9—10-én a magyar szabadság és függetlenség szomorú sorsú hősének sírjánál, akinek a neve Egerrel még külön is összeforrt. RÁKÓCZI BEVONUL EGERBE A Rákóczi család birtokainak egy, része Heves megyében volt. így azután a hevesi rendek kezdettől fogva Rákóczihoz csatlakoztak és reménykedve várták a jobbágyok is. Eger polgársága 1703-ban behívta a városba Bercsényi Miklós főgenerálist, aki csapatai élén ünnepélyesen bevonult. A német és labanc egységek azonban keményen védték a várat, előbbrevalónak ítélte és hazája szabadságát nem tette alku tárgyává. Amikor kiderült, hogy az egyetlen lehetőség a harc, az ónodi ország- gyűlésen a rendek kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Rákóczi szövetségeseket keresett. Gyöngyösön fogadta Des Alleurs márkit, XIV. Lajos francia király követét és tárgyalt vele a francia segítségről. 1708 nyarát Rákóczi Egerben töltötte és ekkor fogadta itt az orosz küldöttséget, mely I. Péter cár diplomáciai segítségéről tájékoztatta. A VÉG A francia segítség elmaradt, az orosz közbenjárás nem hozott sikert. A szűk látókörű magyar rendek magatartása keserű csalódást okozott a kuruc mozgalom gerincét alkotó parasztságnak. Rákóczi helyzete egyre nehezebb lett. 1708 végén pestisjárvány tört ki a hadsemégis figyelmet igénylő munkát az alapszervezet tagjai jókedvvel és nagy lelkesedéssel végezték réggé! 8 órától 14 óráig. Reméljük, munkánk eredményét ,az olvasótábor hasznosan tudja felhasználni. Kovács Anna ségi gondolkodású dolgozókat igényel. A közművelődéspolitika fontos feladata elősegíteni azt, hogy a dolgozók a szocializmus mai és holnapi fejlődésének megfelelő kulturális színvonalon éljenek és gondolkodjanak, a műveltség tömegméretűvé váljon. Fásítás a Dohánygyárban A dolgozóink közül biztosan sokan észrevették, a gyártási iépület mögött két sorban apró kis gödröket ástak és ásnak. Mint megérdeklődtük, ezekbe a gödrökbe fenyőfacsemeték fognak kerülni, ösz- iszesen mintegy 80 db a.régi gyártási épület mögé. A szociális épület elé zöld gser- jebokrokat... ;telepítenék. A gyárban elültetésre kerül 'még néhány db gyümölcsfa, melyek között lesz kajszibarack, ■ cseresznye is. A facsemetéket telepítésre az erdőgazdaság bocsátja a gyár rendelkezésére ingyen, a fásítási akció keretébén. Jelenleg is többféle oktatás folyik: két osztályban a dohányfeldolgozó szakmunkás- képzés, a közvetlen munkahelyi vezetők továbbképzése, a technikusminősítő vizsgára való felkészítés, továbbra is tevékenykedni fog az általános iskola kihelyezett tagozata. jött, és feladata lesz a különböző oktatási formák koordinálása, szervezése, irányítása, a dolgozók oktatási problémáinak intézése. A bizottság tagjai: Nagy Béláné, Czeglédi László, Molnár Jenő, Sándor András, Üjlaki Sándor. melyet Bercsényi 1704 végéig tartott körülzárva. Amikor Rákóczi személyesen jelent meg az andornaktályai táborban, a kurucok lelkesedése a tetőfokra hágott. A fejedelem azonban elsősorban az emberéletet tartotta szem előtt. Személyesen tárgyalt Zinzendorff Ferdinand várparancsnokkal és amit Bercsényi fegyverrel nem tudott kivívni, azt Rákóczi elérte személyes diplomáciával : Zinzendorff labancaival együtt kivonult a várból és az 1705. január 2-án a kurucok kezére került. P.á- kóczi 1705 februárjában tartotta ünnepélyes bevonulását Egerbe. A Ráckapunál Telekessy püspök fogadta — ezt az eseményt hirdeti az emléktábla a 3. sz. általános iskola falán, a Széchenyi utca végén — és a várbeli kuruc ágyúk háromszoros dísz- sortüze után Rákóczi 3000 lovas és gyalogos szabadság- harcos kíséretében vonult szállására, a püspöki palotába. OROSZ—MAGYAR TÁRGYALÁSOK Eger Rákóczinak úgyszólván állandó főhadiszállása lett. Itt folytak 1705 elején a békealkudozások is a bécsi udvarral, amelyek azonban erédménytelenek maradtak. Rákóczi nagyon drágának tartotta, az emberéletet, de a szabadságot mindennél regben. (Emlékét őrzi a kápolna a Makiári út fölött). 1709-ben meghalt a kuruc haderő egyik legtehetségesebb parancsnoka: Vak Boty- tyán János. Gyöngyösön temették el. 1710-ben Rákóczi a szabadságharc utolsó erődjévé akarta tenni Egert. Az árulás azonban akkor már befészkelte magát, Nagyma j tény előre vetítette árnyékát. Pirinyi Miklós vár- parancsnok 1710. december 8-án labanckézre adta Eger várát. „Nagymajtényi síkon letörött a zászló”. Telekessy püspököt megfosztották tisztségétől és Szarvaskő várába zárták. Az emigrált Rákóczit törvényben bélyegezték ha- záárulónak. A magyar földre ismét ráborult a sötét .éjszaka. > A fejedelem hamvait csak 1903-ban lehetett hazahozni. A kassai Dómban helyezték el. Ma pedig katonáinak magyar és szlovák utódai közösen róják le tiszteletüket emléke, előtt. Ebben a tiszteletadásban .vesz részt az Egri Dohánygyár Marie Curie szocialista brigádja. —Né.— Parkett-találkozó az Egri Dohánygyárban A már hagyományos éves farsangi találkozójukra gyűltek össze a természet kedvelői, barátai az Egri Dohánygyár J nagykultúrtermében 1976. február 28-án. A házigazdák szerepét, a rendezői feladatokat az Egri Dohánygyár Természetbarát Szakosztálya látta el. A találkozóra tréfás meghívó, kiírás invitálta a megye természetkedvelőit. Mintegy 200 főnek Dózsa Károly és zenekara húzta a talpalávalót, reggel hatig. A természetbarátok most a parketten mérték össze tudásukat, tájékozottságukat, ki-ki kedve, társa és pénztárcája szerint. Az elmúlt évekhez viszonyítva ezen a találkozón a résztvevők több mint 40 százaléka fiatal.turista volt. Jól megfért egymás mellett és a parketten az „idős” és „fiatal” turista. Ezúton mondunk köszönetét a 'szervezőknek, rendezőknek a jó szervezésért és a remek szombat éjszakáért. S. M. Cserearányromlás, gyakorlati lehetőségek, célravezető megtartás Mindnyájunk előtt ismert — lapokból, tv-ből, rádióból, tanulmányokból egyaránt —, hogy a tőkés gazdaságban erőteljes az infláció, jelenleg már szinte rohanó.' Kapcsolódva és összefonódva a termelés dinamiká- •jának csökkentésével — sokhelyütt szinte egyhelyben to- •pogásával, azaz — stagnálásával, a jelenséget; stagflá- -éiónak is titulálják. A hatása Népgazdaságunk felé is érződik, hiszen áru- és pénzügyi kapcsolatban állunk, lévén gazdaságunk nyitott gazdaság, nagy export- és import- forgalommal. Éppen ezekből kiindulva hozzá kell edződni — a békés egymás mellett -élés gyakorlatában — a fenti káros tényezők hatása elle- itli állandó védekezéshez. Kissé közelítve a védekezés problémáját nem árt, ha néhány fogalmat felidézünk: Ilyen az „agrárolló”, melyet 'mindnyájan ismerünk. Ismétlésül: az árolló-, két árcso- port egymáshoz viszonyított ■alakulásának időbeni befo- -fyását érzékelteti. Az agrár- rolló az agrártermékek alacsonyabb árszintje az ipari termékek ‘ árszintjéhez viszonyítva. Ilyen helyzet áll fenn a fejlődő országok nyers- -ányagának ár szilit jé és a fejlett ipari országokból ímpor- -Yált '.iparcikkek árai között, méghozzá tartós' irányzattal. Egy újabb fogalommal bővülhetnek ismereteink olajárak emelkedése folytán, az olaj — energia és nyersanyag — árollóval. Ha ugyanis az iparcikkek ára nem változik, az olaj- és energiaárak pedig emelkednek, létrejön ez a fajta összefüggés is. Természetesen a fejlett ipari országok feldolgozó ipara nem nyugszik bele az így bekövetkező profitveszteségbe. Milyen lehetőségek adódhatnak? Lényegében a következő alapésétek alakulhatnak ki: a) Az árszintek eltérése huzamosan fennmarad. b) Csökken az eltérés (az olaj- és energiaárak csökkenése esetén. c) Megszűnik az ársziiuelté- rés az ipari késztermékárak — világméretekben történő — emelésével. Már most az a kérdés, mire számíthatunk és mi a teendő? j , Reális feltételezés, bogy a három alaplehetőség valamiféle kompromisszuma • alakul ki. Mindenesetre a jelenség is magas import energiahordozó, anyag- és ipari termékárak (jelentős) csökkenésére nem számíthatunk. A nyitott gazdaságunkra jellemző export, import, árumozgás és a velejáró pénzmozgás során máris kialakul a cserearányromlás. A fentiek alapján logikusan hasonló hatással kellene, tehát számolnunk a jövőbén is. Ezért kell Örömmel fogadnunk az új szabályozó rendszert, mely többféle eszközzel (árrendezés, árszorzóváltozás stb.); megteremti a lehetőséget a káros hatások lefékezésére, . ellensúlyozására. A cserearányromlás mellett és azzal együtt további egészségtelen jelenség főleg az 1974- es,' 75-ös évben, hogy többet .használtunk fel beruházás és iogyásztás területén, mint •amennyi riejnzeti jövedelmet .megtermeltünk. A szükséges gazdasági egyensúly megteremtése tehát sokoldalú, komplex tevékenységet kíván a gazdálkodás . irányításától, és a vállalatoktól. Azt pedig .mindenképpen,- hogy. a munka hatékonyságára, gazdaságosságára, a takarékosságra még az eddiginél is jobban törekedjünk, mind országos és iparági, mind vállalati méretekben, egészen a munkahelyekig. A szabályozó rendszer változtatásai azonban .elsősorban lehetőséget jelentenek, melyet a népgazdásági terv célkitűzéseinek elérésére a mindennapi munkával, a teljes célszerű magatartás, törekvés alapján valósítható meg. Közelítve az elmondottak során, népgazdasági méretekben, keresztül a vállalati szintig milyen konkrétumok jellemezzék vállalatunkat, és mire számíthatúnk. Gépberuházásra az ötéves terv során nem számolhatunk, tehát a termelést a kapacitástartalék feltárásával kell emelnünk. Ilyen . lehetőségünk 150, vagy 200 millió db filteres cigarettára . tehető. A másik lehetőség, amely- lyel a gyakorlatban élnünk kell, a költségek nagyrészt fajlagos — csökkentésé. Reálisnak látszik a dohány- anyagoknál évi 6,2—0,3 százalék, az egyéb anyagoknál 0,1—0,15 százalék csökkentés előirányzása és elérése. Energia- és más megtakarításokkal együtt a. mérleg szerinti vállalati eredmény évi 4—6 százalék növelése reális lehetőség. Természetesen létszám növelésével egyáltalán nem szabad számolnunk, csupán a fluktuáció pótlásával. Ha ezeket a lehetőségeket összevetjük a dohányárak és gyártmányaink nettó termelői árának méltányos rendezésével, egy, az. elemzett áraknál jobb közgazdasági közegben, a tervfeladatok teljesítése mellett évi 4—5 százalékos bérszínvonal-fejlesztése és az összjövedelem éyi 4 százalék körüli növekedésére számíthatunk, Bizakodással, indulhatunk a „DH”-munka- rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével az Ötéves tervidőszaknak. De az bizonyos, hogy azonos jövedelemért többet kell nyújtanunk. Véleményem' szerint azonban nem szabad csak befelé. fordulnunk.. A tartalé- kók feltárásánál az ésszerű megoldásoknak kell domi- nálniok; mérnök—közgazdász, fiatal és tapasztalt vezetők és szakmunkás összefogásának a megoldásában. Látnunk kell azonban — ami országos viszonylatban még nem általános —, hogy tartalékaink feltárásában — hiszen halmozott gazdasági értéke 1972—75. között 45— 50 millió Ft-ra tehető — hagyományos módszerekkel, ehhez ' hasonló, tekintélyes összegre már nem számíthatunk. Sürgető követelmény, hogy előtérbe kerülj enek: a) a legkorszerűbb: feltárási módszerek; b) találmányok, licencek alkalmazása. Természetesen az utóbbi pénzkérdés is, mégsem várhatók másként. A fajlagos dohányfelhasználásnál pedig szinte a feltárható tartalék határáig jutunk el. Jelentős változás csupán a legkorszerűbb módszerektől remélhető. (Bár lehetőségeink így sem csekélyek). Természetesen minden jó gondolat, ötlet, célravezető újítás, mégha kisebb értékű eredményt hoz is, örömmel várt, fogadott és megbecsült kell hogy legyen. Gondolkodni, gondolkodva cselekedni és nem csupáh befelé fordulva, hanem a vállalati közösség, sőt a népgazdaság érdekeit jobban figyelembe véve, ez fémjelezze magatartásunkat az új ötéves időszakban. 1.1.
