Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-10-01 / 10. szám

Hogyan állunk a felkészüléssel? Vetélkedés előtti beszélgetés a szocialista brigádok vezetőivel A szocialista brigádok ve­télkedőjére 22 brigád neve­zett be. Közeleg a versenyek időpontja. (Az első találko­zó október 28-án lasz, a II. csoportban pedig november 11-én mérik össze brigád­jaink tudásukat.) Felkerestünk néhány bri­gádot és érdeklődtünk felké­szülésükről. Képet akartunk kapná arról is, hogy van­nak-e nehézségeik, szerve­zettek-e a vetélkedő csopor­tok, „hol szorít a cipő”, mi­lyen a harci kedv? Cigaretta-előkészítés, Béke szocialista brigád: Bojtor István művezetővel beszélgettünk — ő a szak­mai és munkavédelmi témák felelőse — bizakodó, köze­pes eredményt vár brigádjá­tól. A csoportból tovább kér­dezzük két fő véleményét, akik sajnos nem valami megnyugtatóan nyilatkoznak. Szavaikból kitűnik, a cso­port még nem tett semmit a felkészülés érdekében, a vetélkedőkről még valami­kor júliusban hallottak egy brigádértekezleten utoljára. Nem lesz baj Szarvas • Györgyné brigád­vezető megnyugtat. Nem lesz baj az ő házuktáján a felké­szüléssel, mert a soron kö­vetkező brigádértekezleten rendezik soraikat, minden és mindenki a helyére kerül, beszerzik a még hiányzó szakkönyveket, irodalmat és november 11-én a ü. cso­portban felkészülve vetél­kednek. A brigád eddigi ered­ményeihez méltóan ülhet 1- a versenyasztalhoz. „Martos Flóra” brigádnál derűs han­gulat fogad. Kérdéseinkre záporoznak a válaszok. Lel­kesen készülnek és már a vetélkedő újszerű izgalma fűti őket, még nem vettek részt ilyen versenyen. Sza­vaikból kitűnik, hogy nem félnek a szakmai, munkavé­delmi kérdésektől, a sport- kérdésektől kissé tartanak. Legerősebb oldaluk viszont az irodalom és a kultúra. A brigád 13 fős, — nők ■— en­nek ellenére nem baboná­sak, arra számítanak, hogy a középmezőnynél nem vé­geznek rosszabb he’yen. Ez pedig számukra eredmény, már csak azért is, mert 13 fős brigádból kilenc asszony. Most egy érdekes statisztika róluk, — azt hiszem egyedül­álló, a kilenc asszony 16 gyermeket nevel, ami ritka még a dohánygyárban fa. Beszéltünk továbbá a Jó­zsef Attila, Zrínyi Miklós, November 7., Dobó István, Táncsics Mihály, Teleki Bianka, Kossuth Zsuzsa, Eg­ri Csillagok, Irinyi János szocialista brigádok vezetői­vel és a brigádok tagjaival. Tapasztalatainkat a fentiek figyelembe vételével is úgy summázhatjuk, hogy a bri­gádok többségénél meg van szervezve a vetélkedő cso­portok jó felkészülése, már most tapasztalható a felké­szülés, igaz már július hó folyamán megkapták a bri­gádok a felkészüléshez szük­séges útmutatót, azon túlme­nően, hogy a brigádok veze­tőivel értekezleten ismertet­tük a vetélkedőhöz szükséges anyagok jegyzékét. Sajnos egy pár brigádnál tapasztal­hatók olyan jelek is, hogy most, amikor már a nevezé­sek megtörténtek nem akar­nak vetélkedni, vagy csak azért vesznek részt a vetél­kedőn, mert őket „a brigád által elért eredmény kötele­zi”. Most, hogv közeleg a ve­télkedők időpontja, szinte feltűnő egyes brigádok ré­széről a megnyilvánuló akti­vitás és a belső szervezett­ség, amely kitűnt az elbe­szélgetések folyamán. Lelkes felkészülést tapasztaltunk az Egri Csillagok brigádnál és az Irinyi brigád két csoport­jánál is a vetélkedőre. Milyen a mérce? A verseny megszervezése és lebonyolítása jelentős szellemi és szervezési ka­pacitást köt le. Meg kell említeni még, hogy olyan megnyilvánulá­sok is tapasztalhatók, hogy egyes brigádom félnek a ve­télkedő esetleges, magas ■ színvonalától. Többek között ez tette sziiks ógessé, hogy megkérdezzük Tóth Miklós- nét, a Karikás Frigyes Ifjú­sági Komplex brigádvezető­jét a brigádvetélkedő anya­gát nagy szorgalommal elő­készítő brigád tagjait, hogv mi az igazság, milyen magas is lesz a mérce? — Bizonyára minden já­tékra benevezett brigád szor­galmasan készül a nagy erő összemérésre, a már kiadott tematika alapján. Elöljáró­ban ezúton ismétlem meg í mar elmondottakat, misze­rint a kérdéseket nem ad­juk ki. A tematika olyan részletes, hogy az alapján minden anyag könnyen be­szerezhető és áttekinthető. Mi, akik a kérdéseket állít­juk össze, szintén a fent em­lített anyagból dolgoztunk. A színvonalra vonatkozó ag­gályokra válaszolva annyit kívánok mondani, hogy nem fog fölötte állni az eddigi szellemi vetélkedőkének. Néhány jó tanácsot adnék azonban a versenvző brigá­doknak. A tankönyvek mel­lett olvassanak sok újságot. Minden brigádnak megvan a „Brigádélet”. A „Magyaror­szágában, vagy a Népsza­vában tái 'koztatást kap a napok fontos politikai és sporteseményeiről. Heves megye és Eger aktuális ese­ményeiről a Néoújságból tá­jékozódhatnak. Erre a napi­lapra ismételten felhívom a versenyzők figyelmét, mert minden jelentős megyei, vá­rosi eseményről hírt ad, azon kívül a várost érintő helytörténeti és irodalmi ér­dekességeket is megemlíti. Rendezzenek a brigádok sa­ját gyárukban, tehát a do­hánygyárban üzemlátogatá­sokat, érdeklődjenek az ott folyó munkák munkafogásai­ról, sorrendjei Iránt. Sé.ál­jának a városban olyan ér­deklődéssel, ahogyan azt a turisták teszik. Nézzék meg a nevezetes épületeket, szob­rokat, de keressenek fel olyan utcákat is, ahol nem a régi korok emlékeit talál­ják meg, hanem a mai em­ber városalakító keze .nyo­mát. Látogassák meg a mú­zeumokat, a gyönyörű kép­tárat, keressék ott a magyar az egri vonatkozású tárgyi és írásos emlékeket. Kérje­nek vezetőt, aki az érdekes­ségeket elmondja. Kísérjék figyelemmel az októberi mú­zeumi hónap rendezvényeit. Sokan eljöttek, és meghall­gatták az október 7-én a képtárban tartott előadást, amelynek témája az Eger szülötte Kovács Mihály festő­művész élete és munkássága. Ezentúl akinek bármilyen témával kapcsolatban prob­lémája merül fel, forduljon brigádunkhoz. A gyárláto­gatáshoz kísérőként bárme­lyik brigádtagunk az igény­lő brigádok rendelkezésére áll. Szeptember hónap végén (a pontos időt a kapunál lévő hirdetőtáblán közöljük) ösz- szefoglalt tájékoztatást fo­gunk adni témánként min­den anyagból. Legyen tartalmán Ez természetesen nem azt Jelenti, hogy addig még ta­nulni nem kell. Ezeken 32 előadásokon vázlatosan ösz- szefoglaljuk mindazt, amit a versenyzők megtanultak, és egy-két olyan tájékoztatás­sal egészítjük ki, ami eset­leg elkerülhetné figyelmüket. Addigra kérjük a brigádokat írják össze azon kérdéseiket, amelyek nem tisztázottak, ott választ fognak rá kapni. Felhívjuk versenyzőink fi­gyelmét, hogy szervezzek meg jobban munkájukat, él­jenek a rendezők részéről már adott, és a még adandó segítséggel, hogy ez a mozgalom, amely tartalmas és méltó a szocialista brigá­dokhoz, nehogy sekélyessé váljon, és az esetleges nívó alattáság veszélyeztesse ezt a nemes célt. Még van, de már nem sok az idő, a hiá­nyosságok pótlására. Minél előbb rendezzék soraikat, hogy nyugodtan ülhessenek le a „versenyasztalhoz”. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! (tmné — dó) KISZ-Dktatás I. csoport ez évi programja November 1. Közel-keleti realitások. Novebmer 15. 50 éves a szovjet állam. November 29. Merre tart Kína? December 13. A KISZ VIII. kongresszusa határozatainak megvalósítása II. csoport progronra Október 31. Európa biztonságáért, békéjéért. November 14., 21. Merre tart Kína? November 28., december 5., 12. ötven éves a szovjet állam. A II csoport foglalkozásain az azon a héten délelőtt mű­szakos csoporttagok vesznek részt. Mindkét csoport foglakozási helye a KISZ-klub. Az energia szerepe a technikai haladásban Az energia, bármely for­máját (szén, olaj, gáz, villa­mosenergia slb.) tekintve is, a termelés alapvető tényezői mellett (munka, tőke stb.), csupán másodlagos szerepet játszik. A múlt század kö­zepén a kőszén, a századfor­dulón a kőolaj, majd a vil­lamos energia, jelenleg pedig az atomenergia forradalma­sítja a műszaki haladást. A világ energiaforrásai vége­sek, ugyanakkor a rohamo­san fejlődő technika egyre több energiát igényel. Nő a világ lakossága és nő az 1 főre jutó energia-felhaszná­lás is. Az 1 főre jutó energia-fel­használás növelése életszín­vonal emelő tényező is. Az energia a gazdasági élet minden területén a műszaki fejlesztés alapvető eleme. Az egyes termelési folyamatok műszaki, technológiai szín­vonalának növelése általában együtt jár az energiaigény — különösen a nemesebb ener­giahordozó-igény (villamos­energia, szénhidrogének) nö­vekedésével. Az energiahor­dozók között kiemelkedő sze­repe van a villamos energiá­nak, különösen a háztartási fogyasztás révén. Azonban a villamos energia főzési és fűtési célú felhasználásának terjedésében döntő szerepet játszik a tarifa. Az energiafogyasztás szer­kezetének átalakulását ré­szint az új energiaforrások, részint a levegőszennyeződés elleni fokozott küzdelem mi­att, a földgáz és a kis kén­tartalmú kőolajtermékek használatának növekedése jellemzi. A földgáz felhasználása nemcsak a háztartások (fő­zés, sütés), hanem az ipari és a mezőgazdasági felhaszná­lásban is jelentős méreteket öltött. Az energiaigények kielégí­tésében döntő, hogy egy or­szágnak saját források áll­nak rendelkezésére, vagy energiaigényét import útján kell kielégítenie. Magyarországon mintegy 10 éve indult meg a jelentős szénhidrogén-készlet — ezen belül a földgáz — kiakná­zása és hasznosítása. Magyarország azonban az energiaigény kielégítésére a forrás oldalon 50 százalékban importra szorul. A gázkereskedelem és -fel­használás nagyütemű fejlesz­tése a széntermelés vissza­szorítását jelenti. A szénbányászatban a kor­szerűsítés célja a szén árának csökkentése. Ennek érdeké­ben a termelés a nagy e* könnyebben kitermelhető készletekkel rendelkező bá­nyákra koncentrálódik és el­sősorban a külszíni (lignit) művelés fejlődik. Az iparban, így az Egri Dohánygyárban is, igen meg­élénkült az a törekvés, hogy a meglevő energiahor­dozót (szén) hatékonyabb energiahordozóval (földgáz) helyettesítsék. Üj, növekvő fontosságú té­nyező az energiahordozók helyettesítésével a levegő­szennyeződés megelőzése. Az energiahordozók helyet­tesítésének hatása gyakran közvetlenül és kizárólagosan az energiaköltségek csökke­nésében mutatkozik meg és a helyettesítés a gyártási fo­lyamatot más módon (terme­lékenység, minőség javulása) nem érinti. Mégis a helyette­sítés a főbb költségek meg­takarítása terén jelentős le­hetőségeket biztosít. így pl. vállalatunknál is a jelenlegi széntüzelésű BW—100-as tí­pusú kazánok földgáztüzelés­re való átalakításánál jelen­tősen növekszik a kazán-ha­tásfok, a jelenlegi 57 száza­lékos hatásfok helyett 85 szá­zalékra. Az átalakítással bi­zonyos személyzeti létszám megtakarítása is lehetséges. A földgáz távvezetéken köz­vetlenül a fogyasztóhoz szál­lítható, így költségben meg­takarítható a szén szállítása és tárolása. Vállalatunk számára a széntüzelésről a földgáztüze­lésre való áttérés energia­költség-megtakarításban igen jelentős, a beruházás megté­rülésének ideje is rövid, 2,8 év. Mégis a földgáztüzelésre való átállás költséges. A költ­ségeket növeli a földgáztüze­lésnél elengedhetetlenül ma­gas műszereltségl és auto­matizálási szint. A műszerezés és automa­tizálás alapfeltétele, hogy az adott vállalat villamosener- gia-felhasználásfoan müyen szinten van. A villamosener- gia-ellátottság fő mutatója éves szinten az egy főre jutó villamos energia, azaz Kwó/fő. Vállalatunk ezen a téren nem panaszkodhat, az egy főre jutó villamosener- gia-fethasználás, 1971. évi adatok szerint, 2650 kwó/fő. A földgáztüzelésre való át­térés pénzügyi fedezetének biztosítása folyamatban van. így a feltételek birtokában vállalatunknál 1973-ban be­indulhat a szénhidrogén­program. Berecz Istvánná Az üzem- és munkaszervezés SV. ötéves tervi koncepciói az Egri Dohánygyárban P rdeklődésre tarthat szá- “ mot az is, hogy külön területként kidolgozásra ke­rült a fluktuáció csökkenté­sére, szociális körülmények javítására vonatkozó téma­kör is. (3. műszak csökken­tésére, 2-ős műszak a filter- rúd-gyártásnál, stb.) — Az élőmunka intenzív kihasználására irányuló in­tézkedések témaköre is min­dig csemege a szervezők ré­szére. Nálunk e téren eléggé előre járunk. A képesség- vizsgálatok rendszere és a tapasztalatok tervezett érvé­nyesítése, a szakmunkás és betanított munkás kiválasztá­sánál, illetve továbbképzésé­nél igen hasznos lehet. — Külön témakörként, te­rületként kerültek megterve­zésre, a selejt csökkentésé­vel, minőségjavítással kan- csolatos szervezési intézkedé­sek. Három fő irányban kí­vánjuk megalapozni az elő­rehaladást e téren, a szer­vezési vonalon. Egyik irány a rendszeres minőségi intéz­kedési tervek kimunkálására, végrehajtására. A másik a felmérő és ta­nulmánykészítő munka ase- lej tcsókkentésre. Végül a harmadik, a legis­mertebb, de sokat ígérő szer­vezési munka, a „DH” mun­kamódszer lépcsőzetes beve­zetése. Erre vonatkozó kísér­leteink július 1-ével beindul­tak a cigarettagyártásnál, 4 gépcsoportnál egy műszakban és csak elemeiben. Október­ben lesz az első kiértékelés. Ez már bizonyos képet ad, hogy reálisak-e terveink e munkamódszer továbbfejlesz­tésére az összes technológiai osztályra és betetőzésként vállalatvezetési munkamód­szerként. Kevés dolgot kísér­tek annyira megoszló véle­ménnyel, kétellyel, remény­nyel. Jó volna, ha a kísérle­tek a vezetés elképzeléseit igazolnák és e munkamód­szer 1974—75-ben már kitel­jesedve, szolgálná a követke­ző célkitűzésen megvalósulá­sát. A gyártási selejt csök­kentése 1971-hez 2,5 százalék­kal, licenc (világszínvonalú) gyártmány bevezetésére és rendszeres gyártására. Gyártmánystruktúra javítá­sa, mind a közönség igényé­nek jobb ellátásira, mind a gazdaságosság fokozására. A minőség jelentős javuiasa és stabilizálása. Exportpiaci elhelyezés fel­tételeinek minőségi és gaz­daságossági oldalról történő biztosítása, beleértve a tőkés piaci lehetőség megteremté­sét, az export- és import­egyenleg javítására. A vállalatvezetés haté­konyságának, demok­ratizmusának fokozása, a tár­sult dolgozói fogalom 10) százalékos kiterjesztése és vállalati_ szintű megvalósítá­sa. — Külön tématerület fog­lalkozik a dolgozók munka- feltételeinek javításával. Meg kell említenem, hogy szociológiai, munkapszicholó­giai és ergonómiai vizsgála­tokat is előirányoztunk. Ilyenek már voltak, vagy fo­lyamatban vannak és célsze­rűek lesznek a jövőben is. Ezek nívójánaK emelésére, de egyáltalán a szervező munxa korszerűsítésére, to- váoDiejlesztásere néhány mondatoan a cikk kereteoen is érinteni kell a tanácsadó szolgalat, a gazdaságkutató incezet és a vezetoxepző in­tézet szolgálta;ásamax kérdé­sét. Két alapvető gondolat határolja be itt a lényégét. A haladás azt indokolja, hogy a szolgáltatásokat igény­be kell vennünk. Másrészt a dolog természete azt diktál­ja, nogy csak olyan formá­ban vesszük igénybe, ami kézzelfogható haszonnal jár és gazdaságos, rentábilis. Ilyen erteiemoen irányoztuk elő tervünkben is e szolgál­tatások igényoevételét. — Küijn tématerületként került kidolgozásra a terv­ben a szervező munka kor­szerűsítése. jt. bből már meg is va­" lósult az önálló szer­vezési osztály ügyrendjének, a további szervezés módsze­reinek részletes és tartalmas tanulmányszerű kidolgozása. Az 1972. III. negyeaevoen legkésőbb október 1-ig ala­kul meg az önálló osztály. Természetesen ez csak a szervezed alap. Nem oldhat meg mindent és nem is old meg a szervezési osztály. A jól bevált komplex team-cso- port-rendszert, kívánjuk fenntartani, a szervezési osz­tály által kidolgozott progra­mok végrehajtására. E téma­körön belül dolgoztuk ki a szervezők képzésére, a komp­lex m űszaki-közgazdasági- szervezési szemlélet elterjesz­tésére vonatkozó terveket. Ugyancsak itt irányoztuk elő a dolgozók széles körű tájékoztatását, sőt, bevoná­sukat a szervezési munkába. Az ötéves szervezési terv (koncepciók) megvalósítására éves pontosított szervezési programok készülnek. Az éves szervezési programok végrehajtására részletes for­gatókönyvek, intézkedési ter­vek látnak napvilágot. A végrehaj tás rendszeres ellenőrzésére és részletes elemzésére is tartalmaz elő­írást a terv. Természetesen egy ilyen cikk keretébe, formájába nem fér bele a színes és sok­rétű szervezési koncepciók még csak felsorolásszerű is­mertetése sem. Inkább csak érzékeltetni akartam a terv elképzeléseit, irányát, ízelí­tőt nyújtva a tartalomból is. Mindenesetre a terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, egészen vulgárisán amennyit hoz a konyhára, vagy más szóval, amit lete­szünk belőle a kisebb közös­ség, a gyári dolgozók, vala­mint a nagyobb közösség, a tröszt és a népgazdaság asz­talára. Az eddigi tapasztalataink igen biztatóak, sőt, némely esetben felülmúlják várako­zásainkat. Reméljük, ez eset­ben nem következik be az, ami minden újnak veszélye, az ellaposodás, sablonná vá­lás. Igaz, a jó mellett tanul­ságos tapasztalat, hogy nem szabad sokat markolni. 1^1 i nagy jó akaratunk­* * ban, igyekezetünkben az 1972. éves ütemezésnél — még erre nem rendelkezvén gyakorlati tapasztalattal, — nagyon zsúfolt tervet és kö­zeli határidőkkel állítottunk össze. A végrehajtás tapasz­talatai alapján igazgatói jó­váhagyással egyes témákat átvisszük majd 1973-ra, más témáknál pedig későbbre üte­mezzük át a határidőket. A gazdasági és egyáltalán az eredmény a lényeg. Nem szabad, ezért nem is enged­jük, hogy az esetleges irreá­lis határidők mellett formai­vá váljék a szervezési mun­ka. Termelési tervünk a szer­vezési tartalékfeltáró tevé­kenység nélkül egyáltalán nem is volna teljesíthető. E munka kézzelfogható ered­ményei szükséges és döntő tényezői rentábilis gazdálko­dásunknak. Ezért a munka szervezésé­re, perspektivikus összehai- golósának biztosítására nagy gondot helyezünk az ötéves koncepció kidolgozásánál. E terv azonban mégsem vál­toztathatatlan előírás, nem teljes és nem teljesen vég­leges. Élő és menet közben is alakuló, alakítandó. Ilyen­nek kell lennie több ok miatt is. Hogy csak néhányat em­lítsek: — Jelenlegi ismereteink és műszaki-anyagi-szervezeti feltételek mellett munkáltuk ki. Ahogy ismereteink bővül­nek és a feltételek változnak, a terv módosítása is célsze­rű, sőt, szükségszerű lesz. — Ezt az időszakot fel kell használnunk a szervezési munka módszereinek megta­nulására. kipróbálására. En­nek során bővülhet, szűkül­het az eredeti terv. — Ezen időszak alatt csök­kenhet vagy bővülhet a pénz­ügyi forrás. Máris befolyá­solja elképzeléseinket. — Ezt az időszakot (1975- ig) fel kell használni arra, hogy kimunkáljuk a követ­kező időszak már látható tá­rnáit; tanulmány, pályázati munka, szervezési-tervezési koncepciók stb. formájában. Ahogy pontost tódnak a kö­vetkező időszak (1976—1989) feltételei (pánzügyi-m iszaki- anyagi), úgy változnak a ter­vünk erre vonatkozó szerve­zési előkészítő munkálatai is. P gy azonban bizonyos. ” Állandóan arra kell számítanunk, hogy gyárunk fejlődése nem áll meg. A szervezési tervünk az ehhez szükséges szervezési munkák tervezete. Reméljük, a vég­rehajtás igazolja realitását. Iványi Illés

Next

/
Thumbnails
Contents