Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Munkahelyi vezetők továbbképzése A szakszervezetek jogai 1. rése körülményeit illetően a szak­A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttes rendelkezése előírja, hogy a közvetlen munkahelyi vezetők továbbképzését 1975- ig meg kell oldani. A tovább­képzésnél, de minden új ta­nulásnál annál jobban tud­juk hasznosítani az új isme­reteket minél hamarabb jut­nak annak birtokába. Itt is igaz a közmondás: „Kétszer ad, aki gyorsan ad.” Ez veze­tett bennünket, amikor a tan­folyam beindítását 1972-re tettük. Talán, sőt egész biz­tosan kényelmesebb lett vol­na megvárni, amíg más válla­latok megszervezik a saját továbbképzésüket, beszerzik az anyagokat, és az ő tapasz­talataik alapján, egy későbbi időpontban szerveztük volna a mi továbbképzésünket. Nem így történt, az idő sürgetett. Az első lépést még a tröszt kezdeményezte, amikor a gyár 6 fiatal műszaki dolgo­zóját Felsőgödre 2 hetes tan­folyamra küldte, amelyen megimerkedtek a tanfolyam szervezéséhez, lebonyolításá­hoz szükséges alapvető isme­retekkel. E tanfolyam mód­szertani, vezetési, munka­pszichológiai, gazdasági és politikai ismereteket egyaránt adott. Következett a tanfo­lyam anyagának, tematiká­jának összeállítása. Kikértük a MÉM Mérnök- és Vezető­képző Intézet, a MTESZ és néhány más szerv, illetve in­tézmény véleményét, taná­csát. összeállítottuk a tanfo­lyam tematikáját, amelyet a MÉM M. és V. I., valamint a Tröszt illetékesei is jónak ta­láltak. A megfelelő színvo­nal biztosítása érdekében az előadók felkérésénél rendkí­vül igényesek voltunk. Saját szakembereinken kívül orszá­gos hírű szaktekintélyeket, egyetemi tanárokat, docense­ket kértünk fel egy-egy elő­adás megtartására. A gyárban mintegy 65—70 közvetlen munkahelyi veze­tő, illetve leendő vezető van. Éppen ezért szükségesnek' látszott a tanfolyam megosz­tása, kettéválasztása, mivel a tanfolyamot munkaidő alatt tartjuk a besorolásnál első­sorban ezt kellett figyelembe venni, hogy a termelés irá­nyítására azért maradjon szakember is a tanfolyam idején. Kialakult a két cso­port. A csoportokon belül a szakemberek, vezetők széles rétege megtalálható. Főmű­szerészek, csoport- és terem­vezetők, műszakvezetők, ön­álló előadók, napközi vezető, gondnok stb. Az előadások­nak tehát olyannak kellett lennie, hogy minden résztve­vő számára nyújtsanak újat, hasznosíthatók Az előkészü­letek befejezése után szep­tember 18-án a tanfolyamot megnyitottuk. A megnyitón a tanfolyam jelentőségének ki­emelésére megjelentek a vál­lalat párt-, KISZ-, szakszer­vezeti és gazdasági vezetői is. Fialkovics István személy­zeti vezető rövid megnyitója és tájékoztatója után Huszti Ferenc főmérnök tartott nagysikerű előadást, melynek témája: „Időszerű gazdaság- politikai kérdések. A vállalat előtt álló legfontosabb fel­adatok.’' Utána Kovács János et. a DVT. személyzeti osztály ve­zetője „A vezetővel szembeni követelmények, a vezetők tár­sadalom-politikai feladatai” témakörben tartott magas színvonalú nagy figyelemmel kísért előadást. Ruby István Hazánkban a szakszerveze­ti tevékenységnek alkotmá­nyos formái vannak. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja a szakszervezetek részére a szervezkedést, a dol­gozók nevében történő fellé­pést minden kérdésben. E fel­hatalmazáson belül a magyar szakszervezetek alkotmánya határozza meg a szakszerve­zeti feladatokat, a Munka Törvénykönyve és végrehaj­tási rendelete, valamint az ehhez kapcsolódó, egyéb ren­delkezések pedig az állami szervekkel való együttműkö­déssel kapcsolatos jogokat rendezi. ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG A szocialista társadalom­ban az érdekvédelmi tevé­kenységnek különböző oldalú területei vannak. E rendszer lényege, hogy az állami ren­delkezések már biztosítják az alapvető dolgozói érdekvédel­met. Elég itt megemlíteni az MT különböző szabályait, például: a vállalati felmondás elleni érdekeltséget; a felmondási idő mértékének meghatározá­sát; a bérrendszerek, a bérté­telek, a munkanormák meg­állapításának szabályait; a munkaidő mértékének, beosz­tásának módját; a nők, a fia­talok érdekvédelmét; a csök­kent munkaképességűekre vo­natkozó szabályokat, kedvez­ményeket; a dolgozót ért sé­relem kötelező orvoslásának szabályait stb. Ezek a példák azt is mutatják, hogy az álla­mi garanciák létrehozásában a dolgozók élet- és munka­szervezetek, különösen a fel­ső szinten, az egyetértési jo­gokat gyakorolva vesznek részt. AZ ALAPSZABÁLYOK­BAN MEGHATÁROZOTT JOGOK A magyar szakszervezetek alapszabálya a következőket tartalmazza: * A magyar szakszervezetek a Magyar Szocialista Munkás­párt eszmei—politikai—ideo­lógiai irányításával, önálló szervként tevékenykednek, vezető szerveik határozatai alapján. Munkájuknak két oldala van: szervezik és nevelik a dolgozókat társadalmunk po­litikai, gazdasági erejének növelésére, elősegítik a dolgo­zók anyagi, szociális és kul­turális igényeinek kielégíté­sét; védelmezik a törvények­ben és rendeletekben bizto­sított jogokat. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN BIZTOSÍTOTT JOGOK A szakszervezetek jogait át­fogóan a Munka Törvény- könyvének II. része tartal­mazza. A Munka Törvénykönyvé­nek e fejezete biztosítja a szakszervezetek részére azo­kat a jogokat, amelyek se­gítségével részt vehetnek az alapszabályaikban meghatá­rozott politikai, gazdasági és kulturális feladatok megol­dásában. Az MT azonban természet­szerűleg csak munkaviszony­ra vonatkozó, illetve az ah­hoz szorosan kapcsolódó, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő kérdéseket szabályozza, s így kizárólag ezek tekintetében állapít meg jogokat a szakszervezet ré­szére. E jogok megállapításánál figyelemmel kellett lenni ar­ra, hogy az új gazdaságirá­nyítási rendszerben a válla­latok. ezen belül a gazda­sági vezetők, fokozott önál­lóságot kaptak, illetve kap­nak, annak érdekében, hogy ésszerű és gyors intézkedé­sekkel sajátos követelménye­iknek megfelelően szervez­zék meg termelésüket. Ezért jelentősen csökken a külső szervek beavatkozásának le­hetősége, s a szakszervezetek jogainak megállapításánál is figyelembe kellett venni, hogy azok ne akadályozzák hanem a dolgozók érdekei­nek szem előtt tartásával elősegítsék a vállalatok mun­káját. Biztosítani kell tehát, hogy a dolgozók élet- és munka- körülményeit érintő szabá­lyok általános jellegű elvei­nek kialakításában a szak- szervezetek minden szinten közreműködjenek. Az egyes dolgozókra vonatkozó intéz­kedések tekintetében viszont a vállalat igazgatójának ön­álló intézkedési jogot kell biztosítani, mert a szakszer­vezeti egyetértési jog előírá­sa ilyen esetekben lassíta­tív módon kötelezd rendel­kezést nem tártaim... at. Az MT tehát elismeri a szak- szervezetek legszélesebo ér­telemben vett érdekvédelmi tevékenységét és az állami és gazdasági szervek kötelessé­gévé teszi a szakszervezetek­kel való együttműködést. Az előbbiekben summázott jogkörökön belül a szakszer­vezetek a k ivetkező jogkö­rökkel rendelkeznek: 1. meg­hallgatási jog: 2. egyetérté­si és közös döntési jog: 3. véleményezési jog: 4. ellen­őrzési jog; 5. kifogásolási (vétó) jog: 6. közreműködé­si jog a munkaügyi viták intézésében és képviseleti jog; 7. önálló szabályozás és döntési jog. A JOGOKAT GYAKORLÓ SZAKSZERVEZETI SZERVEK A szakszervezetek az álla­mi szervekkel együttműköd­ve négy szinten gyakorolják jogaikat: 1. A Minisztertanács és más, országos hatáskörű szer­vek a SZOT-tai egyeztetik a népgazdasági, társadalmi ér­dekeket az egyéni, csoport- érdekekkel. 2. A miniszter és az ipar­ági szakszervezetek elnöksé­ge, egyetértésben szabályoz­zák az iparág dolgozóira vo­natkozó, az élet- és munka­körülményekkel összefüggő- kérdéseket. 3. A megyei tanácsok a szakszervezetek megyei taná­csával egyeztetik a területi Vállalatunknak 2500 köte­tes, főleg magyar és külföldi szépirodalmi műveket tartal­mazó könyvtára van. A könyvtár az oktatószobá­ban, szép, beépített szekré­nyekben kapott helyet. Amíg a könyvtár ezt a mai, végle­gesnek mondható helyét el­foglalta, egy év telt el. Ez alatt az egy év alatt nem üzemelt és így lassan, de biz­tosan elmaradoztak azok a dolgozók, akik rendszeres lá­togatói voltak a könyvtárnak. Pedig a régebbi adatok sze­rint a könyvtár látogatóinak száma elérte a 380 főt. Jelenleg még csak felbe­csülni sem tudjuk, hogy mennyien veszik igénybe a könyvtárat, mert a könyvtár­nak rendszeres nyitva tartá­si ideje nincs. Persze, aki nagyon akar könyvet cserélni vagy vinni és vállalja az utánjárás ne­hézségeit, annak még így is sikerül. Kovács Gyuláné könyvtáros igyekszik is ele­get tenni időben és főleg munkaidőben rendszertelenül jelentkező kívánságoknak. Kovács Gyuláné szívesen és örömmel látná el a könyvtá­rosi feladatát — ezt a mun­kát valóban társadalmi mun­kában, munkaidő után végez­né el legszívesebben —, mint mondotta, mert munkaidejét felelős és fontos beosztása miatt kizárólag a munkájára szeretné fordítani. Sajnos, hogy a könyvtár tu­lajdonosa, a szakszervezet sem szorgalmazta a megol­dást. Háromműszakos üzemnél egy könyvtár nyitva tartási idejét meghatározni úgy, hogy az mindenkinek jó le­gyen, nehéz, és szinte meg­oldhatatlan feladat. Azonban, ha megjelölünk két napot a héten — mondjuk 15.45— 16.45-ig, mintegy lehetőséget —, akkor az olvasni vágyó, könyvet szerető dolgozó — le­gyen délelőtt vagy éjszaka műszakban — nem fogja saj­nálni az időt arra, hogy be­jöjjön a könyvtárba. A könyvtár nyitva tartási idejét, helyét megfelelően propagálni, tudatosítani kell dolgozókban. Erre üze­münkben a hangosbemondó­tól a hirdetőtábláig minden rendelkezésre áll. Nagyon jól tudom, hogy azért, mert valaki nem az üzemi könyvtárban cserél könyvet, még vásárolhatja, vagy más könyvtárakban be­szerezheti az érdeklődési kö­rének megfelelő könyveket. Azonban az üzemi könyv­tár, ha jól működik, mert helyben van, sok jó könyvvel rendelkezik, ingyenes alap­ja lehet egy üzemen belüli nagy méretű olvasómozga­lomnak. Az olvasás, az olva­sottság pedig alapja a mű­veltségnek, a gondolkodás, a szemléleti mód megváltozta­tásának. Az olvasás olyan ..méreg”, aki rászokik, nehe­zen mond le róla. Ne ítéljük tehát az üzemi könyvtár el­zárásával könyvet szerető, ol­vasni vágyó dolgozóinkat kényszerű „elvonókúrára”. Serecz Istvánná ná, akadályozhatná a válla­lat munkáját. Ugyanakkor a törvény a visszaélések megakadályozá­sa céljából hathatós és ugyancsak késedelem nélkül érvényesíthető joggal (vétó) ruházta fel a szakszerveze­tek vállalati szervét. Az új Munka Törvény- könyve, ugyanúgy, mint a korábbi, csak jogokat bizto­sít a szakszervezetek számá­ra. Kötelességeket a maga természeténél fogva nem ír elő. Az MT tevékenységük ki­fejtése érdekében olyan kü­lönböző jogosultságokkal ru­házza fel a szakszervezeteket, amelyekkel szemben az álla­mi szerveket és vállalatokat az ezeknek megfelelő köte­lezettségek terhelik. Az állami jogalkotmány a szakszervezet belső életére, belső viszonyaira vonatkozód an azonban semmiféle pozi­íejlesztésre, kommunális és szociális ellátásra vonatkozó­terveket. 4. A vállalati igazgatók és a vállalati szakszervezeti szervek közös megállapodá­saikat kollektív szerződésben, valamint egyéb szabályokban rögzítik. Ezek szabályozzák legköz­vetlenebbül és legrészlete­sebben az élet- és munkakö­rülményeket, egyben egyez­tetik az egyéni, vállalati és társadalmi érdekeket. Itt kell megemlíteni, hogy a szakszervezetek nem har­colhatnak olyan egyéni vagy csoportérdekért, amely sér­tené a társadalmi érdekeket. Nem hangoztathatnak olyan követeléseket, amelyek az adott időben társadalmi, gaz­dasági okok miatt megvaló­síthatatlanok. (Folytatjuk.) Közgazdasági Kislexikon BELSŐ TARTALÉK: adott gazdálkodási egységen be­lül (vállalat, gyáregység, üzem, stb.) a munkában a munka tárgyában és a munkaeszközökben, rejlő kihasználható le­hetőségek. A belső tartalékok feltárása a haladás egyik forrása, mert egyrészt csökkenti a különféle veszteségeket, improduktív ráfordításokat (munkaidő, anyag, gép) más­részt az új technológiai, szervezési intézkedések bevezeté­sével haladó módszereket alkalmazunk. t Korszerű illatosító berendezések kialakítása Gondolatok a könyvtárról a BERUHÁZÁS: 1. pénzeszközök lekötése hosszú időtar­tamra V. állandóan termelési, gazdasági céllal; ennek következtében a pénz­eszközök tartósan anyagi javakban (ál­ló- és forgóeszközökben); 2. mint folyamat ez a tevékenység, melynek eredményeképpen termelési v. nem termelési rendeltetésű állóeszkö­zök (épületek, gépek, berendezések stb.) jönnek létre; 3. népgazdasági szinten a beruházás a nemzeti jövedelem meghatározott há­nyadának felhasználása a népgazdaság állóeszközeinek bővítése. BERUHÁZÁSI PROGRAM: a beruházások előkészíté­sének műszaki és gazdasági tartalmú alapokmánya, mely különösen műszaki, technológiai tekintetben részletesebb, mint a beruházási döntés alapjául szolgáló beruházási ja­vaslat, de a megvalósítás (kivitelezés) céljaira közvetlenül nem alkalmas. Tartalmazza mindazokat a helyszínrajzokat, technológiai és anyagmozgatási folyamatábrákat, a gépi be­rendezések főbb műszaki paramétereit, a tervbe vett épít­mények jellemző adatait, amelyek alkalmasak a megoldási variációk közötti választásra a beruházás gazdaságosságá­nak megítélésére, és kiindulási alapot biztosítanak a kivi­telezési tervdokumentáció készítéséhez. BERUHÁZÓ: az a vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv tanács v. társadalmi szerv, amely beruházással sa­ját állóeszköz-állományát (bővítés, pótlás v. rekonstrukció révén) növeli. A beruházó jogait és kötelességeit az egyes beruházási kategóriákban azelőtt a beruházási kódex sza­bályozta, az új gazdaságirányítási rendszerben a beruhá­zások rendjéről szóló kormányrendelet szabja meg. (Szigeti Zoltán) A pácolás egyik fajtája az illatosítás, amely a vágott és szárított dohánynál kerül alkalmazásra. Célja, hogy né­mi aromát kölcsönözzön a dohánynak, de főleg az, hogy a csomag kinyitásakor kelle­mes illat legyen érezhető, amely kedvet csinál a do­hányzáshoz. A dohány, melynél alkalmazásra került, már megkapta a maga vég­leges nedvességtartalmát, amelyen már változtatni nem szabad, az illatanyagoldat ráporlasztással kerül fel, de nem szabad vizet tartalmaz­nia, hanem csak egy alko­holbázisú illő oldószert. Mentolos termékek Illatosító anyagként hasz­nálnak rumot, ánizsolajat, őszibarack- fgügeesszenciát, styraxot. Pmg-és Tolu-balzsa- mot, gerániumolajat, szegfű­szeget, cement- és mentha- esszenciát, pirított tonkaba- bot stb. A szükséges mennyiség, kb. 1—1,5 1 100 kg vágott do­hánynál. Egyes illatosító anyagok, melyek menthol- és metilszaliciát alapon készül­nek, friss ízű füstöt adnak, tökéletesen elfedik a dohány ízét. A mentnolos cigaretták fo­gyasztása az utóbbi években jelentősen emelkedett. Ilyen a Kool, Salem, Philip, New­port, Liggett and Meyers, Fii­tól stb. De ezenkívül nálunk készült, nem mentholos illa­tosított cigarettafajták;. „100" éves, Savaria. Fejlesztési elképzelés Az illatosító berendezés munkavédelmi, egészségügyi és technológiai szempontból serp felel meg a követelmé­nyeknek. Ennek ismeretében kaptuk feladatul, hogy fej­lesszünk ki olyan illatosító berendezést, amely megfelel a fent említett követelmé­nyeknek. Korszerű illatosító beren­dezés kialakításánál eleget tettünk a feladatoknak, azaz megoldottuk a zárt rendszer­ben történő illatosítást, töké­letesítettük az illatanyag fel­szórását, adagolását, kitűnően üzemelő porlasztófejet szerel­tünk be. A felszerelt porlasztófejjel a porlasztás szinte ködszerű, jó elosztású. Természetes gra­vitációs légáramot biztosítót tunk a hengeren keresztül, a tetőn felszerelt szellőzőcsővel amelybe axiál ventillátort is beépítettünk annak érdekében, hogy a kellő légáram rossz idő esetén fellépő alacsony nyomáskülönbség esetén is biztosítva legyen. A légáram útjába tisztítható szitafelüle­tet iktattunk abból a célból, hogy a légáram az apróbb vá­gatrészecskéket magával ne ragadhassa. Az egész illatosí- tási rendszert automatizáltuk, s a folyamat irányítása egyet­len kapcsoló segítségével tör­ténik, amelynek bekapcsolá­sával folyamatosan indulnak a rendszerhez tartozó beren­dezések. Az illatanyag lég­áramba beporlasztása akkor kezdődik, ha a vágat megje­lenik a henger beadagoló ga­ratjában. Ha a porlasztófej eldugul vagy a beadagolás megszűnik, akkor a tartály­ból az illatanyag és a porlasz­táshoz szükséges levegőáram­lás megszűnik. A munkavélelmi és egész­ségügyi előírások érdekében célszerűen burkoltuk a beren­dezéseket, s elmondhatjuk, hogy az addig tapasztalt il- latanyag-kiáramlás szinte tel­jesen megszűnt. A terem le­vegőjének cseréjére is gon­doltunk, amikor egy, a falba beépített, axiális ventillátor­üzemelési lehetőségeit bizto­sítottuk. A gravitációs elszívással és a tökéletes porlasztással az il ­latanyag jelentős része most már a vágatra kerül, tehát az illatosítás egyenletes lesz. Torba Imre EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 24-44. Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF. Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 12 forint. Szerkesztőség: Egri Dohánygyár. Telefon: 11-1D. Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz utca 3. Készítette: a Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger, Bródy Sándor útra 4 Igazgató: SÓLYMOS JOZSE1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents