Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-11-01 / 11. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA II. évfolyam, 11. szám ARA: 1,— FORINT 1973. november hó Emlékezés november 7-re A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amelynek ötvenhatodik évfordulójáról az egész haladó világ megemlékezik, az emberi társadalom történetének nagy fordulópontja volt. E forradalom hatására századunk a kapitalizmustól a szocializmus felé tett radikális fordulat százada lett. Az októberi forradalom akkor ment végbe, amikor a világot a nemzetközi imperializmus által előidézett első világháború robbanásai rengették meg. Az impe- pitalizmustól a szocializmus felé tett radikális fordulat kásosztállyal, a dolgozó tömegekkel és az elnyomott népekkel szemben álló kizsákmányoló osztályok milliós hadseregek és rendőri apparátus segítségével, az elnyomás, a kizsákmányolás és az üldözés egész rendszerével a propagandisztikus befolyásolás óriási gépezetének felhasználásával tartották fenn uralmukat. A Lenin vezette bolsevikok, akik rést ütöttek az elnyomásnak és az erőszaknak ezen a nemzetközi rendszerén, történelmi hőstettet vittek véghez. Az októberi forradalom a történelemben addig ismeretlen, merőben új típusú forradalom volt. Megteremtette a munkások és a parasztok első államát, amely céljául tűzte ki mindenfajta kizsákmányolás megszüntetését. Már az a puszta tény is, hogy az új államban a hatalom a kommunista párt által vezetett és a parasztok által aktívan támogatott munkásosztály kezébe ment át, s hogy a munkás- osztály ezt a hatalmat a nép többsége érdekében gyakorolta, minőségileg új helyzetet teremtett a világban. A nemzetközi munkásmozgalom a szocialista állam létrejöttével a történelemben először tett szert további fejlődésének szilárd bázisára és támaszára. Kialakult az a reális perspektíva, hogy más országokban is győzni fog a proletariátus és felépül a szocialista rend. Az orosz- országi munkásosztály, amely felemelkedett a társadalmi szervezet új, magasabb fokára, példájával forradalmasította a tőkés világ munkásmozgalmát. Az államhatalom kivívásának nemcsak a lehetőségét mutatta meg, hanem a hozzá vezető utat is. Az a jelszó, hogy „csináljuk úgy, min Oroszországban", elterjedt egész Európában, több ázsiai országban és másutt is. Az októberi forradalom tehát hatalmas impulzust adott az egész nemzetközi felszabadító mozgalomnak. Október egyik legjelentékenyebb és állandóan ható eredménye a nemzetközi kommunista mozgalom kialakulása volt. Az októberi forradalom elsőnek ütött rést a népek leigázásának rendszerén. A gyarmati és a függő országok nemzeti felszabadító mozgalma előtt merőben új lehetőségek és távlatok nyíltak meg, és napjainkra gyakorlatilag befejeződött a gyarmati rendszer szétesése. .A II. világháború után a fasiszta Németország veresége folytán lényegesen megváltozott Európa politikai helyzete is. A szocializmus pozíciói kiszélesedtek: erősödött a Szovjetunió határainak biztonsága, nyolc új szocialista ország keletkezett Európában, közte hazánk, a Magyar Népköztársaság. A szocialista országok, főként a békéért és biztonságért fő felelősséget vállalt Szovjetunió, szüntelen erőfeszítéseket tesznek az Európai helyzet konszolidálására, a kialakult viszonyok elismertetésére, a szocializmus kivívott pozícióinak biztosítására, az Európai népek békéjének és biztonságának megszilárdítására. A Szovjet állam legfőbb feladatának tekinti a Nagy Október óta eltelt időszakban, hogy az igazságos, demokratikus béke arasson diadalt földünkön. Kaszás Imre, \ az MSZMP-csúcsvezetőség A titkára J Felhívás Fock Jenő látogatása vállalatunknál Kormányunk elnöke elismerően nyilatkozott az Egri dohánygyár kollektívájának munkájáról 1972. és 1973. évekhez hasonlóan a vállalat 1974. évben is segíteni kívánja dolgozói lakásépítését, illetve lakásvásárlását, a rendelkezésre álló anyagi eszközök korlátozott volta miatt azonban 1974-bcn is csak egy részét fogja tudni kielégíteni a jelentkező igényeknek. Annak érdekében, hogy a lakásépítési alap felhasználása során valóban az arra legerdemesebbek és legjobban rászorultak kaphassanak vállalati kölcsönt, kérjük, hogy a lakásépítési alapból 1974. évben kölcsönre igényt tartó dolgozóink ezt a szándékukat ez év végéig, tehát 1973. december 31-ig a vállalat igazgatójához írásban jelentsék be. A lakásépítési alap tényleges felosztására — a jelentkező igények ismeretében — előreláthatólag 1974. év I. negyedévében, a vállalati mérleg jóváhagyása után, a vállalati eredmények ismeretében kerül sor. 1973. október 17-én megyénkbe látogatott Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke. A vendéget a megyei pártbizottság székháza előtt, Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke köszöntötte, majd a párt- székházban és a megyei tanácson megyénk párt- és állami vezetői tájékoztatták a megye életéről, munkájáról, terveiről, eredményeiről kormányunk elnökét. Délután Fock Jenő, az Egri Dohánygyárba látogatott. Elkísérte Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke, Barta Alajos, a gyei pártbizottság első titkára, Markovics Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa, Pelyhe Szilárd, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke és Pálinkás Ferenc, a végrehajtó bizottság tagja, megyei rendőr-főkapitány. A magas rangú vendéget az irodaház előtt előbb Magda Robika, Horváth Kriszti és Balogh Imike óvodások verssel és virágcsokorral köszöntötték, majd a gyár vezetői: Domán László igazgató, Kaszás Imre, a párt üzemi csúcsvezetőségének titkára, Bárdos Józsefné, a szakszervezeti bizottság titkára és Czeglédi László, a KISZ üzemi csúcsvezetőségének titkára üdvözölte a kormány elnökét. Az ünnepi fogadtatás után a gyár tanácskozótermében Domán László igazgató tartott rövid ismertetést a 77 éves gyár életéről, munkájáról, terveiről. Bevezetőjében többek között elmondotta: az 1971-ben befejeződött rekonstrukció eredményeként négyszeresére nőtt a gyár termelése, a vállalat termelési értéke meghaladja a hatszázmillió forintot. Ma az Egri Dohánygyár hazánk, Európa egyik legkorszerűbb dohánygyára. — A korszerű technikát hogyan sikerült elsajátítaniok a dolgozóknak? — hangzott kormány elnökének kérdése. — A sikeresen végrehajtott, műszaki fejlesztés — válaszolt az igazgató — a korszerű technológiák bevezetése, azt követelték, illetve azt követelik a gyár vezetőitől, dolgozóitól, hogy minél többen képezzék magukat, bővítsék szakmai, pcliitikai ismerteiket. A gyár — hangsúlyozta az igazgató — minden lehetőséget biztosít a tanuláshoz és az egyre növekvő tanulási kedvet mi sem bizonyítja jobban, hogy az 1000 fős kollektívából jelenleg több mint 400-an tanulnak. Megyénkben elsőnék szervezték meg a gyárban az emelt szintű felnőtt szakmunkásképzést, két osztályban pedig, a hetedik és a nyolcadik osztályt pótolják a gyár dolgozói. Szólt továbbá a termelésre, a munkahelyi hangulatra is kedvezően ható — országosan is példaként emlegetett — szociális, s munkahelyi körülményekről. Saját óvodája, bölcsődéje, gyermeküdülője van a gyárnak, az új iránt mindig érdeklődő, a magasabb ismeretekért mindig szívesen áldozó kollektíva évről évre eredményesebb, gazdasági, politikai munkát végez. Kiemelte a továbbiakban, hogy rendkívül jó a kapcsolat a gyár és a megyei — a városi párt-, állami vezetés között, feladataik végzéséhez igen sok segítséget kapnak az említett szervektől. a A gondok között említette a továbbiakban az igazgató, hogy a cigaretta árának emelése után csökkent a fogyasztás hazánkban é6 ez bizonyos tervmódosításokat tett szükségessé. Ugyanakkor — és ez meglepetésként érte a gyár dolgozóit is — a közelmúltban néhány külföldi cigaretta árát — ezek a cigaretták rosszabb minőségűek a hazainál — éppen a közelmúltban csökkentették. Végül egy „újítási javaslatról” szólt kormányunk elnökének. Nevezetesen arról, hogy a gyár vezetői szerint a jelenlegi forgalmi adó módosításával, az úgynevezett jobb minőségű cigarettákat is lényegesen olcsóbban tudná előállítani az egri gyár. Kormányunk elnöke — a tájékoztatás közben nem először már — ismét közbeszólt és ugyancsak egy javaslattal válaszolt: írják le véleményüket az egriek és juttassák el az illetékes felügyeleti szervekhez, mert valóban „van valami abban", amit a gyár- igazgató elmondott. A tájékoztató után Fock Jenő és kísérete üzemlátogatásra indult, megtekintette a cigaretta-előkészítést, a cigarettagyártást, ahol beírta a nevét a Zrínyi szocialista brigád naplójába, s gratulált a brigád sikereihez. Az üzem- látogatás a fii tergyártás megtekintésével ért véget. A dohánygyári látogatást summázva, búcsúzául, többek között a következőkét mondotta kormányunk elnöke: régóta ismeri az Egri Dohánygyár munkáját, sokat hallott dolgozóinak lelkesedéséről, helytállásáról, s ugyancsak régóta tudja azt is, hogy az Egri Dohánygyár hazánk valóban egyik legkorszerűbb dohánygyára, ahol ügyes, tehetséges vezetők irányítják a munkáját értő, szakmáját szerető, a gyárhoz ragaszkodó kollektívát. A gyár méltán egyik büszkesége a városnak, a megyének, a magyar iparnak. Majd arra ösztönözte a gyár vezetőit, hogy továbbra is keressék, kutassák az újat, mert az Egerben gyártott cigarettáknak külföldön is jó hírnevük van — családjában hárman is szívják —, ezért valóban keresni kell annak lehetőségeit, hogy a gyár termékei a jelenleginél nagyobb mennyiségben kerüljenek el a külföldi piacokra is. Búcsúzóul megköszönte a szívélyes, a részletes tájékoztatást, majd még egyszer gratulált a gyár vezetőinek, a gyár dolgozóinak. Fock elvtárs a Nieppman 7-es csomagológép munkáját tekinti meg. (Foto: Szigeti) Fock Jenő elvtársat megérkezésekor óvodások köszöntik.
