Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-03-01 / 3. szám

(Iliit liiiiinteM Bárdos Józsefné szb-íiíkárt kiváló munkája jutalmául a közelmúltban a munkaér- demrend kitüntetés bronz fo­kozatával tüntették ki. Mun­kájához további sikereket kívánunk. (Foto: Szigeti Zoltán) Kulturális, a KISZ-szervezetünk életé­ben jelentős helyet foglal el a kulturális, politikai neve­lőmunka. Az elmúlt években igen komoly problémát oko­zott, hogy nem volt meg­felelő helyiség, ahol a fiata­lok kulturális, szórakozási igényét a KISZ a legtelje­sebb mértékben ki tudta volna elégíteni. Ezen a té­ren gyökeres változás állt be 1971. tavaszán, amikor a KISZ-szervezet — a válla­lat gazdasági vezetőinek és dolgozóinak hathatós támo­gatásával és a fiatalok ak­tív részvételével, valamint a városi KISZ-bizottság segít­ségével — létrehozta a KÍSZ-klubot. A klub átadása 1971. áp­rilisában Volt.. Rész elei program Ügy látszott, hogy a klub megoldja az addigi problé­mákat. Sajnos — megfelelő program, klubvezető hiányá­ban — a klub működése az első félévben nem felelt meg a kitűzött programnak. Nem érte el a követeimé­politikai nevelömunka KlSZ-kiubban nyéknek megfelelő színvona­lat. Pusztai Mihály személyé­ben a KISZ-szervezet azon­ban megtalálta azt az em­bert, aki lelkes munkával, megfelelő szervezéssel meg­oldotta a fenti problémát. A KISZ-vezetőség részle es klubprograimot dolgozott k.i, amely találkozott a fiatalok igényével. A kulturális igé­nyek kielégítésére, a szóra­kozás biztosítására sakk, kár­tya, különböző folyóiratok, tv, magnó és üdítő italok állnak rendelkezésre. Az állandó klubprogramok közül feltétlenül ki kell emelni a Disc Jockey klubot, amely a legnagyobb látoga­tottságnak örvend. Igen szín­vonalas a műsor és jellemző a fiatalok érdeklődésére, hogy a klub csütörtökönként szülőnek bizonyul, örvende­tes tényként kell megemlíte­ni, hogy a klubprogram, ke­retében irodalmi kör alákult. Egyelőre kis létszámmal, de annál nagyobb lelkesedéssel. Reméljük, hogy a fiatalok aktívabb támogatásával eredményes tevékenységet ki első önálló év után Az 1971-es esztendő igen nehéz volt. Ezt több ténye­ző is befolyásolta. Első he­lyen kell megemlíteni a vál­lalat átszervezését. 1971. ja­nuár 1-től az Egri Dohány­gyár mint önálló vállalat végzi tevékenységét. Ez na­gyobb szabadságot, de na­gyobb felelősséget is ró a gyár vezetőire és dolgozóira egyaránt. Nehezítette a múlt év munkáját, hogy a IV. ötéves terv kezdeti időszaka is er­re az évre esett, és nem mindegy az, hogy milyen a kezdet, milyen az indulás. Az első év becsületes, lel­kiismeretes munkája után, a következő évben könnyebb elérni a magasabb színvona­lat. Átszervezés Az átszervezés során több osztály alakult és létrejött az igazgatási és jogi osztály. Az osztály fő feladata, hogy a termelésben közvetlen résztvevőknek biztosítsa a zavartalan, biztonságos mun­kavégzés körülményeit. A szervezeti változás nagy feladatokat rótt a műszaki osztályra és az osztályhoz tartozó dolgozókra. Az újjászervezett osztá­lyok szükségessé tették a megfelelő irodák létrehozá­sát, amelyek belső átalakítá­sokkal és az új irodaház el­készítésével lettek megold­va. A műszaki osztály dolgo­zói lelkiismeretes munkájá­nak eredménye a keleti bon­tóvonal átrendezése, a se- lejtbontó és bundázó áttele­pítése, a páckonyha kialakí­tása, a cigarettagyártásra beérkező Garant-gép foga­dásának az előkészítése. Az ő munkájukat dicséri a ci­garetta-előkészítés szállító­szalagjainak zárócsatornára való kicserélése, az illatosí­tó helyiség felújítása, a köz­ponti vácuum-berendezés üzembehelyezése. A jubileu­mi ünnepségsorozatra elké­szült az ízlésesen kivitele­zett kultúrterem, amely bi­zonyítja, hogy szakmai ösz- szefogással és időt nem saj­nálva elismerésre méltó munkát lehet végezni. A cigaretta-előkészítés ta­nácskozásán Bárány elvtárs elmondta, hogy a korszerű­sítés^ befejezésével javult a gyártásnak átadott vágat mi­nősége. Az osztály dolgozói az 1971-es feladataikat teljesí­tették, mindig arra töreked­tek, hogy a cigarettagyártás­nak minden nehézség árán biztosítsák a félgyártmányt. Dicséret illeti az osztályon működő szocialista brigádo­kat, amelynek tagjai igen sok túlmunkát és társadal­mi munkát végeztek a cél érdekében. Az osztályok jó munkájá­nak eredménye, hogy a vál­lalat az éves tervét teljesí­tette, sőt túlteljesítette. A selejt csökkentése A cigarettagyártási osztá­lyon Szanyi elvtá.rs elmond­ta, hogy a minőséggel kap­csolatban sajnos, még van­nak problémák. A cigaretta minőségét kb. 50 százalékban befolyásolja a filter minő­sége, a másik 50 százalék megoszlik a dolgozók mun­káján, valamint a segéd­anyagok minőségén. Mivel a gyárnak továbbra is célja a minőség javítása és a selejt csökkentése, ezután is nagy figyelmet kell fordítani a filter gyártására és a jó minőségű segédanyagok be­szerzésére. Nem utolsósor­ban pedig a dolgozók mun­kakedvének a növelésére, a megfelelő körülmények biz­tosítására. A vállalat exportkötele­zettségét annak nagy meny- nyisége ellenére is, mindig határidőre, mennyiségileg és minőségileg is teljesíteni tudta, ami a cigarettagyártás és csomagolás összehangolt, lelkiismeretes munkájának eredménye. Elismeréssel kell beszélni a szivarágazat dolgozóiról, akik a létszámproblémával küzködő cigarettaágazatot becsületes munkával kisegí­tették. A termelési tanácskozáso­kon került ismertetésre a kollektív szerződés, a törzs- gárdaszabályzat és a IV. öt­éves terv célkitűzései. A filtergyártás tanácsko­zásán Kocsis elvtárs hangsú­lyozta, hogy a dolgozók ren­delkezésére bocsátott példá­nyokból mindenki megis­merheti a kollektív szerző­désben meghatározott köte­lezettségeit és jogait. Az osztályvezetők a fe­gyelmi helyzettel kapcsolat­ban elmondták, hogyne té­ren még van javítani va­ló, mert még elég gyakran előfordulnak késések és iga. zolatlan mulasztások. Az osztályvezetők ismételten fel­hívták a dolgozók figyel­mét, hogy a saját érdekük­ben is, de a vállalat érde­kében is óvakodjanak az efféle mulasztásoktól, ami tudvalevő, hogy komoly kö­vetkezményekkel járhat. Nagy elismeréssel kell szólni a szocialista brigádok munkájáról. A brigádok mindig szép számmal kép­viseltették magukat külön­böző megmozdulásokon, ren­dezvényeken és a társadal­mi munka végzésénél. Az ő lelkes munkájukat dicséri a jól sikerült gyermeknap is. Nagy szerepük volt a jubi­leumi ünnepségsorozat sike­res lebonyolításában is. Példamutató munkájukat és magatartásukat a legna­gyobb elismerés illeti. No­vember hónapban a gyár fennállásának 75 éves jubi­leuma alkalmából, az osztá­lyok ünnepélyes termelési ta­nácskozásokat tartottak, ahol ismertették a gyár múltját és eredményeit, majd kiosz­tásra kerültek a törzsgárda- tagoknak járó jelvények. A vállalat sok dolgozóját ju­talmazásban is részesítették. Elmondhatjuk, hogy az 1971-es év eredményekben gazdag év volt és reméljük, hogy a jövőben is hasonló, vagy még jobb eredménye­ket fogunk elérni. Krajnikovics Etelka fog kifejteni. A klub bizto­sít otthont havonta az FMKT munkaértekezletein;«.. Fel­tétlenül szólnunk kell a me­gyei művelődési otthon hat­hatós támogatásáról. Nagy segítséget nyújtanak eseten­kénti programok színvona­lassá tételéhez. (Filmvetíté­sek, bábelőadások.) Kulturá­lis programok színvonalától azonban kissé elmaradt a po­litikai nevelcmunka színvo­nala. Pedig ez a munka igen fontos tényező a fiata­lok nevelésében. Az Ifjúsá­gi Szerkesztési brigád azon­ban a KISZ-szervezet segít­ségére sietett. Vállalta, hogy a klubprogram keretében marxista vitaköröket szer­vez, politikai előadásokat tart meg. Nagyobb tarnoqa ast A klub jelenlegi munká­ja, úgy érezzük, összességé­ben megfelelő. Természetes azonban, hogy az utóbbi idő­ben elért színvonalat tarta­ni, illetve emelni kell. Ehhez a munkához azonban feltét­lenül szükséges a KlSZ-fia- talok hathatósabb támogatá­sa. Ezúton is kérjük segít­ségüket a további munka még eredményesebbé tételé­hez, hisz úgy érezzük, hogy ez közös érdekünk. Czeglédi László KISZ-akadírnia Petofibánván A KISZ-akadémia február hónapi előadását az „FMKT szerepe és jelentősége a vál­lalat életében” címmel tar­tották meg. Bevezetőben Né­meth László, a megyei KISZ- bizottság titkára elmondotta, hogy az előadás színhelyéül azért választották Petőfibá- nyát, mert a Mátraalji Szén­bányák Vállalatnál működik a megyében a legtevéke­nyebb FMKT. Balogh János a Mátraalji Szénbányák Vállalat KISZ- csúcstitkára vázolta vállala­tunk szervezeti felépítését és életét, majd ismertette a vál­lalat termelését segítő ifjú­sági mozgalmiakat. Ezek kö­zül' legjelentősebb az ITTI (Ifjúsági Társadalmi Terve­ző Iroda) munkája. A vál­lalat önálló tervező irodájá­nak fiatal műszakijai munka­csoportokat alkotva szerző­désben vállalják, hogy mun­kaidőn kívül olyan műszaki fejlesztési feladatokat olda­nak meg, melyekre anyagi fedezet van. Amennyiben a feladatot határidőre teljesítik, akkor jutalmazásban részesülnének (készpénz, jutalomüdülás, ta­nulmányút). Minden évben jelentős számú FMKT-dolgo- zat készül, amelyek legjobb­jait a vállalat vezetősége többezer forintos pályadíjjal jutalmaz és lehetővé teszik a dolgozatok újításként való benyújtását is. A fiatalok ál­tal beadott és elfogadott újí­tások kivitelezésével az Üiítá- sckat Kivitelező Ifjúsági Bri­gádot bízzák meg. Ennek a brigádnak csak KISZ-tag munkás fiatalok lehetnek tagjaik, ök munkaidőn kí­vül, külön juttatásért határ­időre elkészítik az újítással kapcsolatos munkákat. Ezen mozgalmak ismerteté­se után a vállalat fiataljai válaszol talc kérdéseinkre. A vendéglátók elkísérték üzem- látogatásra o petőfibányai „Vífcendház gyárba” majd finom ebéddel látták vendé­gül a megye területéről meg­hívott fiatalokat. Torba Imre Iiuszti Ferenc gyárunk fő­mérnöke az FMKT-klubban beszámolt bulgáriai útjának tapasztalatairól. (Az FMKT- kluib minden második hét szerdáján a KISZ-klub helyi­ségében szervezett program­mal működik.). Az érdeklő­dők nagy figyelemmel hall­gatták a bulgáriai dohány- termesztés, -tárolás és -érté­kesítésről szóló ismertetést. A főmérnök elvtárs beszélt a korszerű dohánygyárakban látottakról, valamint a do­hány átvétellel kapcsolatos ismeretekről. Az élménybe­számoló teljességét fokozták a bolgár vendéglátásról és az ottani szokásokról elmon­dottak. Bóta János Sajót merle] - Mbző eredmények Elkészült az Egri Dohány- .gyárban 1983, óta első önálló éves vállalati mérleg. Mind a szakemberek, mind a dolgo­zók érdeklődéssel várták a mérleg készültét, hi zen a mérleg pontos adatai adnak számot a vállalat tevékeny­ségének hasznosságáról és ennek alapján alakul ki az anyagi ösztönzés, az éves ré­szesedés is. Az Egri Dohány­gyár kollektívájának nincs szégyenkeznivalója, az 1971. éves munkája miatt, hiszen a mérleg számai igen kedvező­ek. A legfontosabb összefog­laló mutató, a korrigált vál­lalati eredmény az 1970. évi 25,4 millió forint és az 1971. évi tervezett 29,3 millió fo­rinttal szemben 30,1 millió forintra alakult. Ez annál is inkább kedvező munkát fel­tételez, hiszen a begyűrűző áremelkedések kedvezőtlenül hatottak az eredmény alaku­lására. Ezzel szemben a szer­vezési és technológiai intéz­kedések, a munkaverseny, s a szocialista brigádok válla­lásai a felhasználási muta­tókban kedvező változást, csökkenést eredményeztek, s e csökkenés döntően befolyá­solta az eredmény alakulá­sát. Az Egri Dohánygyár kol­lektívája természetesen tud­ja, hogy az eredmények mö­gött még a munka megjaví­tásának lehetősége, további Brigádismerkedés... Az egyik januári napon le­vél érkezett az Egri Dohány­gyár bérelszámolási osztályá­ra. A levelet a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat „Május 1” brigádja küldte. A 22 férfi tagból álló szo­cialista brigád kívánsága az volt, hogy a „Martos Flóra” szocialista brigáddal felhe- hesse a lcapcsolatot. A brigádvezetők többszöri személyes megbeszélése után létrejött februárban a két szocialista brigád találkozó­ja. A Május 1 szocialista bri­gád programja gyárlátogatás­sal vette kezdetét. A brigád tagjai nagy érdeklődéssel fi­gyelték az egyes üzemrészek­ben a technológiai folyama­tot, amelyről Darai Mária üzemszervező technológus részletesen szóban is beszá­molt. Az üzemlátogatás után az előadóteremben kisebb tízórai várta a vendégeket, ahol megtörtént a brigádtagok kö­zött az ismerkedés. Az is­merkedés jó hangulatban zaj­lott le. A program délután 5 óra­kor az Unicornis Szálloda ét­termében folytatódott kötet­len formában, majd a részt­vevők az egri Gárdonyi Gé­za Színházban megtekintet­ték a Svejk a hátországban című színdarabot. A találkozóval kapcsolat­ban felmerült költségeket a „Május 1” szocialista brigád fedezte a jó munkájáért ka­pott jutalomösszeg egy ré­széből. A színházlátogatás után mindkét brigá'd tagjai meg­elégedéssel búcsúztak egy­mástól, abban a reményben, hogy a létrejött kapcsolatot tovább ápolják a kölcsönös tisztelet és őszinte barátság jegyében. 7 Sz—i) tartalékok rejlenek. Ezért 1972-ben a hatékonyság tar­talékainak feltárását, és a minőségi munka mellett a hatékonyság növelését elő-és holtmunikával történő taka­rékosságot tűzte ki célul. A mérleg adatait tovább elemezve megállapítható az is, hogy jól gazdálkodott a gyár létszámmal és bérrel. A kollektív szerződésben rög­zítettnek megfelelően bizto­sította a háromszázalékos bérfejlesztést. Mind a terme­lékenységet, mind pedig a ha­tékonysági mutatót jelentő­sen emelte az előző évhez. A teljes termelési érték alap­ján számított termelékenysé­gi mutató növekedése azt iga­zolja, hogy a termelés felfu­tását mintegy 76 százalékban, a munikaigényesség változá­sát is figyelembe vévemint- tegy 80 százalékban a terme­lékenység emelkedésével fe­dezték. Más érdekes össze­függéseiket is megállapítha­tunk a mérleg alapján. A gyár aktivált beruházása 8969 m/Ft volt. Az ezer fo­rint nettó árbevételre jutó eredmény plusz 6,3 százalék­kal, az ezer forint álló- és forgóeszközre jutó eredmény plusz 12,9 százalékkal, az egy főre jutó vállalati eredmény pedig plusz 15,8 százalékkal nőtt az 1970. évhez viszonyít­va. Mindezen kedvező mutatók elérése melett vagy éppen ezzel együtt, a gyár nagy gondot fordított a szociális és kulturális szint emelésére, a nők és az ifjúság, valamint a munkavédelem helyzetének javítására. Erre vonatkozólag intézkedési tervet készített és azok ütemezését meg is va­lósította. Az Egri Dohány­gyár vezetősége, gazdasági és mozgalmi vezetés egyaránt, ugyanis az emberközpontú irányítást tartja szem előtt, és igyekszik megvalósítani. A kollektíva ezt el is várja, és az üzemi demokrácia fó­rumán keresztül ebben az irányban fejti ki befolyáso­ló hatását. A mérleg számai fontosak, még fontosabb, hogy e számok, mint a jelen mérlegnél is gondos, pontos, lelkiismeretes kimunkált szá­mok legyenek, de legfonto­sabb a számok mögött álló ember. í—nyi)

Next

/
Thumbnails
Contents