Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1973-02-01 / 2. szám

EGRI DOHÁNYGYÁR II. évfolyam, 2. szám AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA ÁRA: 1,— FORINT 1973. február hó „Kommunistáink eredményesen dolgoztak a párt X. kongresszusa áitai meghatározott politikai, gazdasági feladatok megvalósításán“ Az MSZMP egri dohány­gyári szervezete 1973. febru­ár 12-én tartotta beszámoló taggyűlését. A kommunisták tanácskozásának részvevőit, — közöttük Szűcs Józsefnét, aki az MSZMP Eger Városi Bizottságát képviselte a ta­nácskozáson — Jászi Gusz­táv köszöntötte, majd a csúcsvezetőség beszámolóját Kaszás Imre, a csúcsvezető­ség titkára terjesztette a tag­ság elé. A jelentés előbb aktuális politikai, társadalmi kérdé­sekkel foglalkozott, majd a Központi Bizottság novem­ber 14—15-i ülésének hatá­rozatait méltatta. Hangsú­lyozván, hogy az említett ülés döntései még szilárdab­ban összekapcsolják a párt­tagságot, erősítik a párt ere­jét, rendkívül nagy segítsé­get ad a X. pártkongreSz- szus határozatainak mara­déktalan megvalósításához. A csúcsvezetőség beszámo­lója ezt követően a gyár há­rom alapszervezetének szer­vezeti, politikai munkáját értékelte. Többek között megállapította a jelentés: az alapszérvezetek a X. kong­resszus, valamint a osúcsve- zetőség, és a felsőbb párt­szervek határozatai szelle­mében végezték munkájukat az elmúlt évben is. Érvénye­sítették a párt politikáját, állást' foglaltak a legfonto­sabb politikai, gazdaságpoli­tikai kérdésekben. Fejlődött munkastílusuk, munkamód­szerük. Ä párt helyes politi­kájára támaszkodva, azzal jól politizálva, eredményesen erősítették, segítették pár­tunk politikájának megvaló­sítását. Az eredmények mellett azonban a szükségesnél ke­vesebb erőt fordítottak a kü_ lönböző pártfeladatokra, a párttagok eszmei, politikai nevelésére, az agitációs és propagandamunkára, a párt- fegyelem erősítésére, vala­mint a párt szervezeti éle­tének javítására. Annak el­lenére, hogy az alapszerve­zetek valóban motorjai vol­tak a X. pártkongresszus ha­tározatai megvalósításának, az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy esetenként még mindig előfordult, hogy egyes tagok nem vettek részt az alapszervezetek munkájában, hiányoztak a taggyűlésekről és semmiféle pártmunkát nem végeztek. Arra is volt példa, hogy a taggyűlésen a párttagság meghallgatta a beszámolót, de véleméhyüket már nem hallatták a kommunisták. Kiemelte a beszámoló, hogy tovább javultak a párt­munka anyagi és tárgyi fel­tételei is a gyárban. Szép, korszerű irodát kapott a csúcsvezetőség, a KISZ, il­letve a szakszervezeti bi­zottság is. Ezután a csúcsvezetőség gazdaságpolitikai munkáját értékelte a párttitkár. Hang­súlyozta, hogy minden terü­leten elvtársias a kapcsolat a párt és a gazdasági veze­tés között. Minden lényeges kérdésben egyeztetik a véle­ményeket, a pártvezetőség rendszeresen beszámoltatja a gazdasági vezetőket. Részletesen szólt az 1972- es esztendő gazdasági ered­ményeiről is. A gyár lelkes kollektívája az elmúlt évben is nagyszerűen dolgozott. Az egy főre eső termelési ér­ték 8 százalékkal magasabb a bázisnál, és 6,3 százalékkal jobb a tervezettnél. A fenti eredményeket nagyban elő­segítette a szocialista mun­kaverseny új alapokra való helyezése, a hatékony üzem- és munkaszervezés. Részletesen értékelte a csúcsvezetőség beszámolója a gyárban folyó szocialista munkaverseny-mozgalmat. is. Elismerően szólt az évről évre szebb eredményeket el­érő szocialista brigádokról. Az év végén már 36 brigád­ban 415-en dolgoztak és hat szocialista üzemrésze van már a gyárnak. Felhívta a csúcsvezetőség beszámolója a továbbiakban a szocialista brigádok figyel­mét, hogy munkaversenyük középpontjába 1973-ban is a gazdasági mutatók szinteti­zálását kell állítaniuk. Emel­lett támogatni kell a Dolgozz Hibátlanul munkamódszer továbbfejlesztését. Ezt követően a politikai tömegmunkáról beszélt a csúcsvezetőség titkára. Hang. súlyozta, hogy a pártszerve­zet politikai tömegmunká­ja jelentősen fejlődött az elmúlt évben, eredményesen segítette a dolgozók mozgósí­tását a párt politikájának érvényre juttatása. Tovább­fejlődött a politikai oktatás is a gyárban. A csúcsvezető­ség oktatási tervet dolgozott ki, több mint 60 párttag ta­nul különböző tanfolyamon, hatan esti egyetemre jár­nak, a KISZ- és a szakszer­vezeti oktatással együtt több mint 250-en fejlesztik tovább politikai tudásukat, politikai ismereteiket. Az idei tervek között szerepel egy kihelyezett marxista kö­zépiskola beindítása a gyár­ban. Eredményesnek értékelte a csúcsvezetőség az alapszer­vezet agitációs és tájékoztató tevékenységeit is. A gyors, pontos információt egyre jobban igénylik a gyárban, a párttagok többsége rend­kívül nagy érdeklődéssel fi­gyeli a különböző országos, helyi, nemzetközi eseménye­ket, s gyakran tesznek fel kérdéseket is. A párttagság és a dolgozók zöme szívesen látogatja a párt-, a KISZ-, a szakszervezet különböző ren­dezvényeit, érdekli őket, hogy mi történt a megyében, a gyárban, az országban egy­aránt. A politikai felvilágo­sító munka területén is je­lentős eredmények születtek 1972-ben. Nem kevesebb, mint 40 000 forint értékű po­litikai irodalmat vásároltak a kommunisták, akik rend­szeresen olvassák a politikai újságokat, hazánk gazdasági, politikai életével, munkájá­val, eredményeivel kapcso­latos információkat. A beszámoló további ré­szében a szakszervezet, va­lamint a KISZ-szervezet po­litikai munkájával, tevékeny­ségével foglalkozott. Kiemel­te, hogy a szakszervezeti bi­zottság munkája is tovább fejlődött a múlt évben, ja­vult a szervezetség — 97,4 százalékos —, megfelelő a dolgozók érdekvédelmi te­vékenysége is. A műhelybi­zottságok azonban változat­lanul nem találják még he­lyüket. Ezért javasolja a pártcsúcsvezetőség, hogy a bizalmi hálózat munkáját felül kell vizsgálni, ugyan­akkor felhívja a szakszerve­zeti szervekben dolgozó kommunisták figyelmét is a szakszervezeti munka segíté­sére, támogatására. A KISZ-csúvezetőség ered­ményesen mozgósította a vál­lalat ifjúkommunistáit a párt X. kongresszusán ho­zott határozatok megvalósí­tására. Fejlődés tapasztalha­tó az ifjú kommunista kö­zösségek szervezeti életében, s helytállnak a fiatalok a mindennapos gazdasági, ter­melő munkában is. Ugyanakkor törekedni kell a KISZ-csúcsvezetőségnek a KISZ-tagság gyarapítására, s nagyobb figyelmet kell szentelnie az alapszervezeti munka segítésére, támogatá­sára is. S teheti ezt annál nyugodtabb körülmények között, hiszen a vállalat gaz­dasági vezetése minden okos, hasznos kezdeményezést fel­karol, a fiatalok javaslatai bekerültek a vállalat kol­lektív szerződésébe is, az if­júkommunisták munkáját mindig is megkülönböztetett figyelemmel kísérték a gyár gazdasági, politikai vezetői. A továbbiakban a nőbi­zottság, a vöröskereszt, az MHSZ, valamint a Magyar —Szovjet Baráti Társaság munkáját, tevékenységét ér­tékelte a csúcsvezetőség be­számolója. „Kommunistáink eredmé­nyesen dolgoztak a párt X. kongresszusa által meghatá­rozott politikai, gazdasági feladatok megvalósításá­ban” — hangsúlyozta befe­jezésül a csúcsvezetőség tit­kára. A tavalyi eredmények­re joggal lehet büszke a vállalat valamennyi kommu­nistája, dolgozója, akikre az elkövetkezendő években is számít a csúcsvezetőség, a vállalatvezetőség. Ezután került sor a vitá­ra, amelyben felszólalt: Ko­vács László, Fiklóczki Ist­ván, Szarvas Aladár, Do- mán László, Szanyi Nagy Mihály, Csizik Istvánná, Szűcs Józsefné és Bárdos József né. A párttagság elfogadta a vezetőség beszámolóját, majd az összevont taggyűlés a következő főbb határozato­kat hozta: Tovább kell fokozni az alapszervezeti munka haté­konyságát. Olyan kérdések­kel foglalkozzanak az alap- szervezetek, amelyek elősegí­tik az adott terület munká­jának eredményességét, to­vább javítják a dolgozók élet- és munkakörülménye­it. Fokozni kell a pártcsopor­tok munkájának hatékony­ságát is, szélesíteni kell a csoportok tömegkapcsolatát. Növelni kell ja párttagok­kal szemben támasztott kö­vetelményeket. A tagfelvételi munkában arra kell törekedni, hogy el­sősorban nők, fiatalok, s fi­zikai dolgozók kerüljenek be az alapszervezetekbe. Tovább kell javítani a pártszervezetek propagan­damunkáját. A szakszerve­zetekben tevékenykedő kom­munisták adjanak rendsze­res lehetőséget a műhelybi­zottságok munkájához. Segítse a csúcsvezetőség a munka- és üzemszervezés to­vábbi szélesítését. Az alap­szervezetek megfelelő poli­tikai légkör kialakításával támogassák a gazdasági ve­zetés szervezési intézkedé­seinek végrehajtását, ismer­tessék az intézkedés célját a dolgozókkal. Ugyancsak segítsék a kommunisták a Dolgozz Hi­bátlanul munkarendszer, va­lamint a szocialista brigád­mozgalom továbbfejlesztését. A megyei pártbizottsáu oklevéllel tüntette ki vállalatunkat Mint lapunkban annak­idején beszámoltunk róla: a múlt év októberében a megyei pártbizottság felhí­vással fordult a megye üze­meihez, vállalataihoz, amely­ben javasolta, hogy a Szov­jetunió megalakulása ' 50. évfordulójának tiszteletére tegyenek újabb munkaver- seny-vállalásokat. Vállalatunk a megyében elsőként csatlakozott a me­gyei pártbizottság felhívásá­hoz — a részletes felajánlá­sokat is ismertettük koráb­bi lapszámunkban —, s ugyancsak elsőként tett ele­get a felajánlások teljesíté­sének is. A megyei párt-végrehajtó- bizottsága a közelmúltban összegezte a munkaverseny eredményeit, tapasztalatait, s úgy döntött, hogy a megye 19 gazdasági egységét —, amelyek a legszebb ered­ményt érték el a verseny­ben —, elismerő oklevélben részesíti. A kitüntetett vállalatok között van az Egri Dohány­gyár is. A Szovjetunió meg­alakulása 50. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny eredményei alapján az Egri Dohánygyár kollektíváját jubileumi okle­véllel tüntette ki a megyei párt-végrehajtóbizottsága. Üzemi pill Üzemi „libegő". Csak éppen nem embereket, hanem kész cigarettát szállít a csomagolóba. Amikor munka a dohányzás. A degusztáló helyiségben naponta ellenőrzik a gyártott cigaretták minőségét. (Foto: Kiss Béla) Egri példa nyomán Szabad szombat éjjel a dohányiparban A múlt év elején a „leg­nőiesebb” iparágban, a do­hányiparban is — ahol a dolgozók csaknem kétharma­da nő — megtették a kezde­ti lépéseket: kísérletképpen az Egri Dohánygyárban ve­zették be a nők szombat éj­szakai üzemszünetét. A ta­pasztalatok alapján — egye­bek között a gépállási idők szervezett csökkentésével, a javítások, a tmk, a takarítók jobb megszervezésével — megteremtették a feltétele­ket ahhoz, hogy a szom­bat éjszakai munka hiánya ne menjen a termelékeny­ség, a kapacitáskihasználás és a minőség rovására. így ez év elején a magyar do­hányipar valamennyi gyárá­ban bevezették a „szabad szombat éjjelt”, s ezzel mint­egy 4700 nő helyzetén köny- nyítettek.

Next

/
Thumbnails
Contents