Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
A „DH” mozgalom Mozgalom, vagy munka- rendszer? Ez a kérdés mindenkiben felmerül, aki a címet olvassa és felmerül az Egri Dohánygyár dolgozóiban is. E munkarendszer ugyanis a gyár gazdasági, mozgalmi vezetősége elhatározása alapján lépcsőzetesen, kísérletképpen először a cigarettagyártási osztályon 1972. június 1-től kerül bevezetésre. A feladat talán úgy fogalmazható meg, hogy a „Dolgozz Hibátlanul” munkarendszer munkaver- seny is, tehát mozgalom, de egyben annak összefüggő, komplex műszaki, gazdasági, szervezési, nevelési intézkedésekkel összekapcsolt, talán úgy is lehetne mondani, tudományosabb formája. Lényege a hibamentes munkára való törekvés a vállalat minden területén, elsősorban természetesen á gyártmányok minősége terén. Új forma Magyarországon viszonylag inég új e mozgalom. Igazán kialakult formájával még csak a Villamosszigetelő és Műanvaggv'árban találkoztunk. Külföldön azonban már igen ismert és sok helyen alkalmazott módszer. E munkarendszert 1955- ben a szaratovi gépgyárban vezették be először. Ott nagyon jó eredményekkel járt, , és a kedvező tapasztalatok alapján a Szovjetunióban, 1960-ig, több mint 2000 gépipari üzem alkalmazta ezt a módszert. Fokozódó tendencia mutatkozott kiterjesztésére más iparágakban is, például a textiliparban, kőolajiparban. 1966—67. években a munkarendszert már több mint ötez-er váfctat, tudományos kutatóintézet, tervezőiroda és más szovjet gazdasági egység alkalmazta. Az Egyesült Államokban e munkarendszert „Zéró De- feeta” néven ismerik, és 1962-ben vezették be. Ma már több mint 2200 ipari üzem alkalmazza a hibamentes munkarendszert. Ä szocialista országokban, az NDK-ban az eddigi adatok szerint 400 vállalatnál, Lengyelországban „DORO” (Dobra Rabota) néven szintén több vállalatnál bevezették. A Bolgár Népköztársaságban mintegy 200 vállalatnál alkalmazzák. Csehszlovákiában és Romániában szintén foglalkoznak a hibamentes munkarendszer bevezetésével, de az eredményekről ismereteink hiányában még nem számolhatunk be> Az eddigiek alapján azt mondhatjuk, hogy e munka- rendszert általában az egyedi darabokat előállító üzemekben alkalmazhatják. A munkarendszer azonban megfelelő adaptációval alkalmasa ak látszik arra, hogy más iparágak vállalatai is. az eredmény reményével folyta’ iának kísérletet bevezetésére. Lépcsőzetesen Ez vezette gyárunk vezetőségét is, amikor a lépcsőzetes kísérleti bevezetést elhatározta. Ennek érdekében a gyár szervezési programjában e témát felvetettük, a kiadott intézkedés alapján akciócsoport alakult a bevezetésére megalapozó felmérések elvégzésére és tanulmány készítésére. A tanulmány alapján április hónapban intézkedési tervet dolgozunk és adunk ki a bevezetésre vonatkozóan. Május hó áll madj rendelkezésre az előkészületi intézkedések pontosítására és a gépi gyártáson június 1-ével a kijelölt gépeken kísérletképpen beindítják e munkarendszert. Fontos eleme lesz gyárunknál e munkarendszernek az ömeEianőrzáse. Ezért erre vonatkozólag már megelőzőleg kísérleteket folytattunk és szocialista brigádjaink vállalják az önellenőrzés elemeit, oly elemeket, amelyeket a jelenlegi feltételek mellett már vállalni lehet, illetve be lehet vezetni. E munkarend- szer azonban nem csupán a gyártási minőség javítását célozza, hanem tovább fejleszthető gyárvezetési (szervezési) módszsnrá is. Iványi Illés i noses’ p' mesbízhatósáír Ä Z ipari gyártmányok minőségét vizsgálva, mindig lényeges szempont az, hogy a paraméterek alapján azok a rendeltetésszerű használatnak megfeleljenek és azt a funkciót, amelyre előállították őket, megbízhatóan teljesítsék. Ez alól nincs kivétel, legyen az előállított termék akár egy nagyteljesítményű számítógép, akár egy. kézi szerszám, de ugyanez vonatkozik az általunk előállított cigarettákra is. A fogyasztók, a vásárlók, ha valamilyen iparcikket, terméket megvesznek, az általuk remélt igényeket veszik figyelembe és ennek megfelelően választják ki a kínálatból a számukra legmegfelelőbbnek mutatkozol. Ez érvényes vállalatunk valamennyi dolgozójára is, legyen szó akár hűtőgép, akár valamilyen háztartási cikk vételéről. Jogos tehát az ország dohányzótársadalmának, a fogyasztók széles rétegének az az igénye is, hogy üz általunk előállított termák minősége a kívánalmaknak megfeleljen és megbízhatóan azt az igényt elégítse ki, melyet vele szemben támasztanak. Köztudott dolog, hogy nem szív mindenki Fecskét, hogy minden előállított cigarettafajtának van egy bizonyos „közönsége”, amely, ha az adott gyártmányt megvásárolja, azzal szemben megkülönböztetett elvárásokkal lép fel. Vannak úgynevezett erős dohányosok, akik Kossuthot, Munkást, Románcot szívnak, mégpedig általában nagy mennyiségben, vannak, akik a közepes erősségű, és vannak, akik a könnyebb, illatos cigarettákat keresik és fogyasztják. Egy dologban azonban ezek a rétegek teljesen azonosnak foghatók fel, ez pedig az általuk szívott cigaretta állandó, egyforma minősége. Aki rászokott a Fecskére, és azt szívja rendszeresen, az bizonyos idő után meg tudja állapítani, hogy a minőség az érzékszervi hatásokat azonos módon elégíti-e ki vagy sem, ázaz, érzékeli, ha a cigaretta minősége a korábbihoz képest megváltozott. Ekkor az illető fogyasztó tollat ragad, és megírja véleményét a vállalatnak. F ontos feladat tehát, vállalatunk és ezen belül minden egyes dolgozónk számára, hogy munkáját a fenti szempontoknak megfelelően végezze és tőle telhetőén biztosítsa a cigarettagyártás egyes fázisaiban az azonos minőségű munkát, az azonos anyagok kiválasztását, az előírt recep túrák pontos betartását és mindazon jellemzők megfelelő beállítását az egyes gépeken, amelyek a megbízhatóan azonos minőséget biztosítani tudják. Megbízhatónak tehát akkor lehet tartani egy terméket, ha annak'minőségével a vásárló hosszú időn kereiztül meg van elégedve és arról hosszú időn keresztül azonos jó véleményt alkot. A cigarettagyártás minőségét természetesen a dohány minősége határozza meg a legdöntőbben. Az egyes évjáratok, illetve az egyes területek más és más összetételű, más és más mennyiségű kémiai anyagot tartalmazó és más élettani sajátosságokat mutató dohányokat adnak. így az egyes receptúrák betartása mellett, a dohányoknak az üzemben történő feldolgozására hárul az a feladat, hogy az esetleges gyengébb dohányminőséget megfelelő eljárások alkalmazásával javítsák. A dohányiparban már régóta ismert pácolási és illatosítási eljárások, valamint a keverékekben az egyes dohányfajták mennyiségének megválasztása, kellő hozzáértés és hosszú gyakorlat mellett, lehetővé teszi a dohányminőség okozta különbségek nagymérvű kiküszöbölését. Ennek tudatában kell a dohány előkészítését, illetve a munka egyes fázisait gondosan megtervezni, kikísérletezni és a legmegfelelőbb eredmények alapján előírt technológiai paramétereket maximális mértékben betartani. Az ilyen keverékeiéiből nyert dohányvágat, amennyiben természetesen annak szerkezete is megfelel a gyártógépek áltál támasztott kívánalmaknak, és a vonatkozó szabályok előírásainak, alkalmas arra, hogy belőle íz és hasonló érzékszervi tulajdonságok szempontjából megfelelő cigarettákat gyártsanak. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a cigarettagyártás során felhasznált egyéb anyagok gondos vizsgálatokon mennek keresztül, és csak a jót engedjük a gépekben felhasználni, valamint a cigarettagyártó gép kezelőszemélyzete valamennyi jó anyaghoz hozzáadja a gyártás során szerzett szaktudását, és minőségben is maximális munkát végez, akkor biztosítva lesz a fogyasztók igényeinek megbízható kielégítése. ■ G Ö sszegezve tehát: igyekeznünk kell termékeink minőségével a vásárlók igényeit olyan szinten és olyan megbízhatóan kie'ágí- teni, mint ahogyan azt mi az egyéb, általunk felhasznált iparcikkekkel, termékekkel kapcsolatban elvárjuk. Bóna Gyula Eredményes év Ízel it és féldüiüs megtakarítás A napokban fejeződtek be az Egri Dohánygyárban a termelési tanácskozások. Rendelkezésre állnak az 1971. évi munkaverseny végleges eredményei is. Néhány, inkább számszerű végleges munkaverseny-erectmény ismertetését hasznosnak tartanánk. Így mindjárt a bevezetésben megemlíthetnénk, hogy a vállalt megtakarítás 2220 m/Ft volt, és ezzel szemben 5457 m/Ft-ot takarított meg a kollektíva. Jól alakult a minőségi mutató is. Feladatul kapott és vállalt 90-es mutatóval szemben (és az előző évi 91,2-es mutatóval szemben) kedvezőbben. 91,3-es mutatóra alakult, a központi információ adatai szerint. Továbbfejlődött száimszerűsé- gében és tartalmában is a szocialista brigádmozgalom. Ez évben a 30 brigád közül várhatóan 28 brigád nyeri el a óimét. Egy szocialista üzemrész is alakult a cigarettacsomagoláson. Ez az üzemrész igen 'jól működik, és várhatóan szintén elnyeri a címet. így összesen 6 szo- cialistá üzemrész működik gyárunkban. A jubileumi ünnepségek rendezésében a brigádok részt vettek, de a jubileumot elsősorban munkával kívántuk megünnepelni,'ezért a jubileum keretében igen tartalmas vállalásokat tettek brigádjaink, és ezeket teljesítették is. Külön említést érdemel az összefoglaló során, hogy a „Petőfi Komplex” brigád és más brigádok is gyermeknapot tartottak, mintegy 300 gyermek résztvevő megven- dégelésével. Brigádjaink Számos nyugdíjast és a Gyermekváros gyermekeit patronálják. A tartalmas brigádélet és a brigádgyűlések kapcsán kialakult párbeszéd a gyár vezetői és dolgozói között nagyban javította az üzemi közérzetet. E rövid beszámolóban is meg kell említenünk, hogy kedvezően változott a munkavédelem helyzete az ipari balesetek alakulásánál. Csökkent a balesetek miatt kiesett munkanapok száma, mind összességében, mind pedig 1000 főre vetítve. Ezt a kedvező változást nagyban befolyásolta a részletes munkavédelmi terv készítése és gondos végrehajtása. Továbbfejlődött az újítómozgalom is. Ezt, azért érdemes külön megemlíteni, mert e mozgalom általában csökkeDubai Ferenc tmk-csoportvezető szintén ezzel a címmel büszkélkedhet. (Foto: Szigeti Zoltán) Az újítási szabályzatok értékelésének anyagát a SZOT és a Találmányi Hivatal illetékes minisztériumokon keresztül minden vállalathoz eljuttatta. Ennek alapján mi is értékeljük és módosítjuk válla dosítását 1972. I. né-ben elkészítjük és tervezzük, hogy ez év első felében újítási konferencia keretében a dolgozókkal, az újítókkal meg is vitatjuk. Berecz Istvánná újítási előadó mát értékelve megállapíthatjuk, hogy szép eredményeket értünk el. Benyújtott újítások száma 94, megvalósításra elfogadott 46, megvalósított 44. Ténylegesen elért, gazdasági eredmény 1 348 297 forint, az újítók részére kifizetett újítási díj összege 69 655 forint. Az 1971. évi szint megtartására, illetve emelésére 1972. évben újítási feladat- tervet adtunk ki és újítási versenyt hirdettünk belső vállalati szinten. Az újítási feladattervet és a versenyfelhívást ismertettük a dolgozókkal. Felhívásunk az újítómozgalom minőségi fellendítésére jó visszhangra, megértésre talált dolgozóink körében. Az eddig eltelt két hónap ailatt 30 db. újítást nyújtottak be. Igen sok újítás érkezett az újítási feladattervi pontokra is. Szerencsére eddig sem bíztak el magunkat a kezdeti sikerek láttán., hanem éppen az eredmények alapján igyekszünk a hiányosságokat kijavítani, az aktivizálást fokozni és az érdekeltséget növelni. A vállalati újítási szabályzatok elkészítéséhez az Országos Találmányi Hivatal elnöke és a Szákszervezetek Országos Tanácsa elnöksége irányelveket adott közre. E szervek szükségesnek tartották megvizsgálni, értékelni, hogy az elkészített szabályzatok megfelelnek-e az újításokról szóló 57/1967. Korm. sz. rendeletnek és a kiadott irányelveknek, jól szolgálják-e a mozgalom fejlődését az új ötéves terv időszakában, kijavították-e azokat a hiányosságokat, amelyeket az z újífomozgalom helyzete előző Időszakban készített szabályzatok tartalmaztak. 170 vállalat újítási szabály zatát vizsgálták meg és értékelték. A vizsgált vállalátök között képviselve volt a népgazdaság valamennyi ágazata, nagy-, közép- és kisvállalatok, intézmények. Az értékelés kiterjedt a tanulmányozott vállalati újítási szabályzatok szerkezetére és azokra a legfontosabb témakörökre, amelyeknek megfelelő rendezése elengedhetetlen kelléke a jó szabályzatnak. latunk újítási szabályzatát. Bizonyos módosításokat kívánunk eszközölni az újítómozgalom fellendítését célzó szabályzatokban, mint például az újítások hasznosításában közreműködők számára anyagi elismerés biztosítása, az újítómozgalom propagandájával kapcsolatos feladatok kodieret meghatározása. A módosított szabályzatban rögzíteni kívánjuk a pénzben kimutatható eredmények számítási elveit. Vizsgálat tárgyává tesszük az anyagi elismerés módját, mértékét és .gyárunkban meghonosítható formáit. Az Űiítási Szabályzat móA vállalat gazdálkodásálban előtérbe került a munka hatékonyságának növelése, ennek érdekében a műszaki fejlesztés, a jobb munkaszervezés. A gazdálkodás új irányítási módja meg kell, hogy terem tse a megfelelő érdekel ts minden olyan ismeretről, mellyel az érdeklődést kívánjuk felkelteni az újítómozgalom iránt. Kiss Ferenc szí vargyártás-vezető a kiváló újító bronz fokozatának tulajdonosa. séget, a rendelkezésre álló eszközök és a szellemi erők jobb felhasználására. Ennek egyik fontos módszere az újítómozgalom továbbfejlesztése. 1971. évben a IV. ötéves terv időszakára szólóan a vállalat kollektív szerződésének mellékleteként elkészítettük az új újítási szabályzatot, amely a vállalati újítómoz- galom jogszabályaként lépett érvénybe. A vállalati újítási szabályzatban rögzítettük az újító- mozgalom alapjainak megteremtését, melyek tájékozódást adnak a dolgozóknak az új/tómozgalomról, annak ügyintézéséről, az újítók erkölcsi és anyagi elismeréséről. Az Egri Dohánygyár újítómozgalma 1965. óta a beadott újítások számában és az újításokkal elért gazdasági eredményben állandó fejlődést mutat. Üzemünk az elmúlt évben a Magyar Dohányipar által évenként rendezett újítási versenyben két alkalommal ért el első helyezést, egy alkalommal pedig második helyet. Nem kis büszkeséggel említem meg, hogy az Egri Dohánygyár 8 kiváló újítóval büszkélkedhet. Ebben az évben is két dolgozót terjesztett fel a vállalat a Kiváló újító cím elnyerésére. Az 1971. év újítási mo?®ailnő tendenciát mutat. Gyárunkban az újítások elért gazdasági megtakarítása ösz- szegszerűen az 1968—70. év, 3 év átlaghoz csaknem félmillió forint javulást mutat, és ez évben elérte az 1348 m/Ft-ot. Hozzájárult ehhez a gyárunkban 1971. áprilisában megalakult FMKT jó maakája és az újításokat kivitelező komplex szocialista brigád által végzett jó munka is. Nem volna teljes e rövid értékelés, ha nem számolnánk be arról is, hogy a nők helyzetének megjavítására, a szociális és kulturális színvonal emelésére külön ötéves és éves intézkedési tervet dolgozott ki vállalatunk. E tervek intézkedéseit végrehajtottuk. Itt említjük meg, hogy 1971-ben készítettük elő a hosszú heti szombat éjszakai műszak megszüntetését. A gondos előkészület alapján, dolgozóink örömére a csökkentést 1972. jenuár 1-től végrehajtottuk. A „Szocialista Munka Vállalata” és a „Kiváló Vállalat" cím elérésére az előírt feltételekne k megfelelően tett vállalásainkat teljesítettük. Kizáró feltétel nem áll fenn. Ezért bizakodással néj zünk az arra illetékes felső szervek kiértékelése elé. Ügy érezzük, hogy 1971. évi gazdasági eredményeink és különösen a szociális és kulturális helyzet megjavítására tett intézkedések alapján, megalapozott az a reményünk, hogy e kitüntető címeket sikerül is kiérdemelnünk. Ebben! reményünk valóra válása azonban még a közeljövő titka. (I.)
