Egri Dohánygyár, 1973 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1973-05-01 / 5. szám
Az újítási verseny eredményei 1972. év januárjában újítási versenyt hirdettünk, 1972. dec. 31-ig egy éves időtartamra. A versenyt egyénenként bíráltuk el a benyújtott, elfogadott, hasznosított és gazdasági eredményt adó újítások alapján, melyeket pontszámokkal értékeltünk. A versenyfelhívást eljuttattuk a dolgozókhoz és az újítási hirdető táblán is közzétettük. A versenyben I—IV. helyezést elérők számára a díjakat is kitűztük. Az újítási verseny alapját az 1972. évi feladatterv képezte. A feladattervi témák újításként való benyújtása az újítónak prémium pontokat is eredményeztek. A versenyidőszak alatt 165 javaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói. A statisztika szerint: Év 1971. 1972. Benyújtott Elfogadott Bevezetett Megtak. Kiíiz. újítások száma Ft Ft 91 165 46 96 A verseny sikerének érdekében újítási propagandát is alkalmaztunk, az elfogadott újításokat könj'v jutalomban részesítettük. Vállalatunknál az évek során az újítómozgalom nem hanyatlott, hanem ellenkezőleg, megújult, fejlődött. A verseny során bebizonyosodott, hogy az érdeklődés az újítómozgalom iránt fokozható, és a közöny fala is áttörhető, ha a vezetők igényt tartanak a gondjaikra bízott kollektíva szellemi erőfeszítésére. Ez az igény sokféle formában megnyilvánulhat. Közismert módja az említett igényközlésnek, ha a vállalat újítási feladattérwel fordul a dolgozókhoz. Az újítási feladatervet már az elmúlt évben is, de az idén méginkább úgy fogtuk fel, hogy a feladattervben kitűzött témák a műszaki fejlesztés szerves részét képezzék és így az újítási tevékenység is fokozottabban forduljon a műszaki fejlesztés irányába. Az újítási feladatterv megoldását nem kizárólag a műszaki fejlesztéssel foglalkozó dolgozóktól kérjük, hanem a dolgozóktól, az újító, alkotó emberektől kérjük. Az újítási feladatterven kívül várjuk a vállalat számára egyéb fontos területekre is mint anyagtakarékosság, munkavédelem stb. a javaslatokat. 1973. évre is újítási versenyt hirdettünk, melynek alapját szintén az újítási feladatterv képezi. Az 1972.* évi újítási verseny eredményeit és tanulságait 1973. február 19-én újítási konferencián vitattuk rrteg dolgozóinkkal, újítóinkkal. Sok érdekes hozzászólás és javaslat adott segítséget abban, hogy a vállalat újítómozgalmát tovább finomítsuk és tökéletesítsük. 1973^ban feladatunkat kell, hogy képezze a fiatalok, a fiatal szakmunkások és műszakiak fokozottabb bevonása az újítómozgalomba. Az újítómozgalomnak kell lenni annak a kapocsnak, amivel egy fiatal szakembert, műszakit a vállalathoz lehet kötni, kifejlesztve benne a műszaki újdonságokra való törekvést a vállalat érdekeivel való azonosulást. Az ez évi versenyfelhívásunk célja, hogy nemcsak az újítókat aktivizálja, de mindazokat is, akik az újítások megvalósítását ■ előmozdítják. A konferencián is elhangzott az a javaslat, hogy az újítás megvalósításában résztvevő közreműködők is szerezhessenek pontokat a versenyben. Ezen javaslat gyakorlati kivitelezésén a vállalat egyszemélyi elbírálója gondolkodik. Nincs kizárva a közreműködők, szakvéleményezők, kalkulátorok, kivitelezők anyagi és erkölcsi megbecsülése a verseny folyamán nyújtott teljesítményük alapján. Az újítási konferencia hozzászólói rámutattak arra, a tényre, hogy nem elegendő, ha egy újító ötletével, új műszaki megoldásával jelentkezik, nagy összefogás, jól szervezett összmunka szükséges ahhoz, hogy a javaslat a vállalat számára valóban gyors hasznot hozzon. Ezért értékes és hasznos a közreműködő szerepe. Mint a cikkben már említettem vállalatunknál az újítótevékenységet a műszaki fejlesztés szerves részének tekintjük. Ezt a megállapítást azért emelem ki ilyen nyomatékosan, mert sokan emlegetik, hogy az újítómozgalom hanyatlik, mivel a technika fejlődésével a világszínvonalat közelítjük meg, és ebben az esetben nincs szükség újítótevékenységre. Azonban a technika még nem általánosan minden területen áll a világszínvonal közelében és ha igen, mé'g akkor is korai lemondani az újító tevékenységről. Újítóinktól 1973-ban azt várjuk, hogy javaslataikkal elsősorban az" újítási feladat- tervi pontok megvalósítását szorgalmazzák. Kísérjék azonban figyelemmel a gyártást. az • anyagfelhasználást, elsősorban az import anyagokét, a selejt alakulását, a baleset és egészségvédelmet, és mind nagyobb számban tegyenek javaslatot azok megoldására. Berecz Istvánná Gazdasági hírek KEVÉS-E A TERMELÉS, VAGY SOK? Ha az 1973. I. n. évi tervezett termelést vesszük alapul sok, hiszen a tervet a filteres cigarettáknál + 6,9 százalékkal teljesítettük túl. S ez az értékesítési lehetőség szempontjából is sok, így az átmeneti fogyasztáscsökkenésből eredően készleteink növekednek. Az előző évhez viszonyítva viszont természetszerűen éppen az említett okoknál fogva csökkentennünk kellett a termelést. így a filteres cigaretták termelése az előző évhez — 4,7 százalékkal csökkent. A termelési érték a bázishoz új áron 98,7 százalék, ha a bázist változatlanul az 1972. január 1-i áron számoljuk 106,8 százalék. A tervezetthez a termelési érték 104 százalék. Az I. negyedévi többlettermelést a II. negyedévben kiegyenlítjük (kompenzáljuk) és I. félévi termelésünk így tervszinten alakul. Jelenlegi felmérések szerint még akkor is készletnövekedéssel kell számolnunk. Ez a tény a pénzügyi osztályra és az anyagáruforgalmi osztályra bizony nagy gondot ró. A pénzügyi mobilitást nagyon összehangolt gazdálkodással kell biztosítanunk. A III. és IV. negyedév remélhetőleg már e téren a csökkenő gondok és nehézségek időszaka lesz. Sok-e a létszám, vagy kevés? A tervszerű, lépcsőzetes létszámcsökkentést mind a mai napig sikerült programszerűen elbocsátások nélkül biztosítani. A tényleges létszám a tervezett alatt van. Ha figyelembe vesszük a készletek növekedésének tendenciáját, számítanunk kell arra, hogy dolgozóink egy kisebb része átmeneti nyári meghatározott időre, a közeli beváltóknál végez majd munkát. Erre vonatkozólag a tárgyalások folynak. Ha ez a megoldás szükségessé válik, az üzemi demokrácia fórumain és módszereivel széles körben dolgozóinkkal megtárgyalásra kerül. Pontos intézkedések kerülnek majd ki2 DOHÁNYGYÁR dolgozásra és kiadásra minden részletre vonatkozóan. Ezzel a megoldással a II. negyedévi és az ezt követő várható fogyasztási és így termelési konszolidációkra biztosítani tudjuk hűséges dolgozóink munkáját. NÉHÁNY SZÖT A TERMELÉKENYSÉGRŐL Az egy főre eső termelési érték a bázissal szemben + 7,7 százalék emelkedést mutat. Ha azonban kiszűrjük ebből a nettó termelői árak emelkedését, akkor éppen a bázis időszak szintjén van. És ez olyan körülmények kö• zött, mikor a termelés volumene csökken igen kedvező jelenség. Ezt a megállapítást alátámasztja, hogy a tervezett egy főre jutó termelési érték mutatót + 4,5 százalékkal túlteljesítettük. EREDMÉNYÜNK ALAKULÁSA A korrigált vállalati eredmény a bázisban 10 582 m/Ft, a tervezett 5592 m/Ft, ténylegesen 5625 m/Ft. Az eredmény a tervezett szinten alakult, termelési és értékesítési volumen csökkenése — készletnövekedések — miatt lényegesen alacsonyabb a bázisnál. Oknyomozás: Késés ügyben A^ elmúlt évben 206 késést jegyeztek a portai nyilvántartásba. Ezek a késések már a portánál 112 órát tettek ki, de ennél jóval több veszteséget okoztak, hiszen a munkahelyre pontosan érkezőket is hátráltatták munkájukban az elkésők. A kollektív szerződés szigorúan sújtja a munkafegyelmet e tekintetben sértőket, ennek ellenére vannak notórius későnjövők, akik komoly összegről „mondtak le” a nyereség fizetésekor késéseik miatt. Mindez köztudott, mégis sok a késés. Mi ennek ■ az oka, ki, hogy vélekedik erről? A FŐPORTÁS: Agócs Magdolna.-r- Miben látja a késések okát ? A legtöbb esetben fegyelKiváló Vállalat címmel tüntettél! hí nz Epri Dohánygyárat (Folytatás az 1. oldalról.) nosné műszaki rajzoló, Fodor Sándorné bálabontó, Horváth Istvánná páckonyha dolgozó, Jaksi Sándorné válogató, Kaszás Imre termelési osztályvezető, Kelemen Antal főműszerész, Kiss Ferenc művezető, Kiss Pál elektrotechnikus, Király Sándor műszakvezető, Kormos István üzemelő műszerész, Kovács András anyagbeszerző, Kövecsi János üz. műszerész, Küzman Gyuláné gépkezelő, Lakatos Sándorné csoportvezető, László Gyula lakatos, Majoros Sándorné gépkezelő, Mázán Györgyné laboráns. Mezei Gyuláné gépkezelő, Mezei Sándor raktári dolgozó, Mirkovszki József üzemelő műszerész, Miski Elemér segédmunkás, Nagy Jánosné gépkezelő, Nyári József főműszerész, Rácz Jánosné kártológépkezelő, Sebe József műszaki raktár vezető, Slézia István kocsány-vágó, Svábik Józsefaé bálabontó, Szabó Istvánné anyagátvevő, Szabó Lászlóné kalkulátor, Szabolcsi András üzemelő műszerész, Szalai Miklósné gépkezelő, Szanyi Nagy Mihály művezető, Szarvas Ala- dárné művezető, Szántó György főműszerész, Szent- györgyi Istvánné szivarkészítő, Szeredi László üz. műszerész, Török Lajosné laboratórium vezető, Vancsai Fe- rencné gépkezelő, Vass László főműszerész, Visnyei Miklós főműszerész, Zalai Kálmán lakatos. mezetlenség és csak kisebb mértékben írható más tényezők rovására. — Vannak-e tipikus időpontjai a késéseknek? Van, a legtöbb késés általában hétfőn van a reggeli műszaknál, és ilyenkor a fiatalabb korosztály késik nagyobb számban, persze elszórtan máskor is van és minden korosztálynál előfordul. — Véleménye szerint, melyik osztály, műhely vezet e tekintetben? Ilyen kimutatást ugyan nem vezetünk, de azt hiszem, a cigarettagyártás kerülne az első helyre. — És mi IT'helyzet az alkalmazó ttaknál ? Látszatra ők kevesebbet késnek, de köztük is van ké- sőnjövő, csak míg a munkásoknál félórát—egy órát is késnek, addig az alkalmazottak fél nyolckor „beesnek a kapun”. — Mit lehetne tenni a késések ellen? Szerintem a munkahelyi vezetőknek minden—esetben szigorúan kellene elbírálni az elkéséseket, időnként nagyon humánusak. A „FŐ ELKÉSŐ”^ Horváth Tiborné, cigarettagyártás. 1972-ben az elkésők listáján az előkelőnek nem mondható első helyre került. — Miért késik ilyen sokat? A családi körülményeim elég rosszak, és gyakran ezzel függ össze elkésésem, de van amikor csak lekésem a buszt. — Nem bántja önt, hogy a nyeresége 70 százalékát késések mia'tt levonták? Nagyon bánt, mert azért én is számítottam a nyereségre és nem is gondoltam, hogy ennyiszer elkéstem, és ennyit levontak ezért. — Mit szólnak a munkatársai amikor későn jön? Nem szólnak semmit, nem olyan helyen dolgozom, hogy zavarná a többieket ha elkésem. Ha gyártógépnél dolgoznék, az egészen más, de a se- lejtbontónál dolgozom. — Mit tenne az elkésések ellen, ha ön lenne a művezető? Vagy megnézném jobban a dolgozó helyzetét, vagy nem vennék semmit figyelembe és nem tennék kivételt senkivel. Most van, akinek elnézik akár mennyit késik és kap magán belépőt, de akire ki vannak rúgva, az csak „elkésett” belépőt kaphat. — Hiszen Ön már ez évben is többször késett, — ebben mégis csak ön lehet hibás — tegnap is keresetem és nem találtam a munkahelyén. Igen, mert tegnap elkéstem ... És így beszélgettünk még egy ideig, de sajnos Horváth- né meg sem ígérte, hogy megpróbál pontos lenni. A MŰVEZETŐ: Kocsis József, filtergyártás: Miben látja a késések okát a művezető? Részben fegyelmezetlenség, bár' véleményem szerint a legrendesebb dolgozóval is előfordulhat, hogy elkésik, de azért nem ez a tipikus. — A filtergyártáson viszonylag nem sok a késés, mivel függ ez össze, a vezetői szigort, vagy a kollektíva nevelőhatását látja mögötte? Szigorról nem beszélek, de az elkésőkkel szemben szankciót kell alkalmazni, ha ezt nem tennénk, akkor azokat sértenénk meg, akik minden nap pontosan állnak a munkapadhoz. Ettől függetlenül egy dolgozó ha jól végzi munkáját, elismerem, ha elkésik, vele szemben is szankciót alkalmazok. A kollektíva nevelőhatása sem kisebb. Brigádgyűléseken nagyon élesen kijönnek az ilyen dolgok is, tekintve, hogy a fegyelmezett munka vállalása, a munkahelyen való pontos megjelenést is magában foglalja. Az elmúlt hetekben több szó esett a szokásosnál az el- késésekről brigádgyűléseken, termelési tanácskozásokon és kisebb kollektívákban egyaránt. összefügg ez a nyereség fizetéssel, illetve a ki nem fizetett nyereséggel? Valószínű, akár hogy is van, ez évben talán komolyabban vesszük a dolgot. s — é Hogyan alakult a bérezés, bérszínvonal? Dolgozóink a fizetéskor közvetlenül is tapasztalták, hogy bérük emelkedett. Ezt dokumentálják a vállalati mutatók is. A bérszínvonal az előző évhez + 6,2 százalékkal, a tervezetthez + 1,1 százalékkal emelkedett. Ebben már érződik, megjelenik a március 1-től foganatosított központi és saját bérfejlesztés, valamint a létszám- csökkenésből eredően is bekövetkezett összetételválto.- zás. Ez utóbbit a bevéltói vendégmunka további növeli és bérszínvonal-túllépést okozhat. Ez már nemcsak -a mi gondunk, hanem tröszti gond is, ezért koordinált tröszti intézményes megoldást igényel. Elmaradt tudósításokból Három hónapra elindulni külföldre... Az ember nem is érzi, mi előtt áll, csak amikor már mindenki elköszön tőle a repülőtéren. 1972. szeptember 11. A tragikus olimpiát tegnap bezárták. A frankfurti repülőgép késik. Már másfél órát. Mi lehet már megint? Semmi különös végülis, csak a szigorú ellenőrzés miatt. Semmi különös?! Hát igen, a terrorakciók és repülőgépeltérítések korát éljük. Azért ez a kínos várakozás megviseli az idegeket. Egy repülőgépből kiszállni mindig jobb érzés ugyan, mint beülni, most mégis megváltás volt végre a fedélzeten lenni. Indulás, irány Frankfurt. Esti út, sötét, néha fények, Győr, Bécs alattunk, majd hamarosan meg is érkezünk. Szép, sima leszállás, de időn túl. Menetrend szerint a kölni gép már elment. Szerencsére csak menetrend szerint... ★ Újabb repülőtér, újabb váróterem, újabb várakozás. A kölni gépet javítják, majd egy óra múlva beszállás. Kényelmesen elhelyezkedünk, minden rendben. Egyszerre újabb utasítás: „Kérjük a kedves utasokat, szálljanak ki, mert a gépen további javításokat kell még végezni!” Az előbbi művelet fordítottja és újra a váróteremben vagyunk. - Kávéval, Colá-val, sörrel terelik el figyelmünket. Nem nagyon sikerül... Újabb beszállási utasítás, ezúttal már félútról visszaküldenek ... A gépet még mindig javítják. Újabb óra múlva másik gép áll elő. Ez jó, beszállunk, emelkedünk a földről, Wiesbaden, Mainz alattunk és már Kölnben is vagyunk. Már... Éjjel féltizenkettő, mire a sok ellenőrzésnek vége, éjfél. Indulok a kijárat felé és fogalmam sincs, mihez kezdek itt az éjszakában. Egyszerre csak magyarul szólítanak meg, hogy úgye én vagyok az, aki vagyok, és hogy elém jöttek, kocsivál, szállodába visznek, reggel majd a továbbiakat intézzük, és így tovább. Földöntúli boldogság a sok viszontagság után ... Megyünk a kocsihoz. Hamisítatlan, világos színű, CT ... rendszámú Trabant... Még mindig otthon érezhe- tem magam! Út a szállodába, át a Rajna-hídon, még mindig, a szállodaportás kedvesen fogad, még mindig, reggel indulok, fizetni kell, még mindig. Azután kezdődik az „új élet!” ... Rövid megbeszélés a fogadó társasággal, előleg, mivel ösztöndíjamat Hamburgba küldték, hat órás vonatát és Hamburgban vagyok. Közel hárommilliós város kellős közepén, kezemben egy papír, rajta egy panzió címe és két csomag. Természetesen ismét este van. A panziót egy órán belül megtalálom és az efölött érzett büszkeséggel, valamint holtfáradtan alszom el. ir Másnap eligazítás, pénz, kapcsolatteremtés a HAUNI- céggel. Minden megy simán, csak egyesek túl gyorsan beszélnek. Amit kétszer elmondanak, már teljesen világos. Az is, hogy a következő naptól a HAUNI „gyakornok-lakásában” kapok egy szobát... Irány tehát másnap Bergedorf ... Negyedórányi út gyorsvasúton, nem távolság. Az állomáson várnak, kocsi, ezúttal már nem Trabant, s a lakásban vagyunk. Az ajtón név.: „Ali Khan”. Érdeklődöm, ki ez? „Óh, egy nagyon jóindulatú pakisztáni, nem arab, sőt nem palesztin gerilla!” 1972. szeptemberében valóban megnyugtató válasz. Ráadásul otthon sincs, valahol szabadságon van, nem tudja senki, mikor jön vissza. Ettől kezdve lefekvés után nemcsak a lakás, hanem a szoba ajtaját is zárom ... Most érkeztem meg tulajdonképpen, ettől kezdve úgy kell élnem, ahogy általában az itteniek ... ★ Jelentkezés az „új munkahelyen”, a HAUNI-nál. Egy személyes és sok új ismerős. Rövid gyárlátogatás, majd „elfoglalom- helyem” a laboratóriumban. A kezdeti nézegetés és érdeklődés után az új kollégák hamar közvetlenné válnak, másnap délután már én is hivatalos vagyok az egyik munkatárs születésnapjának megünneplésére. A hangulat jó, de a „Kecskemétinek” a német italok nem riválisai. Munkaidő után egy órát tart kb. a fogadás, majd siet mindenki haza. A beszélgetés témája? Most és mindörökké, elsősorban és kimeríthetetlenül: az autó. Lóerők, kilométerek, tesztvizsga-eredmények, és így tovább. Nekünk kissé szokatlan lenne örökké ezt hallgatni. ■ A munka során készségesen megadnak minden felvilágosítást. Két csoportvezetőt bíznak meg, hogy pártfogoljanak és minden kérdésre adjanak választ. Szép lassan kezdek ismerkedni a munkával, az alkalmazott és fejlesztés, kutatás alatt levő módszerekkel. Az első meglátásom: minden fejlesztő és kísérleti munka elkezdésénél feltétel, hogy az eredményeket a gyakorlatban is alkalmazni lehessen. Az első két napon áttekintést szerzek, a harmadiktól kezdve már szisztematikusan ismerkedem a berendezésekkel, módszerekkel. Az ismeretség után önállóan is megtanulom végezni a méréseket. Érdekesség van bőven. Előttem az első és a legújabb cigaretta-vizsgálódob modellje, az elv megfogalmazása és a műszaki leírás. Később már az igazi vizsgálódob is ... Cigarettafüst-analizálás, készülékek, műszerek sora, spektrofotométer a nikotinhoz. Cigarettapapírok vizsgálata, gyűjtemény a különböző cégek már megvizsgált gyártmányaiból. Cigarettakeménység műszeres vizsgálata, az eredmények alapján kimutatás, hogy mely gyárak és mely gépek milyen cigarettát készítenek ... Alapkísérletek a cigarettatörzs egyenletességek fotopneumatikus, azaz fény- és levegőáram felhasználásával történő mérésére... Kísérleti készülék ovális keresztmetszetű filteres cigaretták előállítására ... megszülethetne ilyen úton, mondjuk a „lapos Fecske” ... Elektronikus vizsgáló és kiértékelő rendszerek... Megannyi újdonság, megannyi előttem álló, megismerendő dolog. A napok gyorsan telnek, az esték nehezen. A gondolatok haza szállnak és Ali Khan még mindig nem jött meg ... JBóna Gyula 44 1.348.308 71.700 98 1.450.500 101.200
