Angolkisasszonyok leánylíceuma és felsőkereskedelmi iskolája, Eger, 1929

16

vezetés, vetítéses beszámoló, nem hozza meg nélküle az igazi sikert.

Nem hallgathatom el a gyermeki lélek megnyilvánulásait sem, amelyek pedagógiai szempontból kívánkoznak a glosszákra. Milyen öröm feszíti egész lényüket egy-egy ilyen kirándulásra való készülődésben! Szinte röpülnének a nagy messzeségbe, ha a gondos mamák el nem látnák őket olyan nagy csomaggal és annyi, jó hazaival, amelyet már az utazás első óráiban pusztítani igyekeznek, hogy könnyebb legyen a táska.

Egyszerre feltűnnek a beszédes, társaslény-típusok s a maguknakvalók, a szociális érzékűek s a kényelmesek, a takarékoskodók s a költekezők, az alkalmazkodók s a türelmetlenek. Mindenesetre a legjobb alkalom tanítványaink hajlamainak mélyebb megismerésére. Az értelmi típus ezer kérdéssel ostromol, az érzelmi szórakozik és mesél. Különféle megjegyzéseik, mint finom szálak vezetnek intellegenciájuk kipuhatolására. A levelezőlapok s képek vásárlásánál azonban a mohóság, mindegyik típuson erőt vett. Érezték, hogy futó benyomásaikat csak így rögzíthetik meg, azonban a hiúságnak is része volt a lapok küldésében.

Még mindig vannak vélemények, amelyek a külföldi utat a nemzeti vagyon megkárosításának bélyegzik s úgy látják, hogy az idegen ragyogás elhomályosítja azt a kis hazai fényt is, amelyet féltve őrzünk.

Azok a „vélemények“ nem szorulnak cáfolatra, ma már a tanulmányi út szempontjából nem tekintik komoly érvelésnek. Kiránduló társaságunk tagjai különben is kevésbé értékes dolgok megszerzéséről mondtak le, csakhogy megtehessék ezt a szép utat.

Ami a másik vádat illeti, annak a megdöntése köny- nyű a mi esetünkben, hisz csak rövid időről van szó. Mégis nagyon meglátták azt a kis fényt, amely olyan biztatóan ragyog a mi megcsonkított földünk felett.

Bécsbe érve, már a pályaudvaron megkezdődtek az összehasonlítások. A faji öntudat büszkeségével jelentették ki, hogy a pesti tisztább, környéke tágasabb, szebb. A Semmeringen a mi Bükk-hegységünk egy-egy tájrészletét, Tirolban a Mátra erdőségeit fedezték fel. Este a Lidóról jövet, a visegrádi hajóidat emlegették s megállapították, hogy a mi Dunánk panorámája nagyszerűbb.

A régi épületek, emlékek és képtárak szintén hazai gondolatokat ébresztettek bennük. Miért nincs nekünk ilyen? volt a gyakori kérdés. Fiatalabb nemzet vagyunk