Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
EGRI DOHÁNYGYÁR AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA II. évfolyam, 4. szám ÄRA: 1,— FORINT 1973. április hó Jó munkáért elismerő oklevél Felszabadulási ünnepség gyárunkban Kaszás Imre ünnepi beszédét tartja. A közelmúltban ünnepeltük gyárunkban felszabadulásunk 28. évfordulóját. Az ünnepségen, melyen megjelent Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára is, Kaszás Imre, a gyár csúcsvezetőségének titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédének rövidített változatát az alábbiakban közöljük. ★ 1944. kora őszén Magyar- ország határait átlépve a fasiszta német hordákat üldöző szovjet hadsereg kemény, áldozatos küdelemben 1945. április 4-re befejezte hazánk felszabadítását, kiűzte a német megszállókat és magyar cinkosaikat. Ez azt is jelentette, hogy a felszabadítók szétzúzták a magyar tőkések és földbirtokosok államgépezetét, hadseregét, rendőrségét. Nyitva állt az út a magyar munkások és parasztok előtt, hogy tulajdonukba vegyék hazájukat, maguk formálják jövőjüket — új országot építsenek. E feladat persze csak látszatra volt ilyen egyszerű. Népünknek több éves nehéz és bonyolult harcot kellett megvívnia, mire eljutott odáig, hogy teljesen a magáénak mondhatta szülőföldjét. 1944. decemberében a Magyar Kommunista Párt és más_ haladó pártok, illetve a pártonkívüliek képviselőiből megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés, amely megválasztotta az ideiglenes kormányt. A kormány hadat üzent a fasiszta Németországnak, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval, és 1945 tavaszán a földreformmal mintegy 660 ezer parasztot juttatott a földhöz. Ez a forradalmi intézkedés megsemmisítette a magyar reakció egyik tartóoszlopának, a földbirtokos osztálynak hatalmát. A német fasiszták és magyar kiszolgálóik lerombolt, kifosztott országot hagytak maguk után. A „vérkeringés” megindítását, a helyreállítás nagy munkáját a Magyar Kommunista Párt szervezte és irányította. A párt vezette azt a harcot is, amelynek célja a Független Kisgazdapárt 'r»n és a körülötte tömörülő reakció visszaszorítása volt. A reakció törekvéseire — amely elsősorban a földreform ellen irányult — méltó választ adtak a Baloldali Blokkban tömörülő pártok, amelyek kiadták a „Földet vissza nem adunk” jelszót és követelték a jobboldali elemek eltávolítását a Kisgazdapártból. A Baloldali Blokk fellépése a munkásosztály és a parasztság hatalmáért folytatott harcnak jelentős állomása volt. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa 1946-ban célul tűzte ki a szocialista forradalomba való békés átmenet megvalósítását. A dolgozó osztályok támogatták ezt a célt: az 1947-es országgyűlési választásokon az MKP kapta a legtöbb szavazatot, s az ország vezető pártja lett. E győzelem eredményeként sikerült megtisztítani az államapparátust a jobboldali elemektől, végrehajtani a bankok, majd a 100 főnél nagyobb létszámmal dolgozó üzemek államosítását, melynek 25 éves évfordulójáról éppen a napokban emlékeztünk meg. Az államosításokkal az ország iparának, közlekedésének, kereskedelmének, pénzintézeteinek zöme a nép kezébe került. A szocialista forradalom győzelméért vívott harca 1948-ban a két munkáspárt, a Magyar Kommunista Párt és Szociáldemokrata Párt egyesülése;, a Magyar Dolgozók Pártjának (MiDP) létrejötte tette fel a koronát. A hatalom kizárólagos birtokosa a munkás- osztály lett, amely most már minden erejét a nagy feladat — szocialista társadalom felépítése — ügyének szentelte. A szocializmus építése során először az alapokat kellett lerakni. Ez a nagy munka 1948 és 1962 között zajlott le, és ez alatt az idő alatt a következő fontos feladatokat kellett végrehajtani: — tovább kellett fejleszteni és meg kellett szilárdítani a munkáshatalmat, — hozzá kellett fogni a szocialista párt megteremtéséhez, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, — ki kellett bontakoztatni a kulturális forradalmat. Mindhárom területen jelentős eredmények születtek. Az országgyűlés 1949. augusztusában elfogadta Népköztársaságunk új alkotmányát, amely kimondta, hogy „A Magyar Nép- köztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama”. 1950-ben lezajlottak az első tanácsválasztások, melynek nyomán létrejöttek a szocialista állam új, helyi államhatalmi szervei. A külső és belső ellenség fenyegetése miatt az ország jelentős összeget áldozott a néphadsereg és a többi fegyveres erő fejlesztésére. Nagyszerű eredményék születtek a szocialista iparosítás terén és biztatóan haladt a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Az első ötéves terv éveiben nőtt ki a földből a Dunai Vasmű gyáróriása, az inotai November 7. Erőmű, a tiszalöki vízlépcső, lerakták az alapjait olyan új szocialista városainknak, mint Komló, Dunaújváros, Tatabánya-Újváros, lakások tízezrei, kórházaik, bölcsődék épültek. Jelentősek voltak a kulturális forradalom első eredményei is: megszűnt az analfabétizmus, bővült az iskolahálózat, a munkásosztály és a parasztság gyermekei elfoglalták az őket megillető helyet a középiskolában és egyetemeken, kezdetét vette az új, néphez hű értelmiség kialakulása. Ezt a nagyszerű és lendületes fejlődést törte meg az 1956-os ellenforradalom. 1956 októberének végére a korábbi párt- és államvezetés hibái, a pártba befurakodott jobboldali elemek árulása, a külső és belső ellenség összehangolt támadása miatt veszélybe kerültek Magyarországon a szocializmus vívmányai. Ebben a rendkívül nehéz időben a párt hű vezetői — élükön Kádár János elvtárs — újjászervezték a kommunista pártot Magyar Szocialista Muskáípárt (MSZMP) néven, és létrehozták az új forradalmi munkás—paraszt kormányt. A párt és a kormány kezébe vette az ellen- forradalom felszámolását: segítségül hívta a szovjet csapatokat, amelyek a magyar forradalmi karhatalmi alakulatokkal együtt felszámolták az ellenforradalom fegyveres gócait és segítették az élet megindulását. 1957-es év már a néphatalom megerősödésének, megszilárdításának éve volt: megindult a termelés, a közlekedés, az iskolákban az oktatás. Létrejött a magyar ifjúság új forradalmi ifjúsági szervezete, a KISZ. A szocialista fejlődés eredményei már 1958-ban lehetővé tették, hogy népünk hozzáfogjon egy új, igen jelentős és égetően fontos feladat, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének végrehajtásához. A mezőgazdaság szocialista átalakításával, amely lényegében 1861- ig tartott, hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak a lerakását. Ez részleteiben a következőket jelentette : — az ipar után a mező- gazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá, — gyökeresen átalakult társadalmunk osztályszerkezete, a munkásosztály számarányát tekintve a legerősebb osztály lett és a Parasztság elindult a termelőszövetkezeti parasztsággá válás útján, — nagymértékben fejlődtek a termelőerők, az ipar termelése az 1938-asnak csaknem ötszörösére növekedett, — nőtt a dolgozó osztályok életszínvonala, emelkedett műveltsége. A szocializmus alapjainak lerakása után megkezdődött a fejlett szocialista társadalom felépítésének korszaka. Ennek az időszaknak a féladatait az MSZMP VIII. kongresszusa (1962.) határozta meg, s a IX. kongresszus (1966.) fejlesztette tovább. A szocializmus teljes felépítésével kapcsolatban olyan kiemelkedő feladatok állnak előttünk, mint gazdasági célkitűzéseink további eredményes megoldása, amelyhez jelentős segítséget nyújt az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, állampolgáraink életének gazdagabbá tétele, hadseregünk társfegyveres testületeink erősítése, hogy helyt tudjanak állni — a szocialista országok testvéri hadseregeivel együtt — hazánk és a szocialista világrendszer védelmében. Pártunk X. kongresszusa újabb fordulópont népünk életében. A kongresszust követő két év után tavaly november 14—15-én tartott Központi Bizottsági ülés a X. kongresszus irányvonalát, a követett politikát erősítette meg. Meggyőződéssel, felelősséggel állapíthatjuk meg, hogy hazánkban a politikai hangulat kiegyensúlyozott. Eredményes alkotó munka folyik a népgazdaság minden területén. Kaszás Imre, az MSZMP-szervezet csúcsvezetőségének titkára ★ Az MSZMP Heves megyei Bizottsága 1972. október 22- én felhívást tett közzé a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége fennállásának 50 éves jubileumának munkával történő méltó megünneplésére. A felhíváshoz vállalatunk elsőként csatlakozott. A versenyben elért eredményért április 4-i ünnepségünkön Barta Alajos átnyújtotta a megyei pártbizottság oklevelét. Az ünnepség résztvevői. Barta Alajos átnyújtja a megyei pártbizottság oklevelét.
