Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
Reflektorfényben: Az üzemi étkeztetés Vállalatunknál 1946 óta működik üzemi konyha, amely napjainkig jelentős változáson ment keresztül. Jelentősen nőtt a naponta kiszolgált adagok száma. Jelenleg átlagosan 400—450 lő részére főznek ebédet és vacsorát. Az utóbbi időben javult az ételek minősége és az étrend változatossága. Ennek ellenére előfordulnak még hiányosságok, léteznek jogos panaszok. Ezek felderítése érdekében megkérdeztünk néhány dolgozónkat, hogy megvannak-e elégedve az üzemi étkeztetéssel, a kiszolgálással, és a higiéniával. VERES JANOSNÉ IDÖELEMZÖ: Véleményem szerint nem elég változatos az étrend. Különösen a nyári időszakban kevés a zöldfőzelék, pl. zöldbab. Nagyon ritkán van gyümölcs és sütemény. A tányérok és evőeszközök tisztasága nem mindig megfelelő. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a kiszolgálásra xs, sokszor van, hogy tíz percet is kell várni, ugyanakkor, aki később jött azt előbb szolgálják ki. BUDAI ISTVÄN ANYAGMOZGATÓ CSOPORTVEZETŐ: Én nem sokat eszem, nekem ez a mennyiség megfelelő. Azt kifogásolom, hogy sok a konzsrvből készült étel, valamint a rizst — ami elég gyakran van — nem tudják jól elkészíteni. BRAZOVICS FERENC ANYAGMOZGATÓ: A tisztasággal és a kiszolgálással meg vagyok elégedve. A napi 4 forintos térítés mellett megfelelőnek tartom ezt az ebédet. FISCHER ISTVÁN TMX-LAKATOS: A kiszolgálásnál mindig megnézik, hogy kinek viszik az ételt, és van olyan eset, amikor az egyiknek többet adnak, mint a másiknak. Elég gyakran előfordul az is, hogy mire mi megyünk ebédelni 2 órakor, elfogy valamelyik fogás, vagy főzelékről a feltét, és akkor mást kapunk helyette, például hús helvelt tsiást. Nagyon hiányolom, hogy ebédhez nem adnak kenyeret. BELDER XSTVANNÉ CIGAR ETTAGYÄRTÄSI GÉPKEZELŐ: Némelyik étel rosszul van elkészítve, nem elég ízletes. A húsételekhez ritkán kapunk salátát, kenyeret pe^g egyáltalán nem adnak. Én 2 órától ebédelek, igen gya.c- ran előfordul, hogy hideg az ebéd. A dolgozók által felvetett problémákkal, panaszokkal Bárdos Liszlóné konyhavezetőt kerestük fel. — Mi az oka annak, hogy a nyári időszakban kevés a zöldfőzelék? — Ennek két oka. van. Az egyik az, hogy a zöldségféléket a piacon kell beszereznünk, ahol legtöbbször nincs megfelelő mennyiségű és minőségű áru. A másik ok ezeknek az áruknak a viszonylagos magas ára. Egy adag ebéd nyersanyagnormája 5,30 forint. Nagyon ne- íéz ilyen kevés pénzből, Íven á^ak me" ott, gyakran röldfőzeléket főzni. — Be tydják-e ta-tani az ',30 forintos nyersanyagnor- nát? — Legtöbbször nem tudjuk xetartani. Ezért nem tudunk téldául ebédhez gyümölcsöt, ragy süteményt adni. — A dolgozók kifogásolók, hogy nem eléggé válto- atos az étrend. Mi erről a éleménye? V lehetőségekhez tepest — A lehetőségekhez képest 'yekszünk változatos étre.o- et összeállítani. Ezt azonban nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni az alacsony nyersanyagnorma miatt. — Kifogások merültek fel a kiszolgálással kapcsolatban is: a tányérok és evőeszközök tisztasága nem megfelelő, a később jövőket hamarabb kiszolgálják, akik két órától étkeznek, gyakran hideg ebédet és az is előfordul, hogy nem a kiírt menüt kapják. — Az, hogy az evőeszközök nem elég tiszták, nagyon ritkán és véletlenül fordulhatnak elő. Ha a dolgozók szólnak, az ilyen evőeszközt azonnal kicseréljük. A felszolgálók igyekeznek mindenkit időben kiszolgálni. Előfordulhat azonban, hogy a sorrendet nem tudják betartani. Az elkövetkező időben nagyobb figyelmet fogunk erre fordítani. Ugyancsak igyekszünk melegen tartani az ételt a két órától • ebédelóknek is. Tálalásnál azonban előfordulhat, hogy kihűl a leves, vagy a második fogás. Ezt a problémát egy melegítő zsámoly segítségével tudnánk megoldani, aminek a beszerzését már kértem. Sajnos előfordul, hogy vagy a kórét, vagy a feltét elfogy és ebben az esetben csak úgy tudjuk e problémát megoldani, hogy gyorsan készítünk valami mást. Ez különösen akKor fordul elő, ha sok napijegyet adunk ki. — Több dolgozó kérte, hogy az ebédhez adjanak kenyeret is. Van-e erre lehetőség? — Mivel a nyersanyagnormát így is általában túllépjük, nincs lehetőség arra, hogy térítésmentesen adjunk kenyeret az eoéahez. Kegeo- ben volt úgynevezett becsület kasszás kenyérárusítás az étteremben. Ezt azonoan kénytelenek voltunk abbahagyni, mert állandóan hiányzott a pénzből. Sokszor előfordult, hogy pénz helyett gombot, vagy mást tettek a tárcába. Jelenleg dolgozóinknak lehetőségük van a büfében az ebédhez szükséges kenyeret megvásárolni. — Van-e mód arra, hogy két menüt főzzenek? — Volt már olyan, amikor például tésztából kétfélét készítettünk. Itt azonban olyan probléma vetődött fel, hogy amikor az egyik tésztaféleség elfogyott, egyesek kifogásolták, hogy nekik miért nem a másikból adnak, mert ők azt jobban szeretik. Gyakorlatilag nem tudtuk kielégíteni az igényeket, nem tudtuk megtalálni a megfelelő arányt a két mamü között. A kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy az üzemi konyhánk egyik legnagyobb problémája a jelenlegi élelmiszerárakhoz viszonyítva alacsony nyersanyag- norma. Ezért kerestük fel Jászi Gusztáv főkönyvelő elvtársat. — Milyen nagyságú az üzemi konyha költságfel- használása, milyen mértékű a túllépés? — Ezt talán legjobban az 1971. éves a latokkal tudnám megvilágítani. A konyha összes költségfelhasználása a múlt évben 836 ezer forint volt. Ebből a dolgozók hozzájárulása — az „idegen” dolgozók és a vacsoratérítéssel együtt — 593 ezer forint. A vállalati hozzájárulás tehát 293 ezer forint volt. A vállalat az adózatlan nyeresége terhére 231 ezer forintot számolhatott el, így túllépést még pótlólagosan a részesedési alap terhére 57 ezer forintot kellett elszámolni. Egy adag átlagos költsége 1971. évben 7,— forint helyett 7.14 forint volt. — A konyhavezető véleménye szerint szükség volna egy melegítőzsámoly beszerzésére. Van-e erre lehetőség? — Ez a probléma rövidesen meg fog oldódni, mert folyamatban van az említett berendezés beszerzése. Az üzemi étkeztetéssel kapcsolatos panaszok döntő része megoldható lenne a nyersanyagnorma emelésével. A drágább árukat is be lehetne szerezni. Javulna 'az étrend változatossága, mód lenne térítésmentes kenyér adására. A nyersanyagnorma emelése véleményem szerint két módszerrel történhet. Az egyik módszer a dolgozók hozzájárulásának emelése a jelenlegi 4,— forintról körülbelül öt forintra. A megkérdezett dolgozók valamennyien szívesen fizet nének napi 1 forinttal több térítést, ha ez az étrend változatosságának és az ételek minőségének javulását eredményezné. Önkiszolgáló rendszer A másik lehetőség az ön- kiszolgáló rendszer bevezetése. E módszer alkalmazasa esetén az összköltségen belül csökkenne az egyéb költségek aránya — a létszámmegtakarításból eredően — ezáltal növekedne a nyers anyagnorma. A két menü főzésének is megvan véle ményem szerint a lehetősége, amelyet a következőképpen lehetne megvalósítani. A következő hétre történő ebéd jegy váltás időszakában rendelkezésre áll a követ kező heti étrend. A kétféle menünek megfelelően, kétféle — pl. A, és B jelzéssel ellátott — ebédjegyet lehet kiadni. így a konyha pontosan tudhatja, hogy egy-egy nap, egy-egy menüből hány adagot kell főzni. Két menü esetén az is megvalósítható, hogy az egyik menü drágább (Folytatás a 4. oldalon) Gazdasági hírek TÁVLATI tervkoordináció A KGST keretében a távlati tervkoordináció 20 éves tartamú jelenlegi 1990-ig készült. Hazánkban eddig általában a távlati terv tanulmányok 15 éves tartamra és így iparunk, vállalatunk távlati tervtanulmánya is 1971— 1985-ig terjedő időszakra készült. A nem távoli jövőben várható, hogy kiegészítj ük koncepcióinkat a különbözeti időszakra is. Erre elő kell készülnünk. A megnyilvánuló igényekből látható és ezt örömmel közöljük, hogy a fogyasztó közönség igen szívesen fogadta és máris megkedvelte az ez évben bevezetett filteres Symphonia cigarettánkat. Éppen ezért az egyébként is folyamatban levő struktúraváltozás során, a hosszú méretű filteres cigarettáink fokozatos növelésén belül, már ez évben növeljük a filteres Symphonia cigaretta mennyiségét és arányát. Ügy látszik ezúttal is találkozik a fogyasztóközönség és gyárunk érdeke. Szeretnénk e bizalomra a további törekvéseinkkel is rászolgálni. MÉGEGYSZER A KARBANTARTÁSRÓL A karbantartási leállásnál igen alapos, gondos és eredményes munkát végeztek. Igazgató elvtárs, a tanácskozáson személyesen nyilvánította köszönetét, dicséretét. KÉT MŰSZAK A FILTERRÜDGYARTASON A filterrúdgyártás lépcsőzetesen, az általános karbantartási leállást követően úgy végezte el a karbantartást, hogy figyelembe vette már a 8 új kartológép beérkezését (a 6 régi helyett). A rúdgyártó kapacitás adott, így e gépek beérkezése után mód nyílik arra, hogy a filterrúd- gyártásnál áttérjenek a két műszakos munkarendre, az ott dolgozók örömére és megelégedésére. Ez egyébként szerves része a nők helyzetének megjavítására irányuló törekvéseinknek. TERMELÉS, TERMELÉKENYSÉG Igen kedvezőek az eredmények az I—VIII. hónapi időszak után is. A filteres cigaretták termelése az előző év azonos időszakához plusz 1,7 százalék, a tervezetthez plusz 0,9 százalék. A termelési érték növekedése mellett jól alakult a termelékenység is. Az egy főre eső termelési érték emelkedése a bázishoz plusz 6,8 százalék, a tervezetthez 2,6 százalék. SOK-E A BÉR, VAGY KEVÉS? Öröm is, gond is, hogy a bérszínvonal az előző évihez plusz 6,6 százalék. Öröm, mert növekedett dolgozóink jövedelme, gond is, mert egyelőre sok a jóból, ugyanis a bérszínvonal plusz 4 százalékkal a tervezett felett alakul. ^ TELJESÍTETTÜK-E A VÁLLALÁSAINKAT? Hogyan áll a munkaverseny? Ez az Egri Dohánygyárban is sokakat egészen közelről érdekel. Továbbra is teljesítjük és túlteljesítjük a vállalásokat. Néhány összefoglaló számadat. Megtakarítási vállalás I— VIII. hó = 2545 m/Ft. Teljesítés = 3006 m/Ft. KIEMELT CIGARETTÁK MINŐSÉGE: Vállalás 3,40 mutató, teljesítés 3,45 mutató. MINDEN JÓ, HA AZ EREDMÉNY JÓ!? Végül nem érdektelen minden dolgozónknak tudni, hogy a legátfogóbb gazdasági mutató, a korrigált vállalati eredmény miként alakult I—VIII. hónap után. Bázisban 20,6 millió Ft, terveztünk 25,7 millió forintot. Számvitelünk adatai szerint ténylegesen elértünk 33,9 millió forintot. Ebben sok mindenki és sok minden „ludas”. Munkaverseny-mozgal- munk, üzem- és munkaszervezés; a termelési és értékesítési struktúra (szerkezet) változtatása, valamint az ezzel járó jelentős orientációs elvonás csökkenése. Az azonban bizonyos, hogy mindnyájan rendkívül örömmel és megelégedéssel üdvözöljük. Mindenki a munkahelyén igyekszik majd, hogy év végére se változzék e helyzet, ha igen, inkább eredmény növekedése irányában. BEINDULT A GOLDEN SMART Beindult, a Golden Smart gyártása és forgalomba hozatala. Sokak igen komoly szervező- és előkészítő munkája fekszik e gyártmányunkban. Dicséret illeti mindazokat, akik bábáskodtak e külsőleg is szép és tartalmilag is kiváló gyártmány születése körül. Dolgozóink büszkék lehetnek e munkájukra. Reméljük és az eddigi — még kezdeti — tapasztalatok ezt látszanak igazolni, fogyasztóink megkedvelik ezt a cigarettát is. Ez volna és lesz a munkánk igazi sikere. Korszerű dohányszállító berendezések kifejlesztése gyárunkban A dohányszállító eszközök korszerűsítése kapcsán sor került a rugólapos, illetve a lengőkaros rázócsatornák ki- fejlesztésére, üzembe helyezésére. A rázócsatornák jelentősége, szembeállítani a gumi- hevederes szállítószalagokkal. Ha a szállítás korszerűsítése, gazdaságossága szempontjából vizsgáljuk a rázócsatornákat, következőknél mutatkozik előnyük: a dohányt megfelelően lazítva szállítja, ami technológiai feldolgozásánál nagyon fontos, a lehullást és morzsalékképződést teljesen megszünteti, jelentős anyagi megtakarítást eredményez. Figyelembe véve a berendezések tisztán tartását, ami különösen nagy követelmény, hiszen a pácolás bevezetésével a morzsalék lerakódása olyan intenzívvé vált, hogy takarításuk a szállítószalagoknál szinte lehetetlen volt. Ez a probléma könnyűszerrel megoldható a rázócsatornáknál, hiszen azok szállítófelületei rozsdamentes lemezből készülnek, éppen ezért a szállítófelületekről a szennyeződések, lerakódások eltávolítása rendkívül egyszerű. Ha konstrukció és üzem- biztonság szempontjából vizsgáljuk ezeket a berendezéseket, akkor elmond latjuk, hogy ezek lényegesen egyszerűbbek, mint a szállítószalagok, megmunkálásuk sem oly igényes. Ezeknél a berendezéseknél ugyanis szinte teljesen elmaradnak a forgó alkatrészek, melyek megannyi hibalehetőséget rejtenek magukban, és javításuk is ho;z- szadalmas, bonyolult. Míg a szállítószalagoknál szükség van meghajtó feszítő dobokra, azok csapágyazására, felfüggesztésére, alátámasztó görgőkre, gumihevederre (ez különösen drága), hajtóműre, villanymotorra, addig a rázócsatornák nem igényelnek mást, mint egyszerű vázszerkezetre rugólapokkal felépített szállítófelületet (vályút) (a szállítófelület fenékrésze speciálisan fogazott, bordázott, a ferde rázócsatornák | esetén), a szállítófelületet alátámasztó vázszerkezetet, melyen a gerjesztő mű helyezkedik el. villanymotorral együtt. A rázócsatorna fontosabb alkatrészei az üvegszállal erősített műanyaglapok, amelyek biztosítják a mozgást, a vázszerkezet és a szállítóvályú között, továbbá a főtengely, amelyen fel vannak ékelve az excenterek hajtókarokkal, és az így ösz- szeépített gerjesztőmű csapágyakkal van rögzítve a vázhoz. Ezek a szerkezetek biztosítják a rázócsatorna működését. Előnyeik közé tartozik, hogy a rázócsatornák méreteitől függetlenül mindegyikhez egységes méretű gerjesztőmű szükséges, ezért ugyanezt elmondhatjuk a rugólapokra is. Ami a tartalékalkatrészellátásnál, raktározásnál előnyös és olcsóbb. Tehát figyelembe véve az előbb leírtakat, azonos szállító kapacitással rendelkező szállító- szalagot és rázócsatornát ősz. szehasonlítva bebizonyosodott, hogy a rázócsatorna összköltsége egyötöde a szállítószalagéhoz képest. R ázócsatornák fajtái és felépítése A rázócsatornák két nagy típusát különböztetjük meg, konstrukciós felépítésük szerint: a) rugólapos rázócsatornák, b) lengőkaros rázócsatornák. Mindkét alaptípus tulajdonképpen ugyanazon elvi megoldások alapján üzemel. Mindkettőnél a főtengelyre szerelt excenterek, a vele kapcsolatban levő húzókarok, a tulajdonképpeni gerjesztőmű az, amely a csatornák alternatív mozgását biztosítják. Két rázócsatorna közötti lényeges különbség abban rejlik, hogy az első esetében a csatornákat alátámasztó rugólapok üvegszállal erősített műanyaglapok, tehát rugalmasak, míg a lengőkarok, melyek szürke vasöntvényből készülnek, merevek. A lengőkarok felfüggesztése a kar középső fúratán történik, alsó, illetve felső fúratokban kerül felfüggesztésre, az ellensúly, illetve a hasznos szállítófelület tartócsapjai. Ezek a tartócsapok mindhárom esetben a már említett három fúratban levő „silent” blokkban mozognak. A rugólapos rázócsatornák esetében megkülönböztetünk a szállítóvályú felfüggesztése szerint: a) felső felfüggesztésű rázócsatornát, b) alsó felfüggesztésű rázócsatornát. Az ellensúly helyzetének figyelembevételével megkülönböztetünk: a) Két egyforma súlyú, egymással szemben mozgó, minden esetben hasznos felülettel rendelkező csatornákat, b) egymás alatt elhelyezett. egyenlő súlyú csatornákat. melyeknél egyik esetben a felső rész a hasznos szállítófelület. az alsó pedig az ellensúly. e"ensúlv. Másik esetben pedig fordítva. . Jellemző adatok A rázócsatornát jellemző adatok t’mulmánv'Yzá- sa szempontjából készítettünk egy olyan speciális rázócsatornát, amelyen változtatni lehet a rétegvastagságot, állítani lehet a rugólap dő’ési szögét a vázhoz viszonyítva, és magának a rázócsatornának a ferdeségét. A kialakításnál figyelembe kellett venni, az előzőleg leírtakon kívül, hogy egy olyan szállítási kapacitással rendelkezőt kellett tervezni, amellyel minden méretű rázócsatornára lehet vonatkoztatni a szállítási telieütménvt. Ez azért vált szükségessé, mert a kisebb máretűeket nagyobb fordulattal, kisebb lökettel, nagyobb méretű- eket pedig kisebb fordulattal, nagyobb lökettel célszerű készíteni, mert így a legkedvezőbbek az üzemeltetési tapasztalatok. A fordulatot, löketet a következő értékeken belül célszerű használni. Ezek az értékek a következők: 300—450 fordulat 2x10— 2x12.5 mm löketet célszerű alkalmazni. A mérésekhez a technológiai folyamatok során két leggyakrabban szállításra kerülő, teljesen eltérő szerkezetű feldolgozási fokot választottunk, amit elhanyagolható eltéréssel lehet vonatkoztatni a dohány többi feldolgozási fokára is, a szállítás és a térfogatsúly figyelembevételével. Azért választottuk a tárolósilóban levő levélkeveréket és a szállítóhenger után levő vágatot, mert ezek rendelkeznek a feldolgozási fokokban a legkisebb nedvességtartalommal, aminek növelésével 5—10 százalékig növekszik a szállítóképesség a feldolgozási fokokat figyelembe véve. A mérési eredményekről készült diagramokról leolvasható, hogy legkedvezőbb a szállítás, ha a rétegvastagság 100 mm, a rugólap, illetve a lengőkar állása 60 fok a vázhoz viszonyítva, ez levélkeverékre, vágatra egységes a rázócsatorna ferde- seget illetően, levélkeveréknél 20 fok, vágatnál 25 fok, amellyel még gazdaságosan lehet szállítani. Kísérleti eredményeink felhasználásával készült egy- egy nomogram levélkeverékre és vágatra, amelynek segítségével, ismert óránkénti teljesítmény és kívánt szállítási ferdeség ismeretében meg tudjuk határozni a rázócsatorna szélességét. A nomogram ok akkor adnak reális, ejfogadható értéket, hogyha a rázócsatorna szállítófelületén tudjuk biztosítani az egyenletes, 100 names rétegvastagságot, egyenletes elosztást és állandó üzemet. A kísérletek azért váltak szükségessé, mert a technológiai folyamatok kialakításit követve megállapítható, hogy különböző magasság- különbségekkel (tehát különböző ferdeségekben) szükséges a dohányt szállítani. Ezért kellett megállapítani, melyek azok az optimális szögek, amelyeknél célszerű alkalmazni a rázócsatornákat. Torba Imre
