Egri Dohánygyár, 1972 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1972-09-01 / 9. szám

Gazdasági hírek NYÁRI KARBANTARTÁS A nyári karbantartási le­állás munkálatai, mint az eredmények igazolják, jól si­kerültek. Ez egyszerre dicsé­ri a jó szervezést, alapos előkészítést, valamint a részt vevő dolgozók ügyes, odaadó és fegyelmezett mun­káját. A tapasztalatok arra is alkalmasak, hogy a jövő évben még hatékonyabb le- hesen e munkálatok szerve­zése. MUNKAVERSENY • Januártól júliusig a gyár dolgozói a munka verseny - vállalásokat teljesítették MEGTAKARÍTÁS Vállalás 2207 m Ft. Teljesítés 2577 m Ft. MINŐSÉGI MUTATÓK Kiemelt gyártmányoknál: Vállalás 3,40 Teljesítés 3,45 TERMELÉS, TERMELÉKENYSÉG Jól alakultak a gazdasági eredmények is, a július 31-el lezárt időszakban. A filteres cigarettatermelés terve: 3,544 millió db. Ténylegesen 3,594 millió darabot állítottak elő. A termelési érték a bázis­hoz viszonyítva 106,6 száza­lék, a tervhez pedig' 105,7 százalék. A termelékenység is ked­vezőbb, az előző évhez 106,8 százalék, a tervezetthez 106,0 százalék. Magasabbak az átlagbérek, ami öröm és gond együtt, örvendetes is, meg problé­mát is okoz a bérszínvonal alakulása. örvendetes, mert emelke­dett a bérszínvonal, a dol­gozók nagy megelégedésére, éspedig az előző évhez plusz 6.2 százalékkal. Termelés , u Cig.-előkészítés 105,0 Cig.-gyártás 103,7 Cíg.-csomagolás 104,2 Filterrúd-gyárt. 113,8 Problémát az okoz, hogy ez az emelkedés egyelőre magasabb a tervezettnél (plusz 1,4 százalékkal). En­nek okozója főleg a terme­lékenység, a teljesítményát- lag-százalékok emelkedése. Éppen ezért, csupán a taka­rékosság nem oldja meg a kérdést. Egyértően szükséges volna a folyamatban levő preferencia jóváhagyása, mi­előbbi perfekturálása. KEDVEZŐBB EREDMÉNYEK A legátfogóbb gazdasági mutató a korrigált vállalati eredmény alakulása tovább­ra is azt igazolja, hogy a vállalat gazdálkodása rend­kívül rentábilis. Az előző év I—VII. havi 18,449 rrtillió Ft eredménnyel szemben ez idén 22,118 millió Ft-ot ter­vezett a vállalat. A tényle­gesen elért 29,324 millió Ft eredmény még a tervezett­nél is kedvezőbb. TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOK 1972. augusztus 16—31. tar­tották meg a gyár műhelye­iben a decentralizált terme­lési tanácskozásokat. Fő problémák: éves terv telje­sítéséhez jó III. negyedévi munka, a vállalat IV. ötéves tervének módosítása és a szervezési tevékenység foko­zása. A gyártási osztályon a „DH”-munkarendszer; az egész cigarettagyártáson pe­dig a „Golden Smarf’-li- cenc gyártmány sikeres be­indítása, külön részletes tár­gyalási feladatot jelentett. MŰHELYEINK EREDMÉNYEI Technológiai műhelyeink igen szép eredményeket ér­tek el az I. félév során. Az előző év azonos idő­szakához pl. a cigarettaága­zati műhelyek néhány fon­tosabb dinamikai adat jel­lemzésül : ;rmelés óra Átlagbér % % 112,7 104,9 107,6 103,3 100,9 104,8 108,7 101,2 Tanulmányi kirándulás Az Egri Dohánygyár éle­tében az utóbbi években igen sok olyan esemény tör­tént, ami teljesen új volt a dolgozóknak, és a vezetők­nek egyaránt. Ilyen esemény, új dolog a tanulmányi kirándulás is, amit a dohányfeldolgozó szakmunkásképző-iskola hall­gatóinak szervezett a válla­lat. A tanulmányi kirándu­lás alapja, illetve előzménye az, hogy szakma lett a do­hányos munka, beindult a szakmunkásképzés 1970-ben nappali tagozaton, majd 1971. szeptember 3-án vállalatunk­nál a dohányfeldolgozó szak­munkásképző tanfolyam is. A szakmunkásképző tan­folyam az első évet igen szép eredménnyel zárta. A tanfolyamon 48 nődolgozó vizsgázott. A tanulmányi át­lageredményük 4,22 volt. E szgp eredményért a vállalat 3 napos tanulmányi kirándu­lást szervezett a tanfolyam hallgatóinak. Az első csoport a — ter­vek szerint — augusztus 3- án útra kelt a vállalat mik­robuszával Budapestre. Bu­dapestre érkezés után üzem- látogatás következett a Pa­mutfonó Vállalat Lőrinci Gyárában. A 3 órás üzemlá­togatás során bepillantást nyertünk a fonóipar életé­be. A vendéglátók mindent megmutattak, ami új, és régi az iparban. Láttuk, hogy mi­lyen a fonóipar alapanyaga, és azt, hogy hogyan kerül az feldolgozásra. Az üzemláto­gatás során azt is láttuk, hogy milyen lesz a fonóipar, ha a korszerűsítés a IV. öt­éves tervben befejezést nyer. Jelenleg még üzemelnek a fégi gépek, berendezések, de az új, korszerű gépek, be­rendezések is termelnek már. Különösen tetszett az a be­rendezés, mely az elszakadt szálakat megkeresi, összekö­tözi és így folyamatossá teszi a fonás műveletét. Az üzemlátogatás után a vendéglátóiparnál ebédel­tünk. a korszerű önkiszolgá­ló üzemi konyhán, ahol kö­zel 10 ételféleségből válogat­hattunk. A pamutfonótól elbúcsúz­va, rövid városnézés követ­Indulás a kirándulásra. kezelt, megtekintettük a bu­dai Várat, és innen indul­tunk az újabb úticél felé. Győrbe. Győrben a Hotel Tu- rist szállóban volt biztosítva részünkre a szállás. Este vá­rosnézés, vacsora, majd kö­tetlen program következett. Másnap, augusztus 4-én a Magyar Édesipar Győri Keksz- és Ostyagyárában, az üzemlátogatás alkalmával megtekintettük, illetve meg­ízleltük a gyár finomságait. Érdeklődéssel néztük a gyár munkáját, hogyan gyúrják, főzik, sütik a sokféle tészta- és édesipari termékeket. A Győri Kekszés Ostya­gyárban is sok a nődolgo­zó; a nők aránya még na­gyobb, mint a mi vállala­tunknál és a szakmunkás- képzés igen eredményes. Üjabb tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodva búcsúztunk és folytattuk to­vább országjárú utunkat a harmadik úticél felé, Bala- tonfüredre. Utazásunk a rossz időjárás ellenére is igen kellemes, hangulatos és vidám volt. (Foto: Szigeti Zoltán) Nem zavarta az indulás óta tartó esőzés sem. A csoport tréfacsinalói, hangulatmesterei, Magyart Etelka és Báder Nándorné gondoskodtak arról, hogy ne legyen unalmas az utazás a zuhogó esőben sem. Egyéb­ként a csoport összeková- csolódott, minden tagja hoz­zájárult a jó hangulat meg­teremtéséhez. Az időjárás is igazodott a mi programunk­hoz, mert Balatonfüredre ér­kezve elállt az eső és derült, napsütéses idő fogadott ben­nünket a „magyar tenger ’ partján, a Balatonnál. Augusztus 4-én este szállá­sunk a Balatonfüredi Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet kollégiumában volt. A modern, korszerűen be­rendezett kollégiumban pi­hentük ki a kétnapos út fá­radalmait. Augusztus 5-én reggel, szép napsütéses időre ébred­tünk, és a szálláshelyünkről csodálatos panoráma tárult elénk. A továbbiakban a ter­vezett programnak megfele­lően, a hazaindulásig kötet­len program (a Balatonban fürdőzés, napozás stb.) kö­vetkezett. Délután kissé fájó szívvel búcsúztunk a Balatontól és indultunk vissza, Egerbe. Röviden összefoglalva, a tanulmányi kirándulásról el­mondhatjuk, hogy mindany- nyiunk számára igen hasz­nos, tanulságos és kellemes volt. Az üzemlátogatások al­kalmával összehasonlítást tudtunk tenni és sok új is­mereteket szereztünk. Országjárásunk során ha­zánk több szép városát lát­hattuk, gyönyörködhettünk u dunántúli tájakban és egy felejthetetlen napot töltöt­tünk a Balaton partján. Mindezeken túlmenően még elmondhatjuk azt is, hogy a tanulmányi kirándu­lás a csoport kollektív neve­lő tevékenységére is igen erédményes volt. Ez alkalommal köszönöm meg a tanfolyam hallgatói nevében vállalatunknak e szép tanulmányi kirándulást, továbbá az üzemlátogatás engedélyezését a vállalatok­nak és mindenkinek a szi­ves segítségét, akik a tanul mányi kirándulás siker Ihez hozzájárultak. Fialkovics István Üzem- és munkaszervezés IV. ötéves tervi koncepció az Egri Dohánygyárban (1. rész) • Vállalatunk szervezettsége igen magas szinten áll. Évek óta üzemszervező működik, és a munkaügyi osztály a munkaszervezés terén, a termelési osztály a technoló­giai szervezés terén igen eredményesen tevékenyke­dik. Mégis több’ alapvető té­nyező e munka fokozására, ösztönöz. a) A KB 1971. december 1-i határozata és a kapcso­lódó rendeletek. b) Gépi beruházás híján a tervfeladatok végrehajtásá­hoz a fokozott üzemszerve­zési munka az egyik döntő eszköz és módszer. c) A vállalati szervezet korszerűsítésének, tovább­fejlesztésének igénye. d) Eredményérdekeltség, az indirekt gazdaságirányítási módszerek, a közgazdasagi ösztönzők, mind az intenzí­vebb gazdálkodást helyezik előtérbe. Ez pedig program- szerű üzem- és munkaszer­vezés nélkül nehezen folytat­ható eredményesen. ' r . Éppen ezért csak üdvó- ^ zölni lehet, hogy a felsőbb hatóságok is igényel­ték, e munka rendszeresebbé és nívósabbá tétele céljából, no meg az ez irányú törek­vések perspektivikus rend­szerezése és összehangolására a IV. ötéves szervezési terv kimunkálását. Vállalatunknál módosított ötéves tervünk önálló feje­zeteként bizottsági alapon Kovács László mérnök, ter­melési osztályvezető-helyet­tes — a kijelölt önálló üzem- szervezési osztály vezetője — aktív közreműködő munká­jával elkészült az ötéves szervezési terv. Nem programpontokat, ha­nem inkább célokat, koncep­ciókat tartalmaz. Melyek voltak az alapvető elvek, amelyekből kiindul­tunk? Kézenfekvő, hogy először is meg kell teremteni a szer­vezési munka korszerű szer­vezeti alapjait. Fontos, hogy a szervezési munka rendszerezett, átfo­gó, megalapozott legyen. Szoros összhangban a terv­vel, a vállalat gazdasági cél­kitűzéseivel szolgálja a ha­tékonyság növelését. Ehhez azonban szükséges a szervezési szemlélet kialakí­tása, hogy a szervezés min­dert vezető mindennapi mun­kájának része legyen. El kell kerülni a kampányszerűsé­get. Nagyon lényeges, kívá­natos és elkerülhetetlen, hogy a gazdasági és mozgal­mi vezetés jó összhangban, és következetesen együtt munkálkodjék a KB-határo- zatban foglaltak megvalósí­tásában. E zen elvek képezték a kimunkálás alapját, melyek figyelembevételével felmértük vállalatunk hely­zetét. Abból indultunk ki. hogy az előttünk álló idő­szak (1985-ig) két alapvető­en különböző részre bontha­tó. Az 1971—75. éves időszak­ban a beruházási forrásaink, eszközeink, a tröszti belső elszámolási rendszerben, (részben az előző idők be­ruházási hiteltörlesztésekép­pen) elvonásra kerülnek. Így ebben az időszakban lé­nyeges, nagyobb beruházás­ra nem számíthatunk. A kö­vetkező, 1976—1985. éves (V. és VI. ötéves tervi) időszak­ban viszont, miután jelentő­sebb — bár jelenleg még számszerű pontossággal nem rögzíthető — beruházási esz­közökkel rendelkezünk majd, megindulhatunk a műszaki bázis erőteljes korszerűsítése útján, s párhuzamosan a termelést jelentősen növel­hetjük. Ebből az alapvető tanulság adott: a IV. ötéves terv idő­szakában a szervezés kö­zéppontjába a hatékonyság belső tartalékainak optimális feltárása kell hogy kerüljön. 1^1 iután kialakult az alap­* * vető koncepció; ennek alapján a következő célokat tűztük ki: — A szervezeti alap meg­teremtésére önálló szervezési osztályt kell kialakítani, melynek személyi összetéte­le, ügyrendje, hatásköre le­gyen egyben biztosíték a ha­tározatban foglaltak végre­hajtására. — Sokoldalúan kell feltár­ni és hasznosítani a haté­konyság tartalékait, különös tekintettel az alapvető gépek optimális kapacitás-kihasz­nálása feltételeinek megte­remtésére. — Tovább kell korszerűsí­teni a vállalat vezetési-mű­ködési szervezetét. — Fokozni kell a komplex műszaki-közgazdasági-szer­vezési szemlélet érvényesülé­sét. — A szervezési munkának döntően hozzá kell járulni a IV. ötéves, középtávú terv legfontosabb mutatóinak tel­jesítéséhez. Meg kell mondani, hogy nem tettük alacsonyra a mércét A fenti célok eléré­se, viszonylag könnyen meg­fogalmazható, de a végre­hajtása szívós munka ered­ményeként lehetséges csu­pán. A célok elérésére a szüksé­ges szervezési tevékenysége­ket, (koncepciókat) 11 terü­letre (szervezési témakörre) bontva dolgozta ki a bizott­ság. — A beruházási források hiányának ellensúlyozása, a kapacitáskihasználás foko­zásával. Ennek keretében az összes. technológiai osztályok sorra kerülnek majd. A fel­mérések azonban nemcsak kizárólag a kapacitástartalé­kok, hanem a hatékony gaz­dálkodás szinte minden ol­dalú tartalékainak feltárásá­ra irányulnak. Ezenkívül ki­emelhető, hogy még két igen fontos tényező megoldását is előirányoztuk, éspedig az op­timális szinkron megteremté­sét, (főként gyártás-csoma­golás között), továbbá a ter­mékek átfutási idejének csökkentését. — Egy másik terület, a “készletgazdálkodás javítása. Ennek keretében előirányoz­tuk többek között a szaksze­rű, gyors anyagmozgatás fel­tételeinek megteremtését; mint a rakodólapos anyagtá­rolás, raktári targoncák be­állítását, raktárak konveyor- ral történő felszerelését, kül­ső fogadóállomások létesíté­sét, konténeres szállítógépko­csik beállítását. Természetesen e munkála­tokból csak azokat valósítjuk meg 1975-ig, melyekre pénz­ügyi forrásaink lehetőséget nyújtanak A többiekre vo­natkozóan is már ebben az időszakban kell kimunkálni a terveket, elképzeléseket. Megoldásukra tanulmányo­kat, pályázati dolgozatokat stb.-t kell készíteni. É rdekes lenne és ezért erre vonatkozó kísér­leteket is előirányoztunk, a számítógépek bekapcsolása, a készletek, pl. műszaki anya­gok (közel 3000 anyagféleség) optimális készleteinek kiala­kítása. — További terület volt pl. az információs rendszer fej­lesztése és gépesítése. Itt is általános érdeklődés­re tarthatnak számot azok a ■ kísérletek, melyeket ered­ményorientációs gazdasági számításokra, a tanárképző főiskola számítógépcsoport­jával végeznénk. így gyor­sabbá válnának a gazdasági döntésekhez szükséges szá­mítások; részben a legjobb gazdasági megoldás kiválasz­tására, másrészt a változások hatásának prognosztizálásá­ra, előrejelzésére. Kétségtelen, hogy a . szá­mítógép-igénylés reális és időszerű. Viszont annak elle­nére, hogy a főiskola jóindu­latú készségét jelentette ki a. tárgyalások során, a megol­dás mégsem egyszerű. For­máját, módját nehéz megta­lálni. A vonatkozó rendele­tek megkötik a kezünket. Egyelőre a mi részünkre nem gazdaságos külön prog- ' ramozó állományban tartása. A főiskola viszont nem en­gedélyezi a programozás má­sodállásban! elvégzését. Mindenesetre szabad kapaci­tást biztosít és kész a továb­bi tárgyalásokra. Reméljük, hogy 1972. év végéig lega­lább a kísérletek megindul­hatnak. Ez annál is fontosabb, mert a szervezési tervünk­ben ennél is tovább men­tünk. A vállalati szervezet korszerűsítése során meg szeretnénk valósítani a bér- elszámolási munka részbeni gépesítését is, de a számító­géphez csatlakozó belső kis- gépesítés kombinációjával. Hasznos lehet a belső ügy­viteli gépesítés pl. a raktá­ri adminisztráció terén, de hasznosnak mutatkozhat ez a számvitel más területén is. Természetesen ennél a szer­vezési munkánál figyelem­mel kell lenni arra, hogy a számvitel gépesítése jórészt már központi gép (Holberik) igénybevételével, tröszti szinten megvalósult. Iványi Illés Libanoni dohány Magyarországon Mintegy 20 fajta dohányt használ fel dohányiparunk a magyar cigaretták készíté­séhez. A legjobb aromájú do­hányokat a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat szakemberei szerzik be vi­lágszerte. A különböző cigarettákba valóságos nemzetközi „do­hányturmix” kerül. Görögor­szágban 87 tonna, jó minő­ségű Argos és 400 tonna Thessalai elnevezésű dohány idei szállítására kötöttek szerződést. Libanonból 100 tonnányi finom dohányt in­dítanak útnak rövidesen Ma­gyarországra, s a napokban indiai cégekkel kezdtek tár­gyalásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents