75 éves az Egri Dohánygyár - Az Egri Dohánygyár Jubileumi Lapja, 1971
1971-11-01
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ EGRI DOHÁNYGYÁR JUBILEUMI LAPJA 1971. év november hó wwww/ MA • • •• m 00 líoszonto írta: Oláh György az MSZMP Heves megyei bizottságának első titkára MEGHONOSODOTT SZOKÁSAINK, és kialakult gyakorlatunk szerint jelentősebb évfordulókon megemlékezünk nemcsak személyekről, hanem üzemekről, intézményekről is. E szép szokás alapján és jogúval élve a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőm az alapításának 75. évfordulóját ünneplő Egri Dohánygyár kollektíváját. A háromnegyed évszázad —ami már egy üzem életében is igen figyelemreméltó időtartam —, számos sajátos vonást tartalmaz, történelmi jelentőségű változást is foglal magában. Mint ismeretes, Mai gyarország ipara az osztrák—magyar monarchia keretén belül a kiegyezés után, a múlt század 70-es éveitől kezdődően kezdett kifejlődni. Ennek a korszaknak szülötte a Dohánygyár is. A gyár fejlődése magán viselte a korszak minden jellemző vonását, de vitathatatlan, hogy alapítása ú] vonást jelentett az ősi város, Eger életében is, hiszen nemcsak egy új termelési forma, a gyáripar meghonosítását jelentette, hanem vele együtt törvényszerű folyamatként megkezdődöd az új történelem formáló erő, a munkásosztály helyi osztagának kifejlődése is. A GYÁR TERMELÉSI VOLUMENE a felszabadulás előtti években már figyelemreméltó szintet ért el, de a termelés ingadozott. 1944-ben az Egri Dohánygyár is ugyanarra a sorsra jutott, mint országunk üzemeinek túlnyomó többsége: a német fasiszták és magyar csatlósaik lerombolták. Az 1944. november 30-án bekövetkezett felszabadulás gyár helyett romokat talált, készletek nélkül. Az élet újraindításában itt is a világ első szocialista államának hadserege, a magyar népet, a magyar földet felszabadító Szovjet Hadsereg nyújtott nagy segítséget. És mintha csak az akkor még bimbózó, a későbbiek során kivirágzó, és életünkbe kitéphetetlen gyökerekkel rögződő szovjet—magyar barátság egyik első jele lett volna, szovjet katonák és magyar munkások, munkásnők összefogásának eredményeképpen már 1945-ben megjelent a felszabadított gyár első terméke, a VPERJOD (előre) nevű cigaretta. A 75. ÉVFORDULÓN SZAMOT VETVE a gyár múltjával, jelenével és jövőjével az utóbbi negyedszázad tipikus, az egész ország fejlődésére jellemző példájaként tekinthetjük. A hatalmat visszavonhatatlanul kezébe vett munkásosztály — parasztságunk és értelmiségünk segítségével —, soha nem látott és nem remélt méretű fejlesztésbe kezdett. Vajon a romokban heverő gyárban végzett első helyreállítási és termelő munkák időszakában merte volna-e valaki álmodni azt a hallatlanul nagy fejlődést, amely végbement, amely ma már természetesnek tűnik? Az Egri Dohánygyár a magyar dohányipar legkorszerűbb, legfontosabb gyárává lépett elő, amelynek termékeit nemcsak a hazai fogyasztók ismerik és keresik, hanem határainkon túl is elismert neve van. AZ EGRI DOHÁNYGYÁR KOLLEKTÍVÁJA nemcsak termelési eredményeivel jegyezte be nevét a magyar ipar fejlődésének történetébe. Ez a kollektíva joggal büszkélkedhet azzal, hogy neve szerepel a magyar munkásmozgalom történetében, eseményei között is. Az egri dohánygyári dolgozók első mozgalmai a század legelejére tehetők. Kezdetben bérmozgalmakról r>olt szó, de az elégedetlenkedő munkásokban alkalmas talajra találtak a szocialista tanok, s így a bérkövetelések egyre inkább telítődtek politikai tartalommal. Nem véletlenül kapott a gyár igazgatója 1904. októberében egy körrendeletét az akkori Dohányjövedéki Központtól, amely többek között az alábbiakat tartalmazta: „Bizalmas úton vett értesülésünk szerint folyó évben Amszterdamban megtartott szocialista kongresszus alkalmából a dohánygyári munkások is szakkongresszust tartottak, amely alkalommal azt határozták, hogy működésük ezentúl, nemcsak anyagi helyzetüknek javítására, hanem a Szociáldemokrata Párt támogatása mellett a politikai mozgalmakban való részvételre is fog irányulni”. 1911. augusztusában Lieber nevű osztályvezető durva bánásmódja miatt zajlik le néhány órás tiltakozó sztrájk, amellyel kapcsolatban az igazgató jelenti, hogy ..hasonló, rövid ideig tartó mozcialmak és békétlenségek gyárunknál mindinkább gyakoribbak.” AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ az Egri Dohánygyár munkásai, munkásnői között is erősítette a politilcai mozgalmat. 1917. végén már majdnem valamennyi dolgozó taqja volt a szociáldemokrata pártnak. Gyakorivá vált a sztrájknak egy sajátos média, amikor a munkásnők bementek a gyárba, azonban nem dolgoztak, hanem munkásdalokat énekeltek. Az egri újság erről így tudósít: „A napokon át tartó énekdélelőttök a munkatermekben olyan szenzációt okoztak ebben a munkásmozgalmakban szegény városban, amelyekben eddig még igazán nem volt része”. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG rövid fennállása új korszakot jelentett a gyár életében. Sajnos nem maradt kellőszámú dokumentum az Egri Dohánygyár dolgozóinak a Tanácsköztársaság alatti életéről és tevékenységéről, de a hiányos ismeretek alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy a gyár kollektívája lelkes örömmel fogadta a munkáshatalom kihirdetését és a munka jobb megszervezésével, a termelés fokozásával igyekezett hozzájárulni annak sikereihez. Amikor pedig az új rendet veszély fenyegette, a kormányzótanács felhívására az önkéntesek között ott találiuk az Egri Dohánygyár munkásait is. A Tanácsköztársaság leverése után megkezdődött felelősségre vonások itt sem maradhattak el. A munkásoknak mintegy 12 százalékát bocsátották el politikai megbízhatatlanság miatt, közülük egyeseket internáltak, másokat rendőri felügyelet alá helyeztek. A munkáshatalom emléke azonban élénken élt tovább, amelyet semmilyen megtorló intézkedéssel kitörölni az emberek emlékezetéből és vágyaiból nem sikerült. Pontosan fogalmazta meg ezt a gyár igazgatójának egyik jelentése is. amely többek között azt írta: „Bár a prole tár diktatxíra bukása után a régi rend teljesen visszatért, azonban a ko- munisták uralmának hatása még mindig érezhető a munkások viselkedésén.” A FELSZABADULÁS UTÁN a gyár kollektívája cselekvő módon vett részt az élet megindításában, aktívan részt vállalt abból a politikai tevékenységből, amely további utunk megválasztásában, a feiét újra felütő reakció visszaverésében, a néphatalom kivívásában realizálódott. Ma az Egri Dohánygyár nemcsak Eger város egyik legnagyobb üzeme és a magyar dohányipar büszkesége, hanem a szocialista építésnek, további fejlődésünknek is szilárd bázisa. Jól fejezik ki ezt azok a munkasikerek, amelyeket elértek. A felszabadulás után 1970-ig az Egri Dohánygyár 11 alkalommal nyerte el az élüzem címet. 1970-ben nagy szerepük volt abban, hogy a Magyar Dohányipar, mini nagyvállalat elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóját, az egri gyár pedig ezzel egyidejűleg a Kiváló Vállalat címet. Méltónak bizonyult a munkáskollektíva a Szocialista Munka Gyára kitüntetésre és megérdemelten kapta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tiszteletére hirdetett munkaverseny eredményeiért a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlóját. MOST, AMIKOR a GYÁR ALAPÍTÁSÁNAK 75. évfordulóját ünnepeljük, őszinte szívvel kívánunk a gyár munkáskollektívájának, valamennyi dolgozójának további munkasikereket a pártunk X. kongresszusa által meghatározott feladatok végrehajtásában. Domán László igazgató: Jubileum napján a jövőről Gyárunik 75 éves évfordulójának ünneplése alkalmával elkerülhetetlen, hogy ne gondoljunk a jövőnkre, és különösen a IV. ötéves terv során megvalósítandó feladatainkra. Fejlődésünket különösen az utóbbi évtizedek dinamikájával jellemezhetjük. Rohamosan nőtt a technikai színvonal, s ezen keresztül a vállalati munka hatékonysága. E fejlődés során egy adott színvonalat értünk el, amely megfelel az átlagos európai színvonalnak. A jövőt illetően alapvető feladatnak kell tekinteni e színvonal megtartását, illetve növelését az európai átlaghoz képest. Ügy gondolom, mindenki előtt világos, hogy a műszáki és technikai forradalom időszakában ez rendkívül komoly feladatot jelent. Az előttünk álló fejlesztési feladatok megvalósításánál egy másik lényeges kiindulási pont az, hogy gyárunkban az úgynevezett termelési volumen változással járó fejlesztési munka befejeződött. Ez, ha a távlati jövőben nem is teljes mértékben igaz, mindenképpen igaz a IV. ötéves terv időszakára. A IV. ötéves tervünket s fentieket figyelembe véve alakítottuk ki, és ezeknek alapján kívánjuk felhasznál vi . ezen időszakunkban rendelkezésünkre álló mintegy 25—30 millió forint fejlesztési alapunkat. Természetes dolog, hogy az elképzelések, mivel közvetlen fogyasztásra alkalmas termékeket gyártunk, feltétlenül összhangban kell, hogy álljanak a fogyasztói igényekkel, illetve azok változásával. Fentiek előrebocsátása után feladataink a következőkben határozhatók meg: Gyártástól esziés Gyártásfejlesztési feladataink alapvető célkitűzése a technológia további korszerűsítése, elsősorban az úgynevezett dohánykezelési (pá- colási és illatosítási) eljárások fejlesztése, és ezzel alapvetően kettős cél elérése. Egyrészt kellemesebb aromájú és ízű, a fogyasztók kisebb csoportjainak igényeit is kielégítő füstszűrös cigaretták gyártása, másrészt a cigarettagyártás önköltségének csökkentése, az úgynevezett fajlagos dohányanyag felhasználási mutató csökkentésén keresztül. Ez utóbbinak rendkívül nagy a jelentősége, hiszen a vállalati eredmény növelésének egyik és alapvető forrását adja, mivel a termelési költségek között nagyságrendileg első helyen a dohányanyagköltség szerénél. A következő fontos feladatunk a gyártásfejlesztés terén a füstszűrő, vagy más néven filtergyártás korszerűsítése. A jelenleg használatos viszkóz és papír alapanyagú füstszűrők gyártása helyett acetát filter gyártását kívánjuk megvalósítani. Ilyen füstszűrőiket gyárunkban az utóbbi időikben már felhasználunk a jobb minőségű katalógusba tartozó cigaretták gyártásánál, (MD 100 éves, Velence stb.), de ezek importból származnak. Az említett acetát alapanyagú füstszűrőgyártás bevezetésének jelentősége rendkívül nagy, mert ezek lényegesen kisebb átmérőszórással gyárthatók, mint a jelenlegi füstszűrőrudak. Ennek következtében ezek illesztése a cigarettatörzshöz, pontosabban és nagyobb biztonsággal valósítható meg, amely önmagában nézve is rendkívül nagy befolyással bír termékeink, az úgynevezett külső minőségi tulajdonságainak javítására. Gyárimánvtejlepzirs A gyártmányfejlesztés alapvető célkitűzése a választékbővítés megvalósítása, amely lehetővé teszi a for gyásztól ízlésváltozás gyors követését, valamint azt, hogy a fogyasztók egyre kisebb csoportjának igényeit is ki tudjuk elégíteni. A választékbővítést illetően továbbra is abból indulunk ki, hogy elsősorban a fogyasztók döntő többségét képviselő alacsony árfekvésű cigaretták iránti fogyasztási igényt elégítsük ki. Emellett azonban gondolnunk kell ma már igényesebb fogyasztóinkra is, akik elvárják, hogy a vezető világmárkájú cigarettákhoz hasonló ízű cigaretták termelését és forgalomba hozatalát is kezdjük meg. Gyártmányfejlesztési feladataink természetesen szoros összefüggésben vannak a hazai dohánytermesztés alakulásával. E feladatok maradéktalan végrehajtásához alapvetően szükséges a hazai dohány- termesztés szerkezetének megváltoztatása, és ezen keresztül lényegesen több, a korszerű cigarettagyártás számára előnyösen felhasználható Virgínia, Burley és Kerti dohány termesztése más, a cigarettagyártás számára értéktelenebb dohányanyag (például Szabolcsi) terhére. A dohánytermesztés területén az összetétel megváltoztatásának igénye mellett jelenleg komoly feladatként jelentkezik a dohánvter- mesztési kedv fenntartása, illetve növelése. Ennek érdekében iparunk a IV ötéves terv során ielentős intézkedéseiket kíván tenni és e célra az összes inari rendelkezésre álló feilesztési alap 20 százalékát is felhasználja. \ do'eo^ók í*8 mun k akörül mén veinek iavílása A IV. ötéves terv során tervbe vett valamennyi fejlesztési elképzeléseink megvalósításánál figyelembe vettük azt a követelményt, hogy a vállalati és népgazdasági érdek összhangjának biztosítása mellett a jogos csoport és egyéni érdek kielégítése is fontos feladat. Röviden szólva, középtávú tervünk emberközpontos, és ennek biztosítását nagymértékben elősegítette a dolgozók széles rétegének tervelőkészítési munkába történő bevonása. Az országos irányelvekből fakadó munka- és életkörülményeket javító intézkedéseken túl (például bérfejlesztés) a jövőben különös figyelemmel kísérjük a dolgozónőinket közvetlenül érintő szociális intézkedéseink megvalósí tását. Ehhez tartozik a bölcsőde és óvoda korszerűsítése, mintegy 20—25 százalékos férőhelybővítéssel együtt fürüőV és nl'ü- zők korszerűsítése, az üzemorvosi ellátás színvonalának növelése, a munkaruha ellátás korszerűsítése, új kultúrterem kialakítása, munkahelyek korszerűsítése, és még sok más egyéb, dolgozóinkat közvetlenül érintő elképzelések megvalósítása. Külön kell említést tennem e témakörön belül a női szakmunkásképzés bevezetéséről, melynek eredménye a szakmai és általános műveltségi szint növelésén túl a szakmunkások arányának jelentős mértékű növekedése lesz. Fejlesztési elképzeléseink megvalósításánál alapvetően a már kialakult fejlesztési csoportjainkra támaszkodunk, annál is inkább, mert a rendelkezésünkre álló fejlesztési alap viszonylag kicsi lesz. Továbbra is szükség van az újító mozgalom fejlesztésére. Jelenleg hazánk legkorszerűbb dohánygyára vagyunk és ebből eleve következik, hogy szakmai továbbképzésünk a külföldi irodalom tanulmányozásán keresztül folytatódott önképzéssel, illetve saját hatáskörben szervezett továbbképző tanfolyamokkal, valamint külföldi tapasztalatcsere-lehetőségek fokozottabb kihasználásával valósítható meg. A jubileumi ünnepségsorozat örömteli óráiban a megérdemelt erkölcsi és anyagi elismerés felett érzett öröm perceiben egy pillanatig sem szabad elfeledkezni arról, hogy feladataink a jövőben is rendkívül nagyok, és arról, sem, hogy e feladatok megoldása elsősorban ránk vár. Biztos vagyok abban, hogy a kialakult jó munkahelyi kollektívák felismerik feladataink megoldásának jelentőségét, és a IV. ötéves terv során végzett munkájukkal hozzájárulnak a szocializmus mielőbbi teljes felépítéséhez.
