75 éves az Egri Dohánygyár - Az Egri Dohánygyár Jubileumi Lapja, 1971

1971-11-01

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ EGRI DOHÁNYGYÁR JUBILEUMI LAPJA 1971. év november hó wwww/ MA • • •• m 00 líoszonto írta: Oláh György az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkára MEGHONOSODOTT SZOKÁSAINK, és kialakult gyakorlatunk szerint jelentősebb évfordulókon megemlékezünk nemcsak sze­mélyekről, hanem üzemekről, intézmé­nyekről is. E szép szokás alapján és jo­gúval élve a Magyar Szocialista Munkás­párt Heves megyei Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm az alapításának 75. évfordulóját ünneplő Egri Dohánygyár kol­lektíváját. A háromnegyed évszázad —ami már egy üzem életében is igen figyelemre­méltó időtartam —, számos sajátos vonást tartalmaz, történelmi jelentőségű változást is foglal magában. Mint ismeretes, Mai gyarország ipara az osztrák—magyar mo­narchia keretén belül a kiegyezés után, a múlt század 70-es éveitől kezdődően kez­dett kifejlődni. Ennek a korszaknak szülöt­te a Dohánygyár is. A gyár fejlődése ma­gán viselte a korszak minden jellemző vonását, de vitathatatlan, hogy alapítása ú] vonást jelentett az ősi város, Eger éle­tében is, hiszen nemcsak egy új termelési forma, a gyáripar meghonosítását jelentet­te, hanem vele együtt törvényszerű folya­matként megkezdődöd az új történelem formáló erő, a munkásosztály helyi oszta­gának kifejlődése is. A GYÁR TERMELÉSI VOLUMENE a felszabadulás előtti években már figyelem­reméltó szintet ért el, de a termelés in­gadozott. 1944-ben az Egri Dohánygyár is ugyanarra a sorsra jutott, mint országunk üzemeinek túlnyomó többsége: a német fa­siszták és magyar csatlósaik lerombolták. Az 1944. november 30-án bekövetkezett fel­szabadulás gyár helyett romokat talált, készletek nélkül. Az élet újraindításában itt is a világ első szocialista államának hadserege, a magyar népet, a magyar föl­det felszabadító Szovjet Hadsereg nyújtott nagy segítséget. És mintha csak az akkor még bimbózó, a későbbiek során kivirágzó, és életünkbe kitéphetetlen gyökerekkel rögződő szovjet—magyar barátság egyik első jele lett volna, szovjet katonák és ma­gyar munkások, munkásnők összefogásá­nak eredményeképpen már 1945-ben meg­jelent a felszabadított gyár első terméke, a VPERJOD (előre) nevű cigaretta. A 75. ÉVFORDULÓN SZAMOT VETVE a gyár múltjával, jelenével és jövőjével az utóbbi negyedszázad tipikus, az egész or­szág fejlődésére jellemző példájaként te­kinthetjük. A hatalmat visszavonhatatlanul kezébe vett munkásosztály — parasztsá­gunk és értelmiségünk segítségével —, so­ha nem látott és nem remélt méretű fej­lesztésbe kezdett. Vajon a romokban heve­rő gyárban végzett első helyreállítási és termelő munkák időszakában merte vol­na-e valaki álmodni azt a hallatlanul nagy fejlődést, amely végbement, amely ma már természetesnek tűnik? Az Egri Dohánygyár a magyar dohányipar legkorszerűbb, leg­fontosabb gyárává lépett elő, amelynek termékeit nemcsak a hazai fogyasztók is­merik és keresik, hanem határainkon túl is elismert neve van. AZ EGRI DOHÁNYGYÁR KOLLEKTÍ­VÁJA nemcsak termelési eredményeivel jegyezte be nevét a magyar ipar fejlődé­sének történetébe. Ez a kollektíva joggal büszkélkedhet azzal, hogy neve szerepel a magyar munkásmozgalom történetében, eseményei között is. Az egri dohánygyári dolgozók első mozgalmai a század legele­jére tehetők. Kezdetben bérmozgalmakról r>olt szó, de az elégedetlenkedő munká­sokban alkalmas talajra találtak a szocia­lista tanok, s így a bérkövetelések egyre inkább telítődtek politikai tartalommal. Nem véletlenül kapott a gyár igazgatója 1904. októberében egy körrendeletét az ak­kori Dohányjövedéki Központtól, amely többek között az alábbiakat tartalmazta: „Bizalmas úton vett értesülésünk szerint folyó évben Amszterdamban megtartott szocialista kongresszus alkalmából a do­hánygyári munkások is szakkongresszust tartottak, amely alkalommal azt határoz­ták, hogy működésük ezentúl, nemcsak anyagi helyzetüknek javítására, hanem a Szociáldemokrata Párt támogatása mellett a politikai mozgalmakban való részvétel­re is fog irányulni”. 1911. augusztusában Lieber nevű osztályvezető durva bánás­módja miatt zajlik le néhány órás tilta­kozó sztrájk, amellyel kapcsolatban az igazgató jelenti, hogy ..hasonló, rövid ide­ig tartó mozcialmak és békétlenségek gyá­runknál mindinkább gyakoribbak.” AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ az Egri Do­hánygyár munkásai, munkásnői között is erősítette a politilcai mozgalmat. 1917. vé­gén már majdnem valamennyi dolgozó taqja volt a szociáldemokrata pártnak. Gyakorivá vált a sztrájknak egy sajátos média, amikor a munkásnők bementek a gyárba, azonban nem dolgoztak, hanem munkásdalokat énekeltek. Az egri újság erről így tudósít: „A napokon át tartó énekdélelőttök a munkatermekben olyan szenzációt okoztak ebben a munkásmoz­galmakban szegény városban, amelyekben eddig még igazán nem volt része”. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG rövid fennállása új korszakot jelentett a gyár életében. Sajnos nem maradt kellő­számú dokumentum az Egri Dohánygyár dolgozóinak a Tanácsköztársaság alatti éle­téről és tevékenységéről, de a hiányos is­meretek alapján is kétséget kizáróan meg­állapítható, hogy a gyár kollektívája lelkes örömmel fogadta a munkáshatalom kihir­detését és a munka jobb megszervezésé­vel, a termelés fokozásával igyekezett hoz­zájárulni annak sikereihez. Amikor pedig az új rendet veszély fenyegette, a kor­mányzótanács felhívására az önkéntesek között ott találiuk az Egri Dohánygyár munkásait is. A Tanácsköztársaság leveré­se után megkezdődött felelősségre voná­sok itt sem maradhattak el. A munká­soknak mintegy 12 százalékát bocsátották el politikai megbízhatatlanság miatt, kö­zülük egyeseket internáltak, másokat rend­őri felügyelet alá helyeztek. A munkásha­talom emléke azonban élénken élt tovább, amelyet semmilyen megtorló intézkedéssel kitörölni az emberek emlékezetéből és vá­gyaiból nem sikerült. Pontosan fogalmazta meg ezt a gyár igazgatójának egyik jelen­tése is. amely többek között azt írta: „Bár a prole tár diktatxíra bukása után a régi rend teljesen visszatért, azonban a ko- munisták uralmának hatása még mindig érezhető a munkások viselkedésén.” A FELSZABADULÁS UTÁN a gyár kol­lektívája cselekvő módon vett részt az élet megindításában, aktívan részt vállalt abból a politikai tevékenységből, amely további utunk megválasztásában, a feiét újra felütő reakció visszaverésében, a nép­hatalom kivívásában realizálódott. Ma az Egri Dohánygyár nemcsak Eger város egyik legnagyobb üzeme és a magyar do­hányipar büszkesége, hanem a szocialista építésnek, további fejlődésünknek is szi­lárd bázisa. Jól fejezik ki ezt azok a munkasikerek, amelyeket elértek. A fel­szabadulás után 1970-ig az Egri Dohány­gyár 11 alkalommal nyerte el az élüzem címet. 1970-ben nagy szerepük volt ab­ban, hogy a Magyar Dohányipar, mini nagyvállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját, az egri gyár pedig ezzel egyidejűleg a Kiváló Vállalat címet. Méltónak bizonyult a munkáskol­lektíva a Szocialista Munka Gyára kitün­tetésre és megérdemelten kapta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusának tiszteletére hirdetett munka­verseny eredményeiért a megyei pártbi­zottság kongresszusi versenyzászlóját. MOST, AMIKOR a GYÁR ALAPÍTÁSÁ­NAK 75. évfordulóját ünnepeljük, őszinte szívvel kívánunk a gyár munkáskollektí­vájának, valamennyi dolgozójának további munkasikereket a pártunk X. kongresszu­sa által meghatározott feladatok végrehaj­tásában. Domán László igazgató: Jubileum napján a jövőről Gyárunik 75 éves évfordu­lójának ünneplése alkalmával elkerülhetetlen, hogy ne gondoljunk a jövőnkre, és különösen a IV. ötéves terv során megvalósítandó fel­adatainkra. Fejlődésünket különösen az utóbbi évtize­dek dinamikájával jellemez­hetjük. Rohamosan nőtt a techni­kai színvonal, s ezen keresz­tül a vállalati munka haté­konysága. E fejlődés során egy adott színvonalat értünk el, amely megfelel az átla­gos európai színvonalnak. A jövőt illetően alapvető fel­adatnak kell tekinteni e színvonal megtartását, illet­ve növelését az európai át­laghoz képest. Ügy gondo­lom, mindenki előtt világos, hogy a műszáki és technikai forradalom időszakában ez rendkívül komoly feladatot jelent. Az előttünk álló fejlesz­tési feladatok megvalósí­tásánál egy másik lényeges kiindulási pont az, hogy gyárunkban az úgyne­vezett termelési volumen változással járó fejlesz­tési munka befejeződött. Ez, ha a távlati jövő­ben nem is teljes mér­tékben igaz, mindenkép­pen igaz a IV. ötéves terv időszakára. A IV. ötéves tervünket s fentieket figyelembe véve alakítottuk ki, és ezeknek alapján kívánjuk felhasz­nál vi . ezen időszakunkban rendelkezésünkre álló mint­egy 25—30 millió forint fej­lesztési alapunkat. Természetes dolog, hogy az elképzelések, mivel közvet­len fogyasztásra alkalmas termékeket gyártunk, feltét­lenül összhangban kell, hogy álljanak a fogyasztói igé­nyekkel, illetve azok válto­zásával. Fentiek előrebocsátása után feladataink a követke­zőkben határozhatók meg: Gyártástól esziés Gyártásfejlesztési feladata­ink alapvető célkitűzése a technológia további korsze­rűsítése, elsősorban az úgy­nevezett dohánykezelési (pá- colási és illatosítási) eljárá­sok fejlesztése, és ezzel alap­vetően kettős cél elérése. Egyrészt kellemesebb aromájú és ízű, a fo­gyasztók kisebb csoport­jainak igényeit is kielé­gítő füstszűrös cigaretták gyártása, másrészt a ci­garettagyártás önköltsé­gének csökkentése, az úgynevezett fajlagos do­hányanyag felhasználási mutató csökkentésén ke­resztül. Ez utóbbinak rendkívül nagy a jelentősége, hiszen a vállalati eredmény növelé­sének egyik és alapvető for­rását adja, mivel a terme­lési költségek között nagy­ságrendileg első helyen a dohányanyagköltség szerénél. A következő fontos fel­adatunk a gyártásfejlesztés terén a füstszűrő, vagy más néven filtergyártás korsze­rűsítése. A jelenleg haszná­latos viszkóz és papír alap­anyagú füstszűrők gyártása helyett acetát filter gyártá­sát kívánjuk megvalósítani. Ilyen füstszűrőiket gyárunk­ban az utóbbi időikben már felhasználunk a jobb minő­ségű katalógusba tartozó ci­garetták gyártásánál, (MD 100 éves, Velence stb.), de ezek importból származnak. Az említett acetát alap­anyagú füstszűrőgyártás be­vezetésének jelentősége rend­kívül nagy, mert ezek lénye­gesen kisebb átmérőszórás­sal gyárthatók, mint a jelen­legi füstszűrőrudak. Ennek következtében ezek illeszté­se a cigarettatörzshöz, pon­tosabban és nagyobb bizton­sággal valósítható meg, amely önmagában nézve is rendkívül nagy befolyással bír termékeink, az úgyneve­zett külső minőségi tulaj­donságainak javítására. Gyárimánvtejlepzirs A gyártmányfejlesztés alapvető célkitűzése a vá­lasztékbővítés megvalósítása, amely lehetővé teszi a for gyásztól ízlésváltozás gyors követését, valamint azt, hogy a fogyasztók egyre kisebb csoportjának igényeit is ki tudjuk elégíteni. A választékbővítést ille­tően továbbra is abból indulunk ki, hogy első­sorban a fogyasztók dön­tő többségét képviselő alacsony árfekvésű ciga­retták iránti fogyasztási igényt elégítsük ki. Emellett azonban gondol­nunk kell ma már igé­nyesebb fogyasztóinkra is, akik elvárják, hogy a vezető világmárkájú ci­garettákhoz hasonló ízű cigaretták termelését és forgalomba hozatalát is kezdjük meg. Gyártmányfejlesztési fel­adataink természetesen szo­ros összefüggésben vannak a hazai dohánytermesztés ala­kulásával. E feladatok maradéktalan végrehajtásához alapvetően szükséges a hazai dohány- termesztés szerkezetének megváltoztatása, és ezen ke­resztül lényegesen több, a korszerű cigarettagyártás számára előnyösen felhasz­nálható Virgínia, Burley és Kerti dohány termesztése más, a cigarettagyártás szá­mára értéktelenebb dohány­anyag (például Szabolcsi) terhére. A dohánytermesztés terü­letén az összetétel megvál­toztatásának igénye mellett jelenleg komoly feladatként jelentkezik a dohánvter- mesztési kedv fenntartása, illetve növelése. Ennek érde­kében iparunk a IV ötéves terv során ielentős intézke­déseiket kíván tenni és e cél­ra az összes inari rendelke­zésre álló feilesztési alap 20 százalékát is felhasználja. \ do'eo^ók í*8 mun k akörül mén vei­nek iavílása A IV. ötéves terv során tervbe vett valamennyi fej­lesztési elképzeléseink meg­valósításánál figyelembe vet­tük azt a követelményt, hogy a vállalati és népgazdasági érdek összhangjának biztosí­tása mellett a jogos csoport és egyéni érdek kielégítése is fontos feladat. Röviden szólva, középtávú tervünk emberközpontos, és ennek biztosítását nagymér­tékben elősegítette a dolgo­zók széles rétegének terv­előkészítési munkába törté­nő bevonása. Az országos irányelvekből fakadó munka- és életkörül­ményeket javító intézkedése­ken túl (például bérfejlesz­tés) a jövőben különös fi­gyelemmel kísérjük a dolgo­zónőinket közvetlenül érin­tő szociális intézkedéseink megvalósí tását. Ehhez tartozik a bölcső­de és óvoda korszerűsí­tése, mintegy 20—25 szá­zalékos férőhelybővítés­sel együtt fürüőV és nl'ü- zők korszerűsítése, az üzemorvosi ellátás szín­vonalának növelése, a munkaruha ellátás kor­szerűsítése, új kultúrte­rem kialakítása, munka­helyek korszerűsítése, és még sok más egyéb, dolgozóinkat közvetlenül érintő elképzelések meg­valósítása. Külön kell említést ten­nem e témakörön belül a női szakmunkásképzés be­vezetéséről, melynek ered­ménye a szakmai és általá­nos műveltségi szint növelé­sén túl a szakmunkások arányának jelentős mértékű növekedése lesz. Fejlesztési elképzeléseink megvalósításánál alapvetően a már kialakult fejlesztési csoportjainkra támaszko­dunk, annál is inkább, mert a rendelkezésünkre álló fej­lesztési alap viszonylag ki­csi lesz. Továbbra is szükség van az újító mozgalom fejleszté­sére. Jelenleg hazánk leg­korszerűbb dohánygyára va­gyunk és ebből eleve követ­kezik, hogy szakmai tovább­képzésünk a külföldi iroda­lom tanulmányozásán ke­resztül folytatódott önkép­zéssel, illetve saját hatás­körben szervezett tovább­képző tanfolyamokkal, va­lamint külföldi tapasztalat­csere-lehetőségek fokozot­tabb kihasználásával való­sítható meg. A jubileumi ünnepségso­rozat örömteli óráiban a megérdemelt erkölcsi és anyagi elismerés felett ér­zett öröm perceiben egy pil­lanatig sem szabad elfeled­kezni arról, hogy feladata­ink a jövőben is rendkívül nagyok, és arról, sem, hogy e feladatok megoldása első­sorban ránk vár. Biztos vagyok abban, hogy a kialakult jó munkahelyi kollektívák felismerik fel­adataink megoldásának je­lentőségét, és a IV. ötéves terv során végzett munká­jukkal hozzájárulnak a szo­cializmus mielőbbi teljes felépítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents