Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-10-01 / 10. szám

érdekességek fr j a nagyvilágból ARANYKINCS LELŐHELY A bolgár régészek tavaly ősszel fontos felfedezést tet­tek. Várna nyugati részén egy, az időszámításunk előtti IV.—III. évezredből szárma­zó sírt tártak fel, amely rendkívül gazdag volt. Ez az aranykincs a legjelentősebb és a legősibb, amelyet mind ez ideig Európa területén ta­láltak. Az aranytárgyak gaz- jdag díszítése arról tanúsko­dik, hogy az elhunyt előkelő személyiség volt. A tudósok­nak ezzel kapcsolatban nyil­ván revidiálniuk kell a te­metés bevezetésének időpont­jával kapcsolatos kérdést vagy az arra vonatkozó néze­teiket, hogy mikor kezdődött el az osztálytagdzódás az ős­közösségi társadalomban. Le­hetséges, hogy korábban kez­dődött, mint ahogyan eddig vélték. Ezenkívül a Földközi­tenger meleg vizeiben találha­tó, s a szakemberek szerint a Fekete-tengerben soha nem élt puhatestű mollusca den- talium kagylójából készült ékszerek arról tanúskodnak, hogy az ősi Várna vidékének lakói kereskedelmi kapcsolat­ban voltak a Földközi-ten­ger partjainak lakosaival. VILÁGOSABB LESZ AZ ÉJSZAKA? Francia világűrkutatók le­hetségesnek tartják, hogy a Föld kiterjedt részein egy to­vábbi „holdfényt” ragyogtas- sanak. Azt javasolják, hogy a gyenge éjszakai holdfényt a föld körüli pályára bocsátott 6 kilométer átmérőjű óriási tü­körrendszerekkel fokozzák. Ezek ugyanolyan sebességgel köröznének, mint a Föld a Nap körül, s ezért folyamato­san az ég ugyanazon pontján maradnának. A tükrök a napfényt a világűrből a Föld irányába vernék vissza. A francia tudósok kiszámí­tották, hogy ilyen módon 150 kilométer sugarú területet le­het megvilágítani. Az így ke­letkező fény másfélszer erő­sebb lenne, mint a holdfény. * A tudósok a világosabb éj­szakák egész sor előnyét so­rolták fel. Köztük az utak megvilágítási költségeinek és az energiának a megtakarítá­sát, a közlekedési balesetek számának csökkentését és azt a lehetőséget, hogy északi szélességi fokon évente két­szer lehetne aratni. ÓRIÁSI VASÉRCLELÖHELYEK A geológusok Brazíliában egész „vashegyláncokat” fe­deztek fel. A Caraja hegység két hegyvonala állí^lag kü­lönösen értékes, 67 százalékot is elérő vastartalmú ércből áll. A Serra das Carajas több mint 5000 négyzetkilométer­nyi területen eddig 1 mil­liárd tonna vasércet mutat­tak ki. A készleteket azon­ban összesen 15 milliárd tonnára becsülik. A lelőhelyek fennsíkokon és hegyoldalakban vannak, csúpán 5 szélességi fokkal délre az Egyenlítőtől. A leg­közelebbi város, Maraba, 150 kilométernyire van. Ezáltál a gazdag lelőhelyek feltárásá­nak" költségei igen magasak lesznek. Azt tervezik, hogy 800 kilométer hosszú vasút­vonalat építenek a brazíliai kikötővárosig, Sao Luisig. A terület feltárása azonban legalább 6 évig fog tartani. AZ ANTARKTISZ JÉGMEZŐI A Glomar Challenger ame­rikai kutatóhajó mintegy tíz- hetes antarktiszi expedíciója során, amelyet dr. Dennis Hayes (Columbia Egyetem) és dr. Laurence Frakes (Flo­ridai Egyetem) irányított, szá­mos fontos felfedezést tett. A tudósok a Déli sark közelé­ben végzett fúráson és a kő­zetek üledékes lerakódásai­nak és töredékeinek vizsgá­lata útján megállapították, hogy az Antarktiszon az elfa­gyás és a jéggel borítódás fo­lyamata legalább húszmillió évvel ezelőtt kezdődött. Ko­rábban számos szakember ar­ra a megállapításra jutott, hogy ezt a szárazföldet 5—7 millió év alatt borította el a Közgazdasági kislexikon TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK: 1. A szocialista államban a társadalombiztosítás a dol­gozókról és a családtagjaikról való intézményes gondos­kodás széleskörű szervezete: Nálunk pl. a társadalombiztosítási rendszer ma már az ország lakosságának 97—98 százalékára kiterjed, és a szolgáltatásoknak igen széles körét öleli fel. (Táppénz, betegellátás, keresetkiegészítés, nyugdíj, se­gélyek, üdültetés, családi pótlék, gyógyászati szolgálta­tások stb.). Az állami költségvetésben a társadalombiztosítási cé­lokra előirányzott kiadások igen jelentékeny összeggel (kö­zel 20 milliárd) szerepelnek: a költségvetés bevételi olda­lán viszont igen jelentős összegű előirányzat a társadalom- biztosítási járulék. (Ez azonban a társadalombiztosítás költ­ségeit csak részben fedezi, a különbözeiét más források­ból kell pótolni). A vállalatoknál és egyéb gazdálkodó szerveknél képző­dő társadalmi tiszta jövedelem elvonásának egyik „csator­nája” a vállalatot terhelő társadalombiztosítási járulék. Ez, valamint a dolgozók illetményből ilyen címen esz­közölt levonás az adórendszerhez kapcsolja a társadalom- biztosítást, A társadalombiztosítási járulék a fent említettek sze­rint „céladó” jellegű közszolgáltatás, amely a munkavi­szony alanyai közül nagyobb részben a munkáltatót, ki­sebb részben a dolgozót terheli. A járulék alapja a dolgozó munkabére. Munkabérként kell figyelembe venni a munkaviszony alapján kapott minden, akár természetben adott juttatást, kivéve mégis a nem bérjellegű juttatásokat (amelyek után még akkor sem kell járulékot fizetni, ha azokat a bérköltség terhére fizették ki). Ilyenek lehetnek pl.: kiküldetési költség, költözködési il­letmény, a lakásépítési akció keretében átvállalt dolgozói hozzájárulás. A társadalombiztosítási járulék két részből áll: — betegségi járulékból, — nyugdíjjárulékból. A betegségi biztosítási járulékot kizárólag a munkál­tató fizeti, azt a munkaviszonyban álló dolgozótól levonni nem lehet. A nyugdíjjárulékot részben a dolgozó, részben a mun­káltató fizeti. A betegségi biztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot nevezzük együttesen társadalombiztosítási járuléknak. Szigeti Zoltán jég. Az amerikai tudósok fel­tételezik, hogy kb. 5 millió évvel ezelőtt a földgömb e körzetében megváltozott az éghajlat és a jég 300—500 ki­lométerrel hátrább húzódott. Az expedíció kutatásai ezeken kívül megerősítették azt a hipotézist, amely sze­rint Ausztrália mintegy 50 millió évvel ezelőtt vált el az Antarktisztól és azóta észak felé sodródik, évente néhány centiméterrel távolodik tőle. ASZFALTSZŐNYEG A SIVATAG ALATT’ A sivatagi homok ellen ví­vott harc komoly problémát jelent a világ sok országában és természetes, hogy foglal­koztatja a tudósokat. Japán szakemberek nem régen ere­deti módszert javasoltak b sivatag kertté változtatására. Véleményük szerint a homok alatt 60—80 centiméter mély­ségben aszfalt-,,szőnyeget” kell leteríteni, amely meg­akadályozza, hogy a nedves­ség a mélybe szivárogjon. Már létre is hozták azt a gé­pet, amely ezt a szőnyeget leteríti. A gép 3 méter széles és 3 milliméter vastag asz­faltlapot húz a homok alatt. Teljesítménye óránként 3,6 folyóméter. Az első kísérletek végrehajtására 1973—1974- ben fog sor kerülni Pakisz­tánban és más országokban. A DÉLI SARKVIDÉK REJTÉLYE A vulkanikus tevékenység és a fiatal gyűrthegységek ar­ról tanúskodnak, hogy a Déli sarkvidék viszonylag fiatal kontinens. Ezért itt nem me­hetnek ritkaságszámba a földrengések, mint a tektoni­kus folyamatok következmé­nyei sem. Ennek ellenére a Déli sarkvidék az egyetlen kontinens, ahol mindmáig nem észleltek földrengést. A kutatóállomások által rögzí­tett valamennyi rengésről később kiderült ugyanis, hogy egyáltalán nem földren­gések, hanem inkább „jég­rengések.” A hatodik kontinens szeiz­mikus nyugalmának rejtélyé­re a szakemberek egyelőre csak keresik a magyarázatot. Elmaradt tudósításokból Esténként változatos tár­saság gyűlik össze a Vegel- keimben. Ha éppen nem visz valahová a Niepmann fiatal, agilis, 'gondviselésemmel megbízott és kitűnő ivó hí­rében álló asszisztense, vagy nincs valamilyen családláto­gatási meghívásom, akkor nagyon jó szórakozást nyúj­tanak ezek a beszélgetések. Itt fogadom én is „vendégei­met” egy este két művezetőt hívtam meg a gyárból. Vélet­len folytán, egy társaságban, egyszercsak betoppant az összes többi művezető is, egyik-másik feleségével együtt, összeültünk és né­hány snapsz után, sörözge- tés közben sokat beszélget­tünk. November volt, alig két hét már csak a választásokig, s természetesen ez volt a fő téma. Asztaltársaim vala­mennyien munkásoknak val­lották magukat, minthogy „lent” kezdték és még ma is végeznek fizikai munkát, sa­ját kezűleg adják át tapasz­talataikat. Elkötelezettek az SPD-hez, egyetértenek külpo­litikai újításával a szocialis­ta országok felé, ugyanakkor bírálják a gazdasági helyze­tet, azaz panaszkodnak a lassan, de biztosan jelentkező Labdarúgás A múlt évhez hasonlóan ez évben is megrendeztük gyárunk­ban a kispályás labdarúgótor­nát. Gyárunk KtSZ-szervezete által alapított vándorserleg ez évben a tmk-üzemrész birtokában lesz a következő évi bajnokságig. A lejátszott mérkőzések alapján biztosan szerezték meg a baj­nokság sorsát eldöntő első he­lyet. Megelőzte a tavalyi baj­nok cigarettagyártás első csa­patát. Gyárunk KlSZ-vezetősege nevében gratulálunk s további lelkes, jó szereplést kívánunk a következőkben is. A bajnokság első három csa­pata a helyezéseknek megfele­lően 500,— 300,— 200,— Ft pénz­jutalomban és oklevélben része­sültek. A torna végeredménye: tmk- műhely, Cigarettagyártás I., Fil­tergyártás, Vizvezeték-szerelő, Cigarettagyártás II., Cigaretta­csomagolás, Irodák, Lakatosmű­hely, Nyersanyagraktár. (Szabó) Hum or Egy dél-franciaországi kis­város polgármestere nagy haragra lobbant amiatt, Aogy a helyi tűzoltók igen sok esetben részegen érkeztek a tűz színhelyére. Ezért a tűz­oltó-kaszárnyában kifüggesz­tette a következő rendeletet: „Szigorúan tilos a tűzoltók­nak bármiféle alkohol-tartal­mú italt fogyasztaniuk két órával a tűzeset előtt.” A nő művészete — mon­dotta Graham Greene — ab­ban áll, hogy ki tudja válasz­tani azt a férfit, aki majd őt választja. Mozart halála után özve­gye Koppenhágába költözött, ahol ismét férjhez ment. Amikor második férje is meghalt, sírkövére a követ­kező szöveget vésette: — Itt nyugszik Mozart öz­vegyének második férje. A hamburgi állatkertben egy fiatal lány hosszú ideig szemléli a vízilovat, majd megkérdi az ápolót: — Hím, vagy nőstény ez az állat? — Őszintén szólva — vála­szol az ápoló — nem is tu­dom ... De azt hiszem, ez olyan részletkérdés, amely kizárólag egy másik vízilovat érdekelhet. A gazdag gyáros átöleli if­jú, szép hitvesét: — Mondd drágám, atiíkor is szeretnél, ha egy szép napon tönkremennék? — Persze drágám, és ret­tenetesen hiányoznál! , Egy dán újságíró interjú során megkérdezte Albert Einsteintől: — S mi a kedvenc olvas­mánya? — Szeretem a tudományos munkákat — válaszolta mo­solyogva a nagy tudós, — mert okulok belőlük, de so­hasem olvasok ilyet, mert rendkívüli módon untat. Az Adriai-tenger partján egy fiatal osztrák színésznő meztelenre vetkőzik és belép a tengerbe, miközben egy se­reg fényképész buzgón csat­togtatja masináját körülötte: Egy fiatal olasz lány figyeli a jelenetet és megkérdi a ba­rátnője: — Te is hajlandó lennél megcsinálni ezt? — Én ugyan nem! — vála­szolja a barátnő. — Ma ret­tentő hideg a víz. Egy algériai városkában él egy vak ember, aki arról ne­vezetes, hogy tapintás útján megmondja milyen húst árul a hentes. Egyik nap betér a húsüzletbe. Megtapogatja az első, keze ügyébe eső húsda­rabot és megszólal: — Ez birka. A második húsdarabról megállapítja, hogy marha, a harmadikról, hogy kecske. A hentes meg akarja tré­fálni, gyorsan ledobja magá­ról a ruhát és odaáll a vak ember elé. Az öreg éppen csak megérinti az ujjahegyé- vel, azután elborzadva fel­kiált: — Borzalom! Ez egy szé­gyentelen alak már szamár­húst is árul! inflációra. Elismeréssel hall­gatják a magyar munkások életéről általában elmondot­takat, nyoma sincs bennük a más alkalommal néha ta­pasztalt „intenzív kétkedés­nek.” Valamennyien — anél­kül talán, hogy erről tudná­nak — hatása alatt vannak a konvergencia-elmélet ilyen­olyan irányzatának, szívesen látnának szociális reformo­kat, ugyanakkor nem akar­nak lemondani a „fogyasztói társadalom” által nyújtott, s abban élvezett előnyökről, megszokásokról sem. Filozó­fiai vitába kerekedünk és po­kolian nehéz a helyzetem. Higgadtan, okosan érvelek és én ezeket a dolgokat nem né­metül tanultam — hallottam, márpedig itt így kell monda­ni... A rqbbanóanyagcso- magoló-részleg fiatal műve­zetője ért meg legelőbb és siet segítségemre. A legegy­szerűbben érthető „elosztási viszonyokat” már ő magya-1 rázza társainak. Ha többet termelünk, többet adunk el és ezért több pénzt kap a cég, egyformán kapunk-e belőle? IMármint a „tulaj” meg mi? Na, ugye nem! Azok egyre többet-többet tesznek el, mi meg csak annyival, amennyi­vel többet dolgozunk. Nem rossz ez így, ma még pa­naszra nincs okunk, de ez se igazság ... Lassan mindenki beleegye- zően bólint és elgondolkodva, csendben hajtja le a követ­kező pohár sört... Ismét meggyőződtem: a futball világnyelv! Egy alka­lommal a már nálünk is járt H. úr látogat meg fiával, aki 30 körüli szimpatikus fiatal­ember. A jókedélyű H. úr vi­szi a társalgás fonalát, csa- pong erre, arra, emlékszik a nálunk töltött kellemes na­pokra, mígnem egyszer szóba kerül a foci. Ettől kezdve fiával vitatkozunk „brillíro­zunk”, s mikor az ötvenné- gyes VB-döntő csapatait elso­rolom, zömét összeállítás sze­rint, már minden vendég kö­rülöttünk ül. Két középkorú úr különösen élénken kapcso­lódik be a beszélgetésbe és óriási a vita, hogy ki volt nagyobb, Puskás, Fritz Wal­ter, vagy Bozsik? Örák alatt sem dől el a kérdés, pedig óriási mennyiségű sör is van segítségünkre, végülis kis kü­lönbséggel Puskás nyer, a vendégek pedig „odavannak” a két úr lelkesedését- látva, akik egyébként állítólag „hideg” bankigazgatók . . . Miután éjfél tájban még számtalanszor összecsókol­nak, hogy Beckenbauert és Netzert dicsérem, biztosíta­nom kell őket, hogy látoga­tást teszek majd náluk, s szép lassan haza indulnak. Én még elgondolkodom egy kicsit; mennyivel jobb lett volna, ha egy-két magyar, mai világklasszis is lenne.. . (Bóna Gyula) Októberi rejtvényünk VÍZSZINTES: 1. Az idézet. 14. Építészeti stílus. 15. Magasztos költemény. 16. Német cirkusz. 17. Az áram teszi. 18. Kosár — régiesen 19. Igen, olaszul. 20. Női név". 21. Férfinév tárgyesete. 25. A nap igéje. 26. Kőműves teszi. 27. Bibliai hely. 29. Szá­nom ikerszava. 30. Cifra madár. 32. New... 33. Végtag. 34. Ki­rály Kati. 35. Orosz filozófus. 37. Személyes névmás. 38. Arra. 39. Szűk nyílás. 42. Az SZTK előd­jének tárgyesete. 43. Görög be­tű. 43 a plusz 2 betűvel — hires mesélő. 44. Átlátszó edény. 46. Csapadék. 48. Szamárbeszéd. 50. Északi főváros. 52. Lóerő. 53. Időmérőt. 56. Építkezésnél hasz­nált támasztó. 58. Ez — ideig. 60. ... Lescout. 61. ABEO — keverve. 62. Ekezethibával — sú­Műszaki konferencia, termelési tanácskozások Az Egri Dohánygyárban a III. negyedévi műszaki kon­ferenciát X. hó 29-én tartják. Ezt követően zajlottak le a decentralizált termelési ta­nácskozások. Ezekről az ese­ményekről is beszámolunk még külön, részletesen. SZOCIALISTA BRIGÄDVEZETÖK TANÁCSKOZÁSAI A DVT szoc. brigádveze­tőinek tanácskozását novem­berben Pécsett rendezik meg. Gyárunkat 16 szoc. brigád- vezető és a meghívott moz­galmi vezetők képviselik. December 10. és 20-a közötti időben rendezzük meg vál­lalatunknál az ez évi máso­dik brigádvezetői tanácsko­zást. E tanácskozáson kerül majd megtárgyalásra válla­latunk 1974. éves tervének és munkaversenyének legfonto­sabb koncepciói, célkitűzé­sei, mutatói. lyos betegség. 63. OORA. 64. Spicli. 65. Cipészszerszám. 66. Kevert cikk. 67. Nöstényhalat. 69. Bizmut, kálium, rádium. 71. kevert őrá. 73. Az enyém sem, de a. . . 75. ... de Janeiró-i 76. Romániai folyó is, ige is. FÜGGŐLEGES: 2. KO. 3. If­júsági törvény. 4. Igásállat. 5. Vietnami Demokratikus Köztár­saság. 6. Azanos mássalhangzók. 7. Madár is, légitársaság is. 8. Részünkre. 9. Akták 1«. Segély­kérés. 11. ZSI. 12. ERML. 13. Vá­ratlanul bántó. 14. Az idézet folytatása. 17. Hangtalan rámol. 20. Egyesült Arab Köztársaság. 22. Kemény héjú gyümölcs. 23. Magára. 24. Televízió. 25. Eső következménye. 26. Faltól. .. sző­nyeg. 28. Szántóeszközt. 29. Ro­mán aprópénz. 30. Miniszté­rium rövidítése. 31. Istentagadó. 36. Nem erről. 38. Kevert női név. 40. Egy évben négy van belőle. 41. SE. 45. A meccs ese­ményei. 46. Testrész. 47. Férfi­név. 49. Átnyújtok. 51. Leveszi a ... —. meggyőzi. 54. RAS 55. Betűhibával a végén, ha ideje van. 56. Plusz 1 betűvel, a világ leggazdagabb embere. 57. For­dítva — nem tud mozogni. 59. Vonatkozó névmás. 60. TI TI TA. 61. Török méltóság. 67. Ez az. 68. ... ion edény. 70. Nagy fakir. 72. Strázsa. 73. AS. 74. Még ede. s Beküldendő: vfzsz. 1., függ. 14. Közgazdasági osztályra, Szige­ti Zoltánhoz. (Tóth Miklósné) EGRI DOHÄNYGYÄ1 az Egri Dohánygyár lap Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. Felelős kiadó: NOSZTICZIUS FERENC. Megjelenik havonta egys: Előfizetési díj egy évre 12 ft Szerkesztőség ■ 3300. Egri Dohánygyár. Telefon: Kiadja: a Heves megyei Lapl Vállalat. 3300. Eger, Beloiannisz u. Készítette: a Heves megyei Nyomda Vál Eger, Bródy Sándor utca Igazgató: SÓLYMOS JOZSEÍ

Next

/
Thumbnails
Contents