Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1939

12

Valóban hitünknek sok tétele előtt legjobb tisztelettel meghajolnunk és ne akarjunk olyan mélységekbe behatolni, melyek mindenkorra titkok maradnak előttünk. Hasonlítanánk ahhoz a gyermekhez, aki a tengerparton játszik és kagylóval akarja kimeríteni a tenger vizét egy homokba vájt gödröcskébe. A gyermeket azonban megoldhatatlan tépe- lődéseiben nem szabad magára hagynunk. Következéskép minden katolikus nevelőnek rendelkeznie kell azzal a teológiai tudással, amely a gyermeket biztos meggyőződéssel tartja az igazság útján.

Az értelem fénye azonban nem elég. Érzelmi világunk pedagógiai jelentőségét is ismernünk kell. Különösen a legmagasztosabb érzést: a szeretetet kell kamatoztatnunk a katolikus nevelésben. Előttünk áll az eszményi példakép az Úr Jézus, aki ezzel a szent érzéssel szőtte át munkásságát. így mondja: „Nagyobb szerefete senkinek sincsen, mint aki életét adja övéiért.“ Ezt a nemes szerétéiből fakadó önfeláldozást kívánja Krisztus Urunk minden nevelőtől, akikre legkedvesebbjeit, a gyermekeket bízza. Mécs László gyönyörű programmot ad ezen a téren a katolikus nevelőnek: Vallomás c. versében:

. . . egyszerűek legyünk, mint az országút,

hogy mindenkihez elmehessünk,

jók legyünk mint a levegő,

hogy mindenkit megölelhessünk,

édesek legyünk mint a kenyér,

hogy mindenkit etethessünk,

vidámak legyünk mint a bor,

hogy mindenkit megnevettethessünk.“

Ily módon kell nevelői szereíetünket az élet aprópénzére váltanunk, hogy forgó főkévé avassuk. Ezzel a szereíeftőkével vásárolhatjuk meg legbizfosabban a ránkbízotfak akaratát a helyes cselekvésnek, így alakíthat a nevelő, miként a művész remekművet, amelyen Isten tetszése bizonyára nagyobb gyönyörűséggel nyugszik, mint az élettelen műalkotáson. A legnagyobb művészet ugyanis a lelkek alakításának művészete. Két dolog szükséges hozzá: az alakítandó anyag ismerete s a szükséges eszközök és munkamód helyes megválasztása. Anyagunk az Isten kezéből kikerült lélek, telve fogékonysággal, készséggel és hajlandósággal minden iránt, ami szép, nemes és természetfölötti: de telve alacsonyabbréndű ösztönökkel is, amelyeket nemesífgetni is a nevelő feladata. A nemesítő eszközöket vallásunk igazságai, a 10 parancs, az anyaszentegyház 5 parancsa stb. adják. Gyönyörűen fejti ki ezt a gondolatot Mécs László ebben a sorában:

Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld.“

Középiskolánk célkitűzése is kötelességünkké feszi az intenzívebb vallásos nevelést. Hogy biztos alapokra fektethessük, megvizsgáltam a