Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-12-01 / 12. szám
palántákat, kapálta és permetezte a megerősödött növényeket, végül pedig letörte a beérett dohányleveleket. A gépsor kipróbálásában úttörő feladatot vállaltak a verpelétiek. Természetesen más gazdaságok is érdeklődnek iránta. Jövőre már a hevesi Rákócziban, az aldebrői, a káli és a tarnabodi termelőszövetkezetekben is géppel termeszti a dohányt, amely olcsóbb és gazdaságosabb. A Dohányipari Tröszt által importált gépsorokkal, 1974- ben a korábbinál húszezer forinttal olcsóbban hozzák forgalomba és a termelőszövet- Ikezetek kétéves részletfizetésre is megvásárolhatják ezeket. Érdemes tehát élniük a lehetőséggel. A termesztéstechnológia tökéletesítése mellett az idén korszerűsítették a dohányszárítást is. Kápolnán, a beváltó udvarán üzembe helyezték az új, automata vezérlésű szárítótornyot. Ebben a toronyban a hagyományostól eltérően, a dohányleveleket nem lécekre, hanem tű- sorkeretre tűzik, amely időben meggyorsítja a szárítást és lényegesen kevesebb kézi munkát igényel. Heves megyében elégedettek az idei termés mennyiségével és minőségével. Az új dohányt zsákokba varrva, Szolnokra szállítják, ahol fermentálják, majd onnan visz- szakerülve, Kápolnán, a beváltóban raktározzák. Ezekből a raktárakból kerül azután évente több mint száz vagon nyersanyag az egri, a sátoraljaújhelyi, a debreceni és a pécsi dohánygyárba, ahol különböző cigarettáka és szivarokat készítenek belőle. (mentusz) Az elmúlt hetekben takaros kis ládák jelentek meg a cigarettagyártó gépek mellett. A kis ládák feladata, hogy összegyűjtsék a valamilyen oknál fogva hibás filterrudakat. — De hogyan kerülnek a ládába a minőségileg kifogásolható filterrudak? A filtergyártási osztály együttműködve a cigaretta- gyártás üzemeltető műszerészeinek segítségével kiszűri a termelési folyamatban bekerült hibás filterrudakat, hogy aztán a felmerült hibákat elemezve intézkedhessenek az egy-egy gépnél jelentkező hibák kijavításáról. A hibák kijavítását megkönnyíti, hogy a filter- rudakon azonosítási szám található, amely alapján meg lehet állapítani, hogy melyik filterrúdgyártó gép készítette a minőségileg kifogásolható félkészterméket. Így könnyű dolga van a filtergyártás osztályvezetőjének. — De kinek az ötlete volt a „DH” doboz? Kocsis József a filtergyártás osztályvezetőjének fejében született meg ez a frappáns ötlet. — Kocsis elvtárs, milyen előzményei voltak a „DH” doboz megjelenésének? — Ez év elejétől igen sokat foglalkoztunk a „DH” gyakorlati megvalósításának gondolatával. Míg Iványi elvtárs a „DH” munkarendszer eddig elért eredményeiről a további kutatási irányokról, valamint a gyárunkban alkalmazható elméleti módszerekről tájékoztatott minket, addig mi is igyekeztünk egy gyakorlati módszert kidolgozni. Újítási ankét gyárunkban Időszerű volt több szempontból is ez az ankét, vagy tanácskozás. Év vége felé bizonyos mérleg vonható már. Másrészt az újítók és feltalálók IV. országos konferenciája, mely egyben az új újítási törvényerejű rendelet előkészítésének egyik fontos fóruma lesz, közeledik. Egy szó mint száz, nagyon kellett már ez a tanácskozás, melyet Erős Jánosné újítófelelős nyitott meg. A vitaindító beszámolót a gyár igazgatója tartotta. A beszédes számokkal alátámasztottan ismertette, a gyár jól funkcionáló és fejlődő újítási mozgalmát. Igaz, az 1973. évben a benyújtott újítások száma valamelyest csökkent, azonban az újítások hatékonyságát egyedül érzékeltető összefoglaló mutató, a gazdasági eredmény növekedett. 1971- ben 480 mFt 1972- ben 817 mEt 1973- ban 1 568 mFt volt az újítások (időarányos) gazdasági eredménye. És ez annál inkább figyelemre méltó, hiszen országosan egészen más a tendencia. Természetesen önelégültség volna azt állítani, hogy akkor, hát minden a legnagyobb rendben van. Az igazgató elvtárs a beszámolójában egész sor kritizálható tényezőt, hibát, hiányosságot sorolt fel. A következtetést is levonta. 1. Üjítóinkat jobb, színvonalasabb programmal kell mozgósítani e munkára. • 2. Az újítási feladatterv összeállításánál lényegesen szélesebb alapra támaszkodva, szélesebb körű tevékenységre kell e törekvéseket irányítani. (Gazdaságosság, üzemszervezés stb.). 3. Sokkal nagyobb, m'vó- sabb információnyújtás szükséges és ezen nemcsak a külföldi szakirodalom szabadalmi vonatkozású cikkeinek fordítását és rendelkezésre bocsátását kell érteni. Szakembereink, szakmunkásaink, fejlett műszaki színvonalú külföldi partnernél történő helyszíni tapasztalatcseréje legalább ennyire fontos, ha ugyan nem fontosabb. Persze sok apróbb hiányosság kijavítására is gondolni kell a jövőben. Mindenesetre elvárható, hogy műszaki szakembereink, mérnökeink, technikusaink még fokozottabb újítási tevékenységet fejtsenek ki. Hiszen ebben az átmeneti, fejlesztési alap elvonásos, beruházásszegény időszakban különös jelentősége, haszna, és fontossága van, a műszaki intelligencia karbantartásának. Ezeket és még sok minden megfontolandót tartalmazott a beszámoló. Ezért aztán sok hozzászóló is volt, bár először szokás szerint lassan indult be a vita. Az igazgató minden hozzászólónak érdemleges választ adott. Külön hangsúlyozta, hogy az új rendeletre vonatkozó még felmerülő javaslatokat be kell venni a jegyzőkönyvbe. Ezután a tanácskozás megválasztotta a kiküldötteit az ipari szakmai tanácsadásra; Kocsis József és Szántó György újítók személyében. Záró megjegyzésként fűzhetjük a tanácskozáshoz az igazgatói beszámoló rezüméjeként, hogy az újítási tevékenység fokozása az Egri Előrejelzés: Vállalati gondjaink közepette sem árt látókörünket kissé tágítani és kifelé a (népgazdaságra is irányítani. Erre jó alkalom a Gazdasági Kutatóintézet előrejelzése is. Mit várhatunk az 1973-as évtől? Jó gazdasági évet. Az ipari termelés az előző évinél gyorsabban emelkedik, méghozzá a tervezettnél is erőteljesebb ütemben. Ezzel párhuzamosan a tavalyinál gyorsabban nő a lakosság fogyasztása is. Javul a külkereskedelmi egyensúly. A beruházási javakat gyártók bizakodnak és növekvő igénnyel számolnak. Létszámemelkedést remél például a vegyipar, a műDohánygyárban az alábbi fé mozgató tényezőkre kell támaszkodjon: a) Nívós újítási feladatterv, b) Szélesebb körű feladatok, c) Az önérvényesítés, alkotásvágy, d) A szellemi energia, a műszaki intelligencia karbantartására irányuló törekvés, e) Társult dolgozói tudat, magatartás, f) Erkölcsi-anyagi ösztönzés. S mindjárt a végéhez csattanóul. A következő újítók kaptak külön jutalmat: Bárány Tibor, Fischer István, Kelemen Mihály, Kiss Pál, Kovács József, László Gyula, Lovas Ferenc, Pelyhe Miklós, Szántó György, Szemán Mihály, Üjlaki Sándor, Zalai Kálmánné. Meg kell innunk még, hogy a tanácskozás nemhivatalo- san még folytatódott. Uzsonna, frissítők s fekete mellett, baráti beszélgetés, tapasztalatcsere formájában. Iványi Illés dinamikus fejlődé« OVK tanfolyam December elején, az OVK. szervezésében, Egerben megtartott „DH” III. szeminá- Irium második csoportjának részvevői: főmérnökök, osztályvezetők, üzemszervezők, közgazdászok, mintegy 60 fő látogatott el egy napra az Egri Dohánygyárba. A bevezető gyárismertetőt a vállalat főmérnöke tartotta. Ezt követően, a közgazdasági és szervezési osztályvezető adott rövid ízelítőt a vállalat DH- helyzetéről és perspektíváiról. A vállalat fordítója pedig elemezte a témáról szóló külföldi irodalmat, képet adva a „Teljes körű minőség- ellenőrzés” jelenlegi helyzetéről. Ezek után a vendégek a technológiai sort tekintették meg. A tapasztalatcsere tanulságait a záró konzultáción beszélték meg, a vendégek, a házigazdák őszinte eszmecsere formájában. Az OVK. jelenlevő vezetői és a tapasztalatcsere részvevői hasznosnak ítélték az üzemlátogatást. Reméljük, ez a tapasztalatcsere-nap is előbbre viszi e munkarendszer elterjedését, gyakorlati alkalmazását. Járult a dohánytermelés színvonala Heves megyében A minap régi, megsárgult térkép került a kezembe. Valamikor az 1800-as évek közepén készült, amely a dohány elterjedésének európai útját mutatja. A pirossal jelzett nyilak Magyarországra is újainak. A feljegyzések szerint, az első nyers dohányt Bornemissza Pál, erdélyi püspök hozta be az országba, míg az első szárított dohány 1576- ban, a török követ ajándékaként került hozzánk. Hazánkban a dohánytermesztés előbb a déli országrészben honosodott meg. Később, a XVIII. században, Heves megyében is elterjedt. Különösen a Tárná menti községekben: Aldebrőn, Fel- debrőn, Verpeléten, Kápolnán, Tófalun, Kompolton vált népszerűvé, ahol ma már több évtizedes hagyományra tekint vissza a kerti dohány- termesztés. A régi gazdáknak köszönhető például a hevesi tájfajta elterjesztése, amely ma is e vidék egyik ékessége. A múlt hagyományait azonban mégsem folytatták kellő lendülettel a nagyüzemek, ezért a híres hevesi dohánytermesztés az elmúlt néhány esztendőben, kissé háttérbe szorult. Köztudott, hogy ez a növény rendkívül munkaigényes és nagyon sok kézi erőt igényel. Ez viszont évről évre csökken a közös gazdaságokban. A kézi munkaerő csökkenésével viszont nem tartott lépést a gépesítés. A dohánytermesztés hagyományos agrotechnikája — kivéve a palántázás gépesítését — megmaradt a mának, holott így nem gazdaságos. Az idén a kezdeti megtorpanás után, mégis örvendetes előrelépés tapasztalható megyénk dohánytermesztésében. Ha lassúbb ütemben is, de fellendülőben van a termelés. A Tárná menti közös gazdaságokban ősszel közel hétszáz hektárról takarították be a termést és több mint 18 ezer mázsa tört dohányt szállítottak a kápolnai beváltába. A hevesi, a szabolcsi, a Burley nagylevelű fajtákkal kedvező eredményeket értek el. A nagy szárazság ellenére, a tavalyinál 4800 mázsával többet takarítottak be az üzemek. A Tama menti szövetkezetek az idén új fajtát vezettek be: a kálói dohányt, amely a korábbinál is jobb minőségűnek bizonyult. Jövedelmezősége miatt, jövőre is érdemes lesz vele foglalkozniuk a gazdaságoknak. Üdonság volt az is, hogy a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet dohányföldjein Kanadából importált dohánytermsztő gépsor dolgozott, amely forradalmasította az agrotechnikát. A gép fertőtlenítette a talajt, ültette a mára érthető módszerrel gyakorlati hasznot is hozzunk a vállalat és dolgozóinak számára. Ebben a munkánkban rendkívül sok segítséget nyújtanak a műszakvezetők is. —• Milyen időnként ürítik ki a doboz tartalmát? — A dobozokat hetenként ürítjük, majd a dobozokban talált filterrudakat minőségileg értékeljük, feljegyezzük a felmerült hibákat, hogy legközelebb ezeket ne kövessük el. A dolgozóinkat is tájékoztatni szoktuk a felmerült hiányosságokról, majd megbeszéljük velük a hibák kijavításának módját. — És mi a véleménye a cigarettagyártási műszerészeknek a „DH” dobozokról? Megkérdeztem erről Végh Attila cigarettagyártási műszerészt. — A „DH” doboz kedvező a gyártásiak számára. Ugyanis így a kisebb filter hibákkal nem kell a filtergyártásra mennünk, hogy javítsák ki azt, hanem maguk javítanak a felmerült hibákon. Pillanatnyilag elmondhatom, hogy igen jő minőségű filterrudakat kapunk a filtergyártástól, számunkra kedvező, mert kevesebb a filter miatti gépleállásunk, ami a termelékenység növekedését segíti elő. — Tehát akor a „DH” doboz jó szolgálatot tesz, mind a filter, mind a cigaretta- gyártás számára. — Igen hasznos és jó ötlet volt a „DH” doboz. Szigeti Zoltán szeripar, a híradástechnikai ipar. Viszont a létszám csökkenésével számol a kohászat, szénbányászait és néhány textilipari vállalat. Az intézet által megkérdezett vállalatok a jövő évre is dinamikus fejlődésre számítanak. Mit várunk jövő évre a fogyasztás területén. Mind az ipar, mind a kereskedelem növekvő forgalmat remél. A feltételezések szerint leggyorsabban, a vegyes iparcikkeknél a forgalomnövekedés gyorsabb ütemére számítanak. S végül a pénztárcánk helyezetére vonatkozóan: mind az ipar, mind a kereskedelem úgy ítéli meg, hogy a drágulás üteme lényegesen kisebb lesz jövőre, mint 1973-ban volt. E legutóbbi prognózist írjük le a legnagyobb örömmel és kívánjuk, várjuk, hogy ezt az előrejelzést, igazolja be legnagyobb megközelítéssel a jövő év valóságos alakulása. FELHÍVÁS 1972. és 1973. évekhez hasonlóan a vállalat 1974. évben is segíteni kívánja dolgozói lakásépítését, illetve lakásvásárlását, a rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátozott volta miatt azonban 1974-ben is csak egy részét fogja tudni kielégíteni a jelentkező igényeknek. Annak érdekében, hogy a lakásépítési alap felhasználása során valóban az arra legérdemesebbek és legjobban rászorultak kaphassanak vállalati kölcsönt, kérjük, hogy a lakásépítési alapból 1974. évben kölcsönre igényt tartó dolgozóink ezt a szándékukat ez év végéig, tehát 1973. december 31-ig a vállalat igazgatójához írásban jelentsék be. A lakásépítési alap tényleges felosztására — a jelentkező igények ismerétében — előreláthatólag 1974. év I. negyedévében, a vállalati mérleg jóváhagyása ütáii, á vállalati eredmények ismeretében kerül sor. Vendégünk Dr. Osztrovszky György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke meglátogatta gyárunkat. Képünkön Domán László igazgató társaságában a Filtergyártási Osztályon. (Foto: Szigeti) A „DH” gyakorlati megvalósításával kapcsolatban született meg az a gondolat, hogy mi lenne, ha kis ládákat úgynevezett „DH” dobozokat helyeznénk el a cigarettagyártáson. Fő célunk az volt ezzel a dobozzal, hogy olcsón, egyszerűen és a mindenki száVégh Attila műszerész a filterrudak minőségét ellenőrzi. (Foto: Szigeti) A „DH” ládák
