Egri Dohánygyár, 1974 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1974-06-01 / 6. szám
Új jogszabályaink ISMÉT A LAKÁSOKRÓL . ! Márciusi számunkban ismertettük azokat a rendeleteket, amelyek szabályozták az egy személy, illetve egy család tulajdonában, vagy használatában tartható lakások számát, — a nagycsaládosok részére biztosított néhány kedvezményt, és amelyek bizonyos hátrányos következményekkel sújtják azokat, akik tanácsi bérlakásukat, tanácsi értékesítésű, vagy szövetkezeti lakásukat valamilyen módon értékesítik. Most ismét ilyen jellegű jogszabályokkal kell foglalkoznunk. 1974. áprilisában jelent meg a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttes rendelete „Az állampolgárok tulajdonában álló,' állami támogatással létesített lakások elidegenítésének egyes kérdéseiről”, amely rendeletet 1974. július 1-től kell alkalmazni. A rendelet a régebben „szövetkezeti lakásnak” nevezett tanácsi értékesítésű lakásokra és az ún. munkáslakásokra vonatkozik. (Munkáslakásnak nevezzük azokat a lakásokat, amelyek megvásárlásához, vagy felépítéséhez a vállalat a vételár, vagy építési költség 20 százalékának megfelelő kölcsönt nyújtott, s melyhez az állam még. külön — a szobák számától függően — 40 ezer — 80 000 Ft összegű, vissza nem térítendő támogatást is adott). A márciusi számunkban ismertetett jogszabályok az ilyen lakások szabad forgalomban történt értékesítéséhez még csak azt a következményt fűzték, hogy az ilyen lakások volt tulajdonosai részére 5 éven belül nem lehet tanácsi bérlakást kiutalni, illetve nem lehet őket tanácsi értékesítésű lakás, vagy munkáslakás vevőjéül kijelölni. Az új rendelet ennél már jóval. tovább megy. Előírja, hogy az ilyen lakások szabad forgalomban történő eladása, illetve elajándékozása, vagy a tulajdonjognak életjáradék ellenében történő átruházása (egységes kifejezéssel: elidegenítése) esetén a korábban kapott állami támogatást 'vissza kell fizetni. Erre akkor kerül sor, ha a lakást a tulajdonosa a lakás megszerzését követő 15 éven belül idegeníti el. Az' állami támogatást (tanácsi értékesítésű lakásoknál az állami kedvezményt, illetve ártámogatást, munkáslakásoknál pedig az állami támogatáson felül az állami költségvetés terhére esetleg elengedett előtörlesztést is.) — a lakás eladása esetén az eladónak, — ajándékozás esetén a megajándékozottnak, — életjáradéki szerződés esetén pedig a tartásra kötelezettnek kell megfizetnie. KIVÉTELEK Mivel ez a rendelkezés a lakásokkal való spekulációt, üzérkedést akarja megakadályozni, de nem akarja útját állni az elidegenítésnek akkor, ha valaki erre megváltozott családi, jövedelmi, vagyoni, vagy szociális körülményei miatt kényszerül, a rendelet szabályozza a kivételeket is. Mindenekelőtt nem terheli visszafizetési kötelezettség azt, aki ilyen lakását — annak megszerzésétől számított 15 éven belül — másik lakás tulajdonjogának megszerzése ellenében elcseréli. Ebben az esetben az állami támogatást csak akkor kell visszafizetni, ha a csere útján szerzett lakást idegeníti el a cserét követő 5 éven belül, a már ismertetett módon. Ha a tulajdonos a lakást szabad forgalomban eladja és lakásigényét magánlakás-építés, vagy -vásárlás útján kívánja kielégíteni, akkor az állami támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettséget fel kell függeszteni —, mégpedig építési szándék esetén 3, Vételi szándék esetén 1 évre. Ha ez alatt az idő alatt a tulajdonos újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja — adásvételi szerződés, illetve használatbavételi engedély bemutatásával — az esetben az állami támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól mentesül. Ugyancsak nem kell az állami támogatást visszafizetni azokban az esetekben, ha a tulajdonos a) a tanácsi értékesítésű lakást a rendeletben előírt módon* újraelosztásra a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja, b) a munkáslakást a rendeletben előírt módon az OTP útján az állam javára értékesíti, c) a lakást egyeneságbeli rokona (szülei, nagyszülei, gyermekei, unokái) illetőleg mostoha- és nevelt- gyermeke, vagy az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő javára idegeníti el, d) a lakást a házasság megszűnése esetén a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági, vagy bírósági határozat alapján idegeníti el, e) a tanácsi értékesítésű lakást a megváltozott jövedelmi, vagyoni és szociá. lis helyzete miatt tanácsi bérlakás ellenében a lakásügyi hatóságnak újraelosztásra felajánlja, de az az igényét a felajánlástól számított egy éven belül nem tudja kielégíteni, s emiatt a tulajdonos a lakást a szabad forgalomban másik lakásbérleti jogának a megszerzése ellenében idegeníti el. A rendelet ezután — figyelemmel az előbbi a) és b) pontban írt mentesítési lehetőségekre is — részletesen szabályozza a tanácsi értékesítésű és a munkáslakások elidegenítését. TANÁCSI ÉRTÉKESÍTÉSŰ LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE Ahhoz, hogy az a) pontban írt mentesítés érvényesülhessen, a tulajdonosnak az elidegenítési szándékát be kell jelentenie az I. fokú lakásügyi hatóságnál. Ha a lakást a megszerzéstől számított 5 éven belül kívánja a tulajdonos elidegeníti, úgy ez a bejelentés kötelező, ha pedig ezt követően, akkor választhat a bejelentés és a szabad forgalomban való elidegenítés között —, ez utóbbi választása esetén természetesen a visszafizetési kötelezettség terhével. Ilyen bejelentés esetén — ami a lakásnak újraelosztásra történő rendelkezésre bocsátásával egyenlő —• a lakásügyi hatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül köteles a lakás visszavételéről írásban értesíteni a tulajdonost. Meg kell itt jegyeznem, hogy a lakásügyi hatóság köteles a lakást visz- szayenni, ha a tulajdonos la- kásigépyét — kérésére — tanácsi terhelés (kiutalásával yagy más tanácsi értékesítésű lakás juttatásával ki tudja elégíteni, illetve, ha a tulajdonos másik lakásra nem tart igényt. Ha a lakásügyi hatóság a 30 napos idő alatt nem nyilatkozik, vagy úgy nyilatkozik, hogy a lakást újrafelosztásra nem veszi vissza —, a tulajdonos jogosult azt szabad forgalomban értékesíteni. Ha a lakás szabad forgalomban történő elidegenítésére — a lakás megvételétől számított 5 éven belül — ezért kerül sor, továbbá az 5 év eltelte utáni szabad forgalomban való elidegenítése esetén -— a tulajdonosnak államig támogatás visszafizetése címén az eredeti ár 40 százalékát kell visszafizetnie. Nem kell az elidegenítési szándékot bejelenteni csere esetében, sem akkor, ha az előzőkben írt c) illetve d) pont szerint kívánja a tulajdonos lakását elidegeníteni. Ha a lakásügyi hatóság úgy nyilatkozik, hogy a lakást újraelosztásra visszaveszi, akkor a tulajdonos a lakást beköltözhetően, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. Ez esetben a lakásügyi hatóság a tulajdonosnak kifizeti az előtörlesztés, a már kiegyenlített kölcsöntartozás és a tulajdonos által esetleg elvégzett fűtéskorszerűsítés költségének együttes összegét, levonva ebből az eredeti eladási ár alapulvételével számított évenkénti 1* százalékos érték- csökkenést. Eredeti árként tanácsi értékesítésű lakás esetében a szociálpolitikai kedvezménnyel, munkáslakás esetében a szociálpolitikai kedvezménnyel és az állami támogatással nem csökkentett összegű eladási árat kell figyelembe venni. MUNKASLAKÄSOK ELIDEGENÍTÉSE ( A munkáslakások esetében a tulajdonost nem terheli az elidegenítési szándék előzetes bejelentésének a kötelezettsége. Szabadon választhat a között, hogy a lakást az OTP útján az állam javára, vagy szabad forgalomban idegeníti-e el. Ha az állam javára történő eladást választja, úgy az OTP köteles a lakást az állam javára visszavásárolni, s ez esetben vételárként az OTP útján vásárolt lakás visszavásárlásakor a tulajdonos által fizetett előtörlesztés és már kiegyenlített 'jköl- esöntartozás, valamint a már kiegyenlített vállalati köl- csöntámogatás együttes ösz- szegét kell — az eredeti eladási ár alapulvételével számított évenkénti 1 százalékos értékcsökenés , levonásával — kifizetnie. Az építési kölcsönnel épült lakás OTP által történő megvásárlásakor pedig a tulajdonos által kifizetett előtörlesztés és már kiegyenlített kölcsöntartozás —, továbbá a tulajdonosnak a kölcsön feltételei szempontjából építési költségnek minősülő igazolt költségei, valamint a- már kiegyenlített vállalati kölcsöntartozás együttes összegét — az építési költség alapulvételével számított évi 1 százalékos értékcsökkenés levonásával — kell fizetnie. Ha a tulajdonos a szabad forgalomban történő elidegenítést választja, úgy vételárként őt a lakás forgalmi értéke illeti meg, de ez esetben részére ugyanebben a városban (községben) újabb vállalati kölcsöntámogatás nem juttatható és a lakásépítéshez, vagy -vásárláshoz kapott állami támogatás teljes összegét vissza kell fizetnie. A tanácsi értékesítésű, illetve munkáslakás 15 éven belüli első ízben történő elidegenítése esetében az eladó, a megajándékozott, vagy a tartásra kötelezett írásban köteles nyilatkozni arra nézve, hogy — az adás-vételi, ajándékozási, életjáradéki szerződés tanácsi értékesítésű, illetve munkáslakásra vonatkozik-e, — a 15 éven belüli első ízben történő elidegenítés —, illetve csere után 5 éven belüli első ízbeni elidegenítés esete forog-e fenn, — tanácsi értékesítésű lakás esetében — a szerződéstől dzámított 5 éven belül — a lakásügyi hatóságnak az elidegenítési szándékát beje- lentette-e, arra a lakásügyi hatóság 30 napon belül nyilatkozott-e, s ha igen, milyen nyilatkozatot tett —, végül — az állami támogatás visszatérítési kötelezettsége esetén az állami támogatás kifizetését, vagy a kifizetés felfüggesztésének a tényét, illetve az esetleges részletfizetés engedélyezését igazolni kell. A fenti nyilatkozatok, illetve igazolások nélkül a szerződést sem az illetékhivatal, sem a földhivatal telekkönyvi részlege a tulajdonjog átírására nem fogadhatja el, illetve az ilyen irányú kérelmet nem teljesítheti. A rendelet a fentieken kívül szabályozza az állami támogatás visszafizetésének részletekben történő engedélyezését, annak behajtási szabályait, késedelem esetén a késedelmi kamat mértékét és az újraelosztás szabályait is. Dr. Szalóczi György 1 páriáiét eseményei ÜZEMI DEMOKRÁCIA Alapszervezeteink vezetőségi üléseiken, majd taggyűléseken fő napirendként tárgyalták az alapszervezeti munka színvonalának emelése érdekében teendő intézkedéseket Foglalkoztak az MSZMP Központi Bizottság 1970. február 18—19-i ifjúságpolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatival, majd megvitatták az üzemi demokrácia érvényesülésének helyzetét. Ismertetésre került az MSZMP KB 1974. március 19— 20-i határozata és az abból adódó feladatok. Értékelték az agitációs és propagandamunka, valamint a pártcsoportok tevékenységét. KADERPOLITIKA Csúcsvezetőségi ülésen értékelték a párt káderpolitikai elveinek érvényesülését, a káder- és személyzeti munka helyzetét és az abból adódó feladatokat. Domán László igazgató jelentése az 1973. november 28-i MSZMP KB, valamint a megyei és városi pártbizottság határozatai alapján foglalkozott a vezetők felkészültségével és megállapította, hogy vállalatunknál a vezető munkakört betöltő dolgozók politikai, szakmai felkészültsége jó, esetenként kiemelkedő. A néhány helyen jelentkező politikai végzettségű lemaradást az elkövetkező 4—5 évben pótolni kell. A csúcsvezetőség határozatokat fogadott el, melyeknek lényege a következő: Meg kell követelni a vezetőktől a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók érdekében, hogy helyesen éljenek a rájuk bízott feladatokkal. Nagyobb gondot kell fordítani a káderek képzésére, hogy lépést tudjanak tartani a tudomány és a technika fejlődésével, ismerjék a vezetés és szervezés korszerű alkalmazását. Fel kell mérni a szakember- és vezetőutánpótlási szükségletet és a fizikai dolgozók felkészítésével lehetővé kell tenni, hogy vezető beosztásra is alkalmasak legyenék. Ezután a csúcsvezetőség a káder- és személyzeti munkával kapcsolatban feladattervet fogadott el. Megtárgyalta a csúcsvezetőség a Központi Bizottság 1971. december 1-d határozatának megfelelően az üzem- és munkaszervezés eddigi eredményeit Huszti Ferenc főmérnök jelentése alapján, majd határozatban rögzítette a további feladatokat. (Mázán Györgyné) párt- és tömegszervezeti összekötő A lí-es alapszervezet Üzemünk pártalapszervezeté- nek belső életét ismertetném néhány sorban. Mint köztudomású, az Egri Dohánygyár pártszervezete egy csúcsvezetőséggel és három alaip- szervezettel dolgozik. Itt most a Il-es pártalapszerve- zet munkájával foglalkoznék. A Il-es pártalapszervezet 5 tagú vezetőségének van a legnehezebb feladata. Ugyanis ez az alapszervezet foglalja magába mindazokat a termelő üzemeket, amelyek kettő- és három műszakban dolgoznak (Cigarettaelőkészítés; gyártás; csomagolás és filtergyártás.) A vezetőség mindent megtesz annak érdekében, hogy a párthatározatokat időben eljuttassa a párttagsághoz és rajtuk keresztül az üzemrészekben dolgozó munkásokhoz. Hogy miképpen történik ez? Először is a pártvezetőség széles körű aktívahálózatot épített ki, valamint kibővítette a pártcsoport bizalmiak munkáját is. Nemcsak a tagdíj összesaedése a feladatuk, hanem rendszeresen tartanak pártcsoport-értekezleteket. A legutolsó pártcsoportbi- zalmi-értekezlet témái között szerepelt a pártmegbízatások teljesítésének személy szerinti végzése, ' és ennek alapján a megbízólevél kiosztása, a következő taggyűlés napirendi pontjának az ismertetése és az 1974-es évi tagdíjbesorolásokkal kapcsolatos problémák! Herczeg Magdolna Tovább beli erősíteni a HISZ kommunista jellegét MINT ISMERETES, a KISZ központi bizottságának április 17—18-i ülésén az ifjúsági mozgalom időszerű kérdéséivel foglalkoztak, s határozatban rögzítettek néhány aktuális feladatot. Ezt követően tartotta ülését a KISZ Heves megyei bizottsága, amelyen a határozatokból a megye KlSZ-alap- szervezeteire háruló tennivalókat vitatták meg. Az ülésen részt vettek a városi, járási, járási jogú pártbizottságok, valamint az üzemek, gyárak, intézmények képviselői is. Kiss Sándor, a megyei KISZ-bizattság első titkára előadói beszédében az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusa óta eltelt időszak tapasztalatait elemezve elmondotta, hogy a párt szervei és szervezetei .egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ifjú nemzedékre és az ifjúsági szövetségre, az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtására. Az elmúlt esztendőben nőtt a KISZ- fiatalok közéleti szerepe, lényegesed javultak az ifjúsági mozgalmi munka lehetőségei, amelyekkel jobban is éltek a fiatalok. Az eredményeket az ifjúsági parlamentek tapasztalatain is lé lehet mérni; komolyan és sokféleképpen foglalkoztak a gazdasági vezetők a fiatalok anyagi, szociális helyzetével, ezek javításával, ugyanakkor már nem tartják magukra nézve kötelezőnek a részvételt a fiatalok erkölcsipolitikai nevelésé - ben. Az olyan munkamegosztás, amely a nevelési feladatokat csak a KISZ-re hárítja, nem célravezető. A nevelés össztársadalmi érdek, amelyből minden szervnek ki kell vennie a részét. A fiatalok körül kialakult társadalmi környezet kedvező, segíti a mozgalmi munkát, de tennivaló még van bőven. Az ifjúsági szövetség szerepét, társadalmi rangját elismerés kíséri, de még többet, fiatalosabbat várnak a KISZ-től. A vitatkozó, az aktív KISZ-élet számos példával szolgált, akár a tanácsi, vagy a közelmúltban lezajlott KlSZ-vezetőségválasztá- sokra gondolunk. Növekedett a KISZ érdekvédelmi szerepe is és nagyobb figyelmet fordítanak a KISZ-tagok képzésére, önképzésére. Növekedett a fiatalok részvétele a szocialista brigádmozgalomban, mellyel kapcsolatban a jövőben az a cél, hogy ne a brigádok számát, hanem a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok számát növeljük. MELYEK A GONDOK? Elsősorban az, hogy a szervezet kommunista vonásainak erősödése elmarad a várakozástól, a lehetőségektől. Nem érvényesül eléggé a szervezet politikai jellege, s például minden szándék ellenére sem növekedett a dolgozó fiatalok körében a KISZ-taglétszám, mely helyenként alacsonyabb a szervezet tényleges politikai befolyásánál. Vannak tapasztalatok arra is, hogy a szövetség lényegét adó demokratizmus nem érvényesül minden tekintetben a szervezet tevékenységében. A megoldásra váró feladatok legfontosabbjai: növelni kell a KISZ eszmei, politikai hatását, a tagok erkölcsi, politikai, világnézeti elkötelezettségét és kiállását, az aktivitást és a mozgalmi fegyelmet. Jobban kell differenciálni a programokat az életkorok és a rétegek szerint. Jobban ki kell használni a szabadidő adta lehetőségeket. A FENTIEKBŐL is kitűnik, hogy a KISZ központi bizottságának legújabb határozatai nem jelentenek eltérést a kongresszus által megszabott feladatokról, hanem azok végrehajtását igyekeznek még hasznosabban segíteni. Olyan, ifjúkommu- nistákat akarunk nevelni, akik nem tűrik a közömbösséget, akik aktív közéleti tevékenységet folytatnak, szabad idejüket aktív pihenésre, művelődésre, testedzésre használják fel. A KISZ-be belépni kívánó fiataloknál a követelmény azonos tartalommal ’ jelentkezik, de egyénenként változik, differenciálódik. Dolgozói területen a felvétel folyamatosan történik, ahol a belépni szándékozó fiatallal patrónus foglalkozik, s az ő segítségével ismeri meg a mozgalom történetét, a szervezeti szabályzatot, a mozgalom időszerű kérdéseit, jövendő ala pszervezet ének hagyományait, munkáját, terveit. Bekapcsolódik a közösségi életbe, egyéni feladatot vállalt, s természetesen munkahelyén becsülettel éleget tesz kötelességeinek. A vállalás teljesítését a kijelölt patrónus kíséri figyelemmel, a felvételkor a döntés alapvető tényezője is a patrónus véleménye, illetve 16 évnél fiatalabb jelentkező esetén az úttörőszervezetben végzett korábbi tevékenység. A Központi Bizottság határozata hangsúlyozza, hogy a jövőben minden KISZ-tag- nak legyen az akcióprogramhoz kapcsolódó vállalása, megbízatása, melynek teljesítéséről a mozgalmi év végén beszámol közösségének. Ennek célja, hogy a fiatalokat öntevékeny és rendszeres cselekvésre, felelősség- teljes politikai aktivitásra ösztönözze. Az évenkénti tag- könyvcsere ugyancsak a KISZ-tag aktivitására ösztönöz, növelve a politikai követelményeket, az alapszervezetek iránti felelősség- érzetet. Lehet, ez a módszer esetleg némi létszámcsökkenést is eredményez, de a lényeg semmiképpen nem a számszerűség. Az a fontos, hogy a KISZ-nek jó tömegbefolyása legyen, hogy a fiatalok jól érezzék magukat az ifjúsági szövetségben. A KISZ HEVES MEGYEI Bizottsága a határozatok fontosságát figyelembe véve kezdeményezi, hogy különböző szinteken megismerjék azokat a fiatalokat, az alapszervezetek vezetői, s a KISZ különböző fórumain dolgozó ifjúsági vezetők. K. G.
