Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-06-01 / 6. szám
Napóra az udvaron ... A csomagolási épülettel szemben érdekes szerkezetet állítottak fel az elmúlt napokban. A dolgozók közül többen érdeklődtek, hogy mi az az érdekes alakú „szerkentyű”? Napóra. A napórát Csanádi János, Fiser István és Pusztai Mihály készítette társadalmi munkában. Az érdekes alakú szerkezetet először kicsiben készítették el, melynek egyik példányát a Líceumban helyezték el. A Napóra kitűnően működik, természetesen csak napsütésben. Ez az alkotás szinte egyedülálló az országban és nagyon örülünk, hogy ez nálunk készült el először. Sz—i. Színészek a brigádokért, brigádok a művészetért Érdekes kezdeményezés indult meg a Dohány gyár ban. A • Miskolci Nemzeti Színház művészei tartottak „Ismerkedjünk a zenével” (Strauss család) zenetörténeti műsort. Két kiváló szocialista brigád, a Teleki Blanka és a Petőfi komplex szocialista brigád volt a szervező és vendéglátó. E kezdeményezés azonban csupán a gyáriban új dolog. A színház művészei ezúttal ötvenedik alkáliommal vitték a műsort oda ahol kérik, szomjazzák a szépet és ezért szeretnék megtanulni, hogyan kell érteni, élvezni a zenét; Egész előadássorozatuk van a színészeknek, így például Mozart, Verdi zenéjének és életének bemutatása is. Csak a legnagyobb örömmel lehet üdvözölni a kezdeményezést mindkét oldalról. Ezt tették a szocialista brigádok meghívott vendégei: a gyár dolgozói, a brigádok nyugdíjasai. Nagy számmal jöttek él az előadásra és önfeledten örültek, belefeledkezve a szép muzsikába. A narrátor feladatát Fekete Alajos látta el, elegánsan, kedvesen, charm ja e szerepkörben is jól érvényesült. Nagyoa gondos, mégis élvezetes zenetörténeti ösz- szeállítást hallottak a vendégek remek tolmácsolásában. Várhegyi Mártának meleg hangszíne, interpretálásának zenei pontossága és mélyát- éltsége már meghatározta az egész produkció magas művészi színvonalát. Rónya Sándor tenorja frissen, üdén szárnyalt. Kiváló volt magas hangja* biztonsága. A kettősökben igen szerencsésen érvényesült hangszínük szépsége. Herédy Éva a produkció zenei gondozója jó munkát végzett. Mind a zongoránál kísérőként és előadóként is egyaránt sikert aratott. Kanalas László vidám, táncos egyéni számával vezette át a hallgatókat a zenetörténet világából a mába. Az előadás után a vendéglátó brigádok még egy kis baráti beszélgetésre együttmaradtak, nyugdíjasaikkal és művészeikkel. Gyárunk igazgatóját, szb-titkár- nőnket és Kanalas Lászlót, a színház szb-titkárát mély beszélgetésben láttuk elmerülve. Ha ebből szocialista szerződés kerekednék aszínKongresszusi munltaverseny hírei Újságunkban közöltük a kongresszusi munkaverseny alapvállalását. A műszaki konferencián, termelési tanácskozásokon és a szocialista brigádok értekezletein megtárgyalt kiegészítő vállalásokat kővetkező számunkban közöljük. Folyamatosan tájékoztatjuk dolgozóinkat a vállalások teljesítéséről is. Annyit máris elmondhatunk elöljáróban, hogy a legfontosabb gazdasági vállalásainkat időarányosan teljesítettük. ház és gyárunk között nem utolsósorban az említett sorozat bemutatására, úgy azt bizonyosan nagy örömmel üdvözölnék dolgozóink. Zárószóként megerősítésül meg kell ismételni, hogy ez a kezdeményezés rendkívül okos dolog, jó dolog. Jelentős hozzájárulás a szoc. művelt embertípus kialakítása útján és eddig kissé hiányzó láncszem is. Dolgozóink jó része szívesen tanulja meg és éppen ilyen formában szívesen, hogyan kell érteni, megismerni, élvezni a zenét. Kuitúrmissziót teljesít ez a művészcsoport. Így fogják fel ők is. Ezt mondta rövid beszélgetésünk során Várhegyi Márta: Voltak a produkcióval olyan kis településen, ahonnan tovább már út sem vezet. Itt is áhítattal hallgatták a sorozat Mozart életéről és zenéjéről szóló előadást. (A narrátor egyben gépkocsivezető is, meg útimarsall.) Elbeszélgettem dolgozóinkkal is. Elégedettek, boldogok voltak. Ez volt az első érzés. Ezt mutatták a vastapsok is. S majd tapsolnak a sorozat nyomán Mozartnak, Verdinek, aztán eljutnak, Beethovenig, majd Sosztako- vicsig. Köszönjük a szép (okos, hasznos) délutánt a művészeknek. És vendéglátó brigádjainknak is köszönet. Akik egyébként közben,- nyugdíjasaikkal még az esti órákig poharazgattak, nótáz- tak, felelevenítve az emlékeket is. (I—i) Szakszerűen 1. A szervezésről Napjainkban, amikor a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődésének korát éljük, az élet szinte minden területén állandó változásoknak lehetünk tanúi. E korban különösen nagy fejlődés tapasztalható a szervezés — és vezetéstudomány eredményeinek alkalmazása területén. A fejlődést tükröző változás — mely e területen megfigyelhető — elsősorban a szervezési tevékenység céljaiban és -ennek megfelelően a feladataiban, másrészt a tartalmában a tudományos és technikai alapjaiban, módszereiben m ent végbe. A változások sorozata már önmagában is szükségessé teszi, hogy újra és újra tisztázzuk a kapcsolódó fogalmakat. Egy vállalat, egy gazdasági rendszer ugyanis csak úgy működhet optimálisan, ha a rendszer működését aiz ott dolgozók pontosan értik. Bármely tevékenység azt igényli, hogy egyformán értelmezett és tisztázott legyen minden hozzá kapcsolódó fogalom, mert csak így várható el, hogy a tevékenység a kívánt cél irányában hasson. A MUNKASZERVEZÉS fogalma A munka egyidős az emberiség történetével, amióta a munka létezik, azóta van törekvés egyrészt a munka okozta fáradtság csökkentésére, másrészt a munka eredményességének a fokozása. Az egyes dolgozó ember mindig is igyekezett saját munkáját oly módon végezni; hogy az számára lehetőség szerint kevés fáradtságot jelentsen, a munka mennyiségének csökkentése nélkül. Az ilyen munkaésszerűsítés azonban a legtöbb esetben nem volt tudatos. A munka ésszerűsítését célzó tervszerű eljárás csak a kapitalizmus fejlődésével jelent meg és csak a XIX. század végén jött létre a TUDOMÁNYOS ÜZEMSZERVEZÉS melynek lényege az, hogy a vállalati élet minden területén a jelenségeket ugyanolyan tudományosan, műszaki szemlélettel kell megvizsgálni, elemezni és értékelni, mint például a műszaki fejlesztés egyes kérdéseit. A tudományos üzem- és munkaszervezés a XX. században rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. Több tudományág alakult a szervezés segítésére. A miunkaélettan például azt vizsgálja, hogy a munkavégzés során jelentkező fiziológiai terhelés milyen hatással van a dolgozóra és munkateljesítményére. A munkaélettan és munkaszociológia elsősorban a dolgozó adott munkáira való alkalmasságát, a munkavégzés által jelentkező veszélyeztetettséget, a felelősséget, illetve az érdekeltséget vizsgálja. Az operációkutatás különböző matematikai modelleket dolgoz ki és vezet he, pl.: a készletgazdálkodással, a termelési program kialakításával stt>. — kapcsolatban. A munkaszervezés célja a fentiek ismeretében tehát úgy fogalmazható meg, hogy a konkrét munka gazdasági hatékonyságának fokozása mellett az emberi munka feltételeinek közvetlen javítása, optimalizálása. A munkaszervezés tárgya pedig az egyes munkahelyeken folyó konkrét munka, a munkát végző ember és tevékenysége, figyelembe véve a munkafolyamatot és szervezetet is, melynek része az adott munkahelyen folyó munkavégzés. A munkaszervezés módszertana azon szervezési módszerek összességét jelenti, amelyek a munkavégzés hatékonyságának közvetlen javítására irányulnak. Ilyenek pl — az időtanul- mányozás, — a műveleteleunzés, — a gyártási folyamatszervezés. Ezek a módszerek a konkrét munkát a munka oldaláról közvetlen módon vizsgálják. A munkaszervezési módszerek másik csoportjába azok az eljárások tartoznak, amelyek a munkát, a munkát végző ember oldaláról vizsgálják, minit pl.: — a pszichológia és — a szociológia. A szervezés során a különböző módszerek különböző súllyal szerepelnek a szervezés céljától függően. SZERVEZÉS ÉS MUNKASZERVEZÉS Lényegében minden szervezés rendszerszervezés. A gazdasági gyakorlatban az egyik legtipikusabb ilyen rendszer a válfajait. A teljes rendszerek szervezése általában három metszetben közelíthető meg: — a tevékenység, — a folyamat és — a szervezeti egységek szervezése. Ebben az összefüggésben a munkaszervezés az egész szervezésen belül a tevékenységek szervezésével foglalkozik, de önállósága az egész szervezésen belül csak viszonylagos, mert a vállalat, mint gazdasági rendszer csak úgy működhet optimálisan, ha feladat = folyamat = szervezet vagyis a feladatból kiindulva úgy szervezzük meg a folyamatot és olyan szervezetet hozunk létre, mely biztosítja a feladat zökkenőmentes és költségoldalról optimális végrehajtását. Ha ezt a dinamikus egyensúlyt a rendszer számára nem biztosítjuk, akkor a rendszer — a vállalat —• működésében zavarok jelentkeznek. — Következő számunkban a sorozat címe: „Egy kis pszichológia.” (Bárdosné) Nagyaktíva előtt számolt be az ÉDOSZ megyebizottsága Szocialista brigádvezetők, tagok, bizalmiak, Szb-títká- rok, igazgatók gyűltek össze a szakszervezetek házában, hogy megtárgyalják az ÉDOSZ megyebizottság beszámolóját. A beszámolón megjelent dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára és Kulcsár Mátyás, az ÉDOSZ köz- gazdasági osztályvezetője. Az értekezletet Bárdos Józsefné nyitotta meg. Majd Bukolyi József, az ÉDOSZ megyebizottság titkára ismertette a beszámolót. Az igen tartalmas beszámoló részletesen elemezte az 1973. éves tevékenységet, különösen kiemelve, hogy a legnagyobb eredményt a termelést elősegítő mozgalmak szervezése és mozgósítása terén érték el. A vállalatok eredményei igen jók. A megye három vállalata: Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság, az Egri Dohánygyár és a Mátravidéki Cukorgyár nyerte el a „Kiváló Vállalat” címet, az Egri Dohánygyár két szocialista brigádja pedig a „Szakma Kiváló Brigádja” címet. Egyéb területen is nagy az előrelépés. A beszámoló igen kritikus szellemben tért ki a hiányosságokra is. A beszámoló után Tóth Gyula a gazdasági bizottság beszámolóját ismertette. Ismét és nagyon helyeslőén kell megemlíteni a beszámoló kritikus szemléletét. örvendetes azonban, hogy lényegében és döntően pozitívumokról számolhatott be. Javult a szervezettség, a tagdíjmorál, a költségvetési fegyelem és a gazdálkodás stabilitása. A megnyitott vitában számosán szóltak hozzá, így többek között: dr. Tamás László, Lukács András, Boőr Ferenc, Puskás Ferenc, Gyu- rics Ferencné, Oláh István, Szállá .László, Jászi Gusztáv, Kreskai János, Falvai Ferenc, Decsi Ferenc. A hozzászólások kiegészítették a beszámolót, egyértelműen hangsúlyozva, hogy átfogó kritikai képet adott az 1973. éves működésről. Igen érdekes volt, hogy felmerült az Élelmiszeripari Dolgozók bérének az ipari átlaghoz való közelítése, igényének megjelenése a hozzászólásokban. Ugyanúgy érdeklődéssel fiAz uszasSol —ci terve zésig Két évtized számok között Még 1951 tavaszán történt. Egy fiatal barna lány került az Egri Dohánygyárba. Sokan ismerték a városban, a megyében, sőt másutt az orságban, hiszen Nagy Éva akkoriban jó nevű úszó volt. Többször beválasztották a magyar úszó-válogatottba és nem egyszer nemzetközi versenyeken is képviselte a hazai színeket. Az úszás mellett azonban mindig rendszeresen törekedett a szakmai képzettségre is. Miután férjhez ment évekig gépíró volt, s ahogy telt, múlt az idő előbb pénztáros, aztán statisztikus, majd tervező lett. Ma pedig tervstatisztikai csoportvezető. Ezt a beosztást három esztendővel ezelőtt nyerte el. Ennek azonban komoly előtörténete volt. — Tíz évvel ezelőtt kiegészítő érettségit tettem — mondja egyszerű szerénységgel Madaras Sándorné. — Aztán kétéves statisztikusi tanfolyamét végeztem. Ekkor kedve!tem meg igazán a sokak által oly száraznak tartott statisztikát. Annyira kedvet kaptam, hogy továob folytattam tanulmányaimat. Újabb tanfolyamra jártam, ahol terv és beruházási ismereteket szereztem. Sőt a további vágyam az volt, hogy elvégezhessem a felsőfokú tervezési és beruházási tan- folyamot, amelyet az Országos Tervhivatal rendezett. Ez is a legnagyobb örömömre sikerült. Ott sok mindent tanultunk, például politikai gazdaságtant, statisztikát, ’ tervezést, jogot, vállalati szervezést, elemzést, számvitelt., hogy csak a legfontosabbakat említsem. Íróasztalán könyvvastagságú füzetek sorakoznak. Mindegyik lapjain számok és számoszlopok sokasága. Most ezeket lapozza, ezek között válogat, és a számok mögé nézve elemez. A gyár automatizálásával foglalkozik. — A műszaki osztállyal együttműködve rendszeresen elkészítjük a gyár állóeszközállományára vonatkozó részletes kimutatást, főleg azokat, amelyek a gépekre és automatákra vonatkoznak. Rengeteget fejlődött a gyárunk az elmúlt évtized alatt. Ezt nagyon jól végig lehet kísérni a műszaki fejlesztésen és a gyártmány skála bővülésén. Emlékszem, az ötvenes években alig készítettünk két-három féle cigarettát. Ezek is elsősorban hagyományos termékek voltak, gondoljunk csak a Kossuth, vagy a Munkás cigarettára. Ma viszont legalább 130 féle cigarettát, valamint néhány szivarfélét gyártunk. Különösen érdekes, hogy a különböző üzemeknek, gyáraknak és vállalatoknak is készítünk reklám-cigarettákat. Madaras Sándorné részt- vett az Egri Dohánygyár W. ötéves tervének elkészítésében. — Ez még 1989-ben volt. Az osztályvezető éppen a Szovjetunióban tartózkodott tanulmányúton, amikor távollétében megbízták, hogy kezdjük meg a tervezőmunkát. Prognózisszerűen felmértük, hogy öt év alatt várhatóan hogyan alakul majd a termelés és mennyi árut értékesítünk. Ennek öszefüg- géáeit ugyancsak elemeztük a műszaki fejlesztésre, a létszámra és a bérgazdálkodásra. A középtávú fejlesztési terv alapján készítettük el azután az éves operatív terveket, amelyek egy-egy esztendő gazdálkodására vonatkoznak. Az 1972-es novemberi központi bizottsági ülés nyomán született kormány- határozat titán felemelték a dohányipari termékek fogyasztói árát. Ennek alapján már a tavalyi és az idei tervet is át kellett dolgozni és az igényeknek megfelelően alakítani. Madaras Sándorné elégedek Szívesen végzi munkáját és megbecsült tagja a gyárnak. — Lassan már negyedszázada, hogy Eger legrégibb gyárában dolgozok, de csak köszönettel szólhatok arról, hogy lehetővé tették a továbbtanulásomat, a folyoma- tos szakmai képzést. Ennek eredményeként lettem csoportvezető. Eddig kétszer kaptam meg a „Kiváló dolgozó” címet, amely megtiszteltetés és további jó munkára ösztönöz. Szabad idejében azért most ás szívesen hódol régi szenvedélyének az úszásnak. Tagja a Heves megyei Úszó Szövetségnek, egyben elsőosztályú versenybíró és úszó- edzői képesítése is van. — Miután sportvezetőként Is tevékenykedem, így már többször is hívtak, hogy ne csupán társadalmi munkában végezzem, hanem főállásban. Ezt azonban, sohasem vállaltam, mert a gyár az első, itt érzem igazán jól magam. (mentusz) gyelték a résztvevők Decsá et. felszólalását a kockázatvállalás merészségéről, a realitások összefüggésében. A felszólalások igazolták, hogy a szakszervezet kapcsolata a gazdasági vezetéssel igen jó, a partneri viszony mindinkább kellő súllyal, tartással érvényesül a szakszervezet szerepe. A felszólalók köszönetét mondottak az ÉDOSZ vezetőségének, a megyebizottságnak a segítségért, melyet munkájukhoz, eredményeik eléréséhez kaptak. Dr. Tamás László, az ÉDOSZ főtitkára felszólalásában igen pozitívan értékelte nemcsak a beszámolót, hanem a megyebizottság munkáját is. Az ÉDOSZ megyebizottsága az átlagosnál jobb eredményeket ért el 1973-ban gs a vállalatok is jobbak az országos átlagnál. Áttekintést adott a főtitkár az élelmiszeripar bérezési helyzetéről, iparfejlődési, fejlesztési perspektíváiról, melyeket reális mérlegelés alapján jogos derűlátással fogadhatunk. Az élelmiszeripar fejlődési üteme és a perspektivikus fejlődési elképzelések igen dinamikusak. Az ipari átlagos bérszínvonalnak 97 százalékos megközelítése és jövőbeni tartása a szakmai összetételt tekintve megnyugtató. Az ÉDOSZ súlya és tekintélye megnövekedett és kellő alapot, .valamint biztosítékot nyújt az élelmezési ipar egésze, ezen belül Heves megye élelmiszeriparának mintegy 8000 dolgozója érdekvédelmére. A munkához, a kongr-iszusi és felszabadulási ve. aiy teljesítéséhez, a további eredményekhez ennek a 8000 dolgozónak, az egész kollektívának kíván sok sikert. Bukolyi et. megköszönte és összefoglalta a hozzászólásokat, válaszokat adva a kiemelt kérdésekre. Bárdos Józsefné zárta be a nagy aktivitással lefolytatott hasznos tanácskozást. Kell a jó könyv szabadságon is! n Látogassa üzemi könyvtárunkat. Sok érdekes könyv között válogathat. Nyitva: csütörtökön, pénteken, 11-től 12 óráig. i T r ITT r
