Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1939

9

szeretett Krisztusban és Krisztusért. Igazi elhivatottsága volt a jó Istentől : a csüggedő emberfestvérekre Krisztus békéjét árasztani s lelkűket a Mindenható szívére ölelni. Nem ismerte a kicsinyességet. Kifogyhatatlan bőkezűséggel szórta nemes lelkének kincseit, tanácsait a lel- kekbe. Viszonzást, köszönetét sohasem várt. Az isteni Gondviselés ajándékozó stílusában élt haláláig.

Drágagyöngyöf vesztettünk Benne. Mintaképe volt a krisztusi éleísíkon munkálkodó, megértő, nemeslelkű nevelő-tanárnak. Súlyos betegségét panasz nélkül, a legnagyobb türelemmel viselte. Lelkekért égő szeretete még betegágyán sem hagyta el. Halála előtt 2 nappal pár órán keresztül önkívületi állapotban volt. Ejíszaka, öntudatát visszanyerve átszellemült tekintettel beszélni kezdett. Búcsúzott összes tanítványaitól. Megreinegett a lelkünk, amikor végtelen szeretettel szólt távollevő tanítványaihoz. Még akkor is az isfenszerefetre, szívjóságra, maradék nélkül való önáíadásra tanította őket. A következő napon mélységes áhítattal vette magához az Urat, Akiért annyi szeretetet és jóságot tudott adni mindnyájunknak. A halál teljes tudatában, a szentek mélységes komolyságával várta a nagy pillanatot. Apr. 8-án este lerázva a test ólombilincseit, boldogan szárnyalt fel ez a nemes lélek az égi magasságokba, hogy szembenézhessen végre az isteni Nappal. Mi hisszük, hogy azóta Isten trónjánál élvezi a boldogok örök jutalmát s énekli a kiválasztottak új énekét. Szeretett Rendtársunk, nézz le ránk s könyörögj értünk a Mindenhatónál, hogy küzdelmes, munkás életünk után mi is eljussunk az igazi otthonba, ahol az Isten ölén örökre megpihenhetünk. Mi nem búcsúzunk Tőled. A szentek egysége révén egyek vagyunk és maradunk örökre Krisztusban.

f Főtisztelendő Kiszely Imre, tanítóképzőintézetünk és polgári leányiskolánk nyugalmazott igazgatója május 23-án költözött az égi hazába. Leánygimnáziumunknak 1918—23-ig volt hittanára. Őszintén szerette tanítványait. Megértő, segítő jóságával nemcsak lelkileg támogatta őket, hanem anyagilag is. Nagyszerűen értett a rejtett jótékonykodáshoz. Hány szegény diák tandíját kifizette s lehetővé tette számukra a magasabb iskoláztatást. Hittanóráin derűs hangulat, közvetlenség uralkodott. Sohasem láttuk őt gondterhelt arccal a terembe lépni; jóságos mosoly csillant meg tekintetében, valahányszor kedves tanítványai közé mehetett. Hálás tanítványainak és karíársainak imája kísérte távozó lelkét, kérve számára az örökkévalóság mérhetetlen boldogságát.

M. Beleznay Cecilia.

A halál nemcsak az érett gyümölcsöket tördeli le az élet fájáról, hanem sokszor a bimbóba fakadó, üde gyermeklelkekeí is. Két kedves növendékünk nem érhette meg a virágnyílást. Éltük koratavaszán