Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
Negyedszázados a tervgazdálkodásunli NÉHÁNY gondolattal üzemi újságunkban is megemlékezünk arról, hogy éppen negyedszázados hazánkban, de gyárunknál is a tervgazdálkodás. Bizony, már 25 éve annak, hogy népgazdasági terv határozza meg gazdaságunk fejlődési ütemét, társadalmi célját, de egyúttal a megvalósítás feladatait és eszközeit is. 1947. augusztusában lépett életbe az első 3 éves terv, melynek gazdaságpolitikai célja az ország újjáépítése, az életszínvonal háború előtti szintre való emelése és az iparosítás megkezdése volt. A végrehajtást elősegítette az 1949-ben már kibontakozott munkaverseny és újítómozgalom, mely alkotó tényezője volt a terv túlteljesítésének is. Az I. és II. ötéves terv az ország iparosítását szolgálta. Az e tervek teljesítése közben felmerült torzulások és hibák nem a tervgazdálkodás lényegéből fakadtak. Eredményük viszont a terv- gazdálkodás előnyét dokumentálják és egyben igénylik azt. A konszolidációt szolgálta az ellenforradalmat követő időszak 3 éves terve. A IX. kongresszus jelölte ki a gazdaságirányítási és tervezési rendszerünk kritikai analízisének, majd ennek alapján a komplex jellegű gazdasági reform kidolgozásának feladatát. KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYUNK felismerte, hogy a tervezés nem stagnáló, hanem állandóan tökéletesedő folyamat. A sokféle, bonyolult és egymásra ható tényező összefüggéseinek jobb megismerése tette világossá, hogy a fejlődés objektív feltételei a gazdaságirányítás reformját teszik elodázhatatlanná. E felismeréssel szinte egyidőben jelentkeztek a reform igényei a szocialista országokban, nem nagy különbséggel a megvalósítás is és az alapvető vonások is közösek. Olyan gazdaságirányítási rendszert kívántunk hazánkban is kialakítani, amelyben harmonikusan és zártan kapcsolódnak egymáshoz a népgazdasági tervvel megalapozott központi irányítás, valamint . az áru-pénzviszo- nyok, azaz a szabályzott szocialista piac mechanizmusa. Olyat, amelyben az adminisztratív tervlebontás helyett, a közgazdasági szabályozó rendszer közvetíti a terv céljait az önálló vállalatokhoz. Olyat, amelyben a társadalmi, csoport- és egyéni érdek demokratikusabban találkozik, növekvő mozgató ereje a hatékonyabb gazdálkodásnak, ez pedig a fejlődő igények nagyobb kielégítésére irányuló alapvető törekvéseink. A reform eddigi tapasztalatai alapján és ezt alkotmány napi beszédében Nyers Rezső elvtárs is újólag leszögezte, e szintézisre való törekvés népgazdaságunkban alapvetően és még meglevő hiányosság ellenére is lényegében eredményes volt. A hőskorral és az azt követő, mennyiségileg és minőségileg túlzottan adminisztratív jellegű tervezéssel szemben módszereiben, minőségében szerényebb vetü- letben, iparunknál és Vállalatunknál is előtérbe kerültek az új vonatkozások. Ilyenek: a tudományos megalapozottság, igénylés, a variációs tervezés, a . realizálásra való törekvés, az eredményorientációs koncepciók, a terv koordináló szerepe, a lényegre való törekvés, a gazdasági ösztönzők alkalmassága, a terv demokratizmusa. A TERVEZÉS, AZ ELŐRELÁTÁS, valamint a gazdálkodás célszerű és hatékony, ezért eredményorientációs (tényezőben pedig ösz- szehangolt) irányításának ma már nélkülözhetetlen eszköze. Ilyen a szerepe vállalatunknál is, ahol módszereiben jelenleg, mint a tröszt által koordinált önálló vállalati tervezés, (hiányosságai mellett is megfelelően) funkcionál, (még sok-sok javítanivalóval). Nagy utat tett meg a terv- gazdálkodás a 25 év alatt. Módszereiben változott és örvendetesek a változások. Közgazdasági irodalmunkban évek óta központi helyet foglal el a tervgazdálkodás fejlesztésére irányuló törekvés. Trösztünknél és vállalatunknál is azon munkálkodunk, hogy a tervezési módszereket állandóan tökéletesítsük, javítsuk — és amit A munkakörülmények és a baleseti helyzet alakulása az I. félévben A balesetek csökkentése, a dolgozóink egészséges és biztonságos munkavégzésének kialakítása a vállalatunk életében jelentős szerepet játszik. Ennek a célnak az elérése érdekében 1972-es évre is, mint eddig is minden évben, munkavédelmi és higiéniai intézkedési tervet készítettünk. A tervek a IV. ötéves tervben foglaltak szerint lettek összeállítva a gazdasági vezetés és szakszervezeti aktivisták széleskörű bevonásával. Ezek alapján az I. félévben 2 480 000 Ft lett a munkakörülmények ' javítására fordítva. Néhány jelentősebb tétel ebből: Illatosító berendezés korszerűsítése, szivarágazat mozaiklapozás, felújítás, szárítóhenger-készítés, óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő bővítés, korszerűsítés. E néhány példa js mutatja, hogy igen sok területen történtek intézkedések, amik mind a ‘ dolgozóink jobb, kényelmesebb. kulturáltabb munkavégzésének eléréséért történik. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani a nők helyzetének javítása érdekében a szombat éjszakai műszak megszüntetéséről hozott határozatnak. Gondolom, ennek jelentőségét, akiket érint, mindannyian érzik és örülnek ennek az intézkedésnek. Mint már többször is szó volt róla, a jó munkavédelmi eredményekhez nagyon lényeges az egymás segítése is. Ennek szép példája a Karikás Frigyes Ifjúsági Brigád Munkavédelmi Öröknek tartott előadássorozata. A munkavédelmi feladatok állandó és lelkiismeretes végrehajtása a balesetek csökkenését eredményezi. Vállalatunknál a fentiekben leírtak következetes végrehajtása ellenére az I. félévben 6 baleset következett be. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ez kedvező, mivel 2 balesetcsökkenést jelent. Nagyon kedvezőtlen a kieső munkanapok számának alakulása, mivel közel 2,3- szöröse, mint az előző év hasonló időszakában. Ehhez a kedvezőtlen alakuláshoz jelentősen hozzájárult az, hogy az elmúlt év a több éves átlaghoz viszonyítva nagyon jó volt, csaknem fele volt a kieső munkanap, mint átlagosan szokott lenni. Ezenkívül egy tavalyi évben történt baleset, ebben az évben jelentett 49 kieső munkanapot. így ez a két tényező jelentősen befolyásolja az ez évi munkavédelmi mutatók alakulását. Amennyiben továbbra is olyan javulás lesz, mint a II. negyedévben volt, megvan a lehetőség arra, hogy a vállalatunk ebben az évben is eleget tegyen a Kiváló Vállalat cím elnyeréséhez szükséges feltételeknek. Bízom benne, hogy a munkavédelmi mutatók alakulása nem fogja a cím elnyerését megakadályozni. Kelemen Mihály biztonsági megbízott A munkaverseny-mozgalom elősegítette az 1972. I. félévi eredmények kedvező alakulásán (Folytatás az 1. oldalról) A „szocialista módon élni" vállalásoknál a brigádon belüli segélynyújtás mellett előtérbe lépett a brigádok közötti segítségnyúj tás, kooperáció. Ebben a félévben a legszebb megmozdulás volt a szivarágazati szocialista brigádok találkozója, amelyre nyugdíjasokat is meghívtak. Ki kell emelnünk önálló kezdeményezésüket és szervezésüket. Ez a dicséretes önállóság egyre több brigádnál tapasztalható. Szocialista brigádjaink továbbra is tartják a kapcsolatot a gyermekváros kicsinyeivel, a szociális otthon öreg lakóival. T ársadalmi vállalása- ® iknak igyékeznek eleget tenni. „Tegyük szebbé Eger városát” társadalmi munkával versenyfelhíváshoz szoc. brigádjaink csatlakoztak. A vállalatnál szervezett- önkéntes véradáson a brigádtagok jelentős számban jelentkeztek és adtak vért. Például a „Petőfi” komplex szoc. brigád teljes létszámmal jelen volt. Brigádjaink ebben az évben nagyon sok tanulmányi kiránduláson vettek részt. Ilyenek voltak pl. a csehszlovákiai, komárnói filtergyárban, a szmolniki szivargyárban tett látogatások. összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a vállalati munkaverseny-mozgalom átszervezése a KB határozatának megfelelően jól sikerült. A munkaverseny-mozgalom még tartalmasabb és hatékonyabb lett. Biztató jelek azt mutatják, hogy a „DH”-munkarendszer bevezetésére tett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. A problémákat mint a baleseti mutatók javítása közös erővel — gazd. vezetés és mozgalmi agitáció — meg kell oldanunk. Mindenesetre a félévi kiértékelés és elemzés azt mutatja, hogy ismét egy kissé előbbre léptünk a munkaverseny-mozgalom területén is. Most az a fontos, hogy itt ne álljunk meg, hanem következetesen haladjunk előre a megkezdett úton, a tartalom, a minőségi oldal fejlesztésében, a gazdasági hatékonyság konkrét támogatásában, de anélkül, hogy elhanyagolnánk a szociális, kulturális, társadalmi munkát. Juhász Sándorné munkaverseny-felelös sokat elmondunk, de érvényesíteni nehéz, pedig elengedhetetlenül szükséges —, demokratizmusát, a dolgozók széleskörű, minél aktívabb alkotó közreműködését biztosítsuk. Mindenesetre a bizottsági munkáig és a tanácskozásokon való részbeni megtárgyalásig is eljutottunk. (Még korántsem az általunk elegendőnek vélt. kívánatos mértékben). A NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉSBEN manapság nagy teljesítményű számítógépek, tudományos intézetek is szolgálják a terv megalapozottságát. A hosszabb távú ösz- szehangolás igénye már nem is 15 éves, hanem a KGST- én belül 20 éves időtartamra terjed. A tervezés gazdasági fejlődésünk egyik alapvető és nélkülözhetetlen eszköze Ilyen a szerepe vállalatunknál is. Reméljük, dolgozóink aktív közreműködését mée jobb, az élethez közel álló terveket munkálhatunk ki a jövőben is. ötéves tervek az átmern IV. oteves tervű pontja ut; gyárunk várhatóan hasor ütemű, és sokoldalú fejlőd sen megy keresztül. Az er irányuló törekvéseink mir szarnyalóbb elképzeléseit a megvalósítást biztosi szürke mindennapok, de m gis rendkívül sokrétű, eller mondásosan összetett gazd ^tevékenység, haték nyabb, jövedelmezőbb, esv növekvő eredményeket ho; optimális összehangolását 1 vanjuk szolgálni, terveink i munkalásával. FJn'e . törekszünk *“ ma ® eí; tudásunk azonb behatárolt, hiányos. Ezért dése S°kak akt,V közreműk csak „társult" dolgozók zos munkájával készüli nek. Még inkább igényli „társult", együtt gondolk érző és cselekvő, kezdei nyező szellemű és ön; dolgozó fogalmát, a mt déktalan végrehajtás. Bízi benne, hogy dolgozóink mindinkább megfelelnek e kritériumoknak. (—nyi) Az elmúlt hónapban a legjobb eredményt élték el A cigarettagyártási osztályon az elmúlt időszakban a 2-es Garant gyártógép személyzete Teleki Sándor vezetésével a normát 107,2 százalékra teljesítette. A jelentős norma-túlteljesítéshez Kiss Béláné és Za- vocki Jánosné is hozzájárult. Eger szivarra való boríték- anyagot, 3440 db Dózsa szivarra való borítékanyagot, 480 db Pilvax szivarra való borítékanyagot takarított meg. Sütő Ráfaelné 2500 db szivarra való borítékanyagot. A Garant cigarettagyártó gép személyzete. A ' szivargyártási osztályon a legjobb eredményt dohánymegtakarítás_ szempontjából a Kossuth Zsuzsa szocialista brigád érte el. Varga Miklósné Eger szivarnál 2380 db szivarra való borítékanyagot, Dózsa szivarnál 2220 db szivarra való bori- tékanyagot, Tünde szivarnál A szivargyártásban a legjobb eredményt elért dolgozók. (Foto: Szigeti Zoltán) A vállalt 5 százalékos anyagmegtakarítással szemben 8 százalékra teljesítette a vállalását az elmúlt időszakban. A brigádban a legkiemelkedőbb anyagmegtakarítást Várhegyi Lászlóné érte el, aki 2980 db Tünde szivarra való borítékanyagot, 2460 db 400 db szivarra való borítékanyagot takarított meg. Szentgyörgyi lstvánné a Pilvax szivarnál 1010 db szivarra való borítékanyagot takarított meg. Nagy Sándorné, aki a 101 százalékos teljesítményt Vállalta, elérte a 103 százalékos átlagteljesítményt. Realitás nagy óhaj!? Néhány szóban a távlati fejlesztési tanulmányról Gyárunk kollektívája az 1972. éves terv valóra váltásán munkálkodik. Széles bizottsági munka alapján került kidolgozásra a negyedik ötéves távlati tervünk. Ennek célkitűzéseit, mutatóit dolgozóink ismerik, a műszaki konferenciák, termelési tanácskozások tárgyalásai alapján. Sokan nem tudják azonban, hogy a vállalat vezetősége már ennél is előbbre tekint. A tröszttel koordinálva ugyanis a szűkebb szakértő bizottság kidolgozta vállalatunk 1985 évig terjedő fejlesztési tervtanulmányát. Úgy vélte a szerkesztőbizottság, hogy néhány soros tájékoztató újságunkban erről kedvező fogadtatásra találhat dolgozóinknál, hiszen lapunkkal a széles -körű információ is a célkitűzésünk. Melyek a fejlesztési tanulmányban foglalt legfontosabb koncepciók 1985-ig? a) A belföldi igények mennyiségi és minőségi biztosítása. b) Versenyképesség minőségben és árban a szocialista piacon. c) A kapitalista piaci üzleti elhelyezés lehetőségeinek biztosítása a gyártmányminőség és gazdaság oldaláról. d) A harmadik műszak megszüntetése (1975—1980 között). Ez utóbbi nődolgozóink legfájóbb szociális problémáját oldaná meg. A bizottság kidolgozása szerint, amelyhez az alap intenciókat igazgató elvtárs adta meg — teljesen megújulva a műszaki bázis. A legmodernebb 4000-es, illetve 400 csomagos teljesítményű gyártó, illetve csomagológépekre cserélnénk ki a gépparkot. Acetát filterrúd gyártására állnánk át. Az előkészítés már kocsányozott anyagot dolgozna fel és itt beállítanánk a Burley-vonalat is. Három fő típusú gyártmányt állítanánk elő, mintegy 85 százalékban, 85 mm-es filteres cigarettát, mintegy 10 százalékban, 100 mm-es filteres cigarettát, mindkettőt igen jó minőségű, puha csomagolásban, és 5 százalékban 85 mm-es, kemény dobozos csomagolású cigarettát. Gépesítenénk a belső anyag- mozgatást és bevezetnénk a gyűjtőcsomagolást. Magas színvonalú műszerezettség segítené elő a minőségi gyártást. A tanulmány ember- központú. A műszaki-gazdasági fejlődés mellett tovább javulna a dolgozóinkról való gondoskodás, a szociáliskulturális színvonal. Az orvosi ellátás, a csecsemő-, napközotthon fejlesztése mellett, tovább fejlesztenénk az üzemi étkezdét és megszüntetnénk a három műszakot. A termelésfelfutás mellett hatékony gazdálkodással biztosítanánk az egy főre eső összjövedelmet, mintegy 3,0 —3,1 százalékos évenkénti növekedését. Igaz, mindezek és még a sok-sok változás, amit a tanulmány előirányoz, tekintélyes beruházást igényel. Élelmiszeriparunk azonban külföldön is ismert. Élelmiszer- ipari berendezéseket, kész gyárakat, termékeket szállítunk számos országba. Gazdaságunk nyitott' gazdaság. Az export életkérdés. A műszaki fejlődés, versenyképesség árban és minőségben, gazdasági szükségszerűség. Ezért -az élelmiszeripar a dohányipar és gyárunk fejlesztése is gazdasági szükségszerűség. Ennyiben tanulmányunk paraméterei, beleértve a magas beruházási összegeket is, nem óhajt, hanem reális koncepciókat tartalmaznak. Lehet vitatkozni az ösz- szeg mértékén, de a verseny- képességhez szükséges műszaki fejlesztés elkerülhetetlen. A tanulmány még sok szűrőn megy majd keresztül, míg megszületik a népgazdasági szempontból is optimális beruházási forráslehetőség. Akkor majd széles demokratikus alapon elkészítjük középtávú tervünket és nekilátunk megvalósításának. Sok idő telik el addig, mégis jó érzés már most tudni, hogy van perspektívája gyárunknak. Gyárunk kollektívája alkalmas lesz az eljövendő feladatok megszervezésére és végrehajtására. Ügy kell fejlődnünk, hogye feladatok ne érjenek váratlanul, felkészületlenül bennünket. A mai tanulmányból holnap terv és holnapután valóság lesz. Ezt mutatja eddigi fejlődésünk is. Bizakodva nézünk gyárunk jövője elé. (I-V
