Angolkisasszonyok katolikus leánygimnáziuma, Eger, 1938
23 folklórnak kapnia, az eredeti népies, népművészeti elemeknek. A folklór-elemek széleskörű alkalmazása természetesen nem történhetik a kozmopolitább város-kultúrában sem valami kényszeredett gesztus formájában és még kevésbbé valami nyegle, lekicsinylő mellékízzel. Az eddigiekben összefoglaltuk a magyar nemzeti öntudat tartalmát, elmélyítésének lehetséges irányait és hangsúlyoztuk sajátos, individualizáló jellegének fontosságát. Kiemeltük azt is, hogy a nemzeti öntudat erősítésére irányuló politikának minél szélesebb rétegekre kell vonatkoznia. Utolsó kérdésünk most az, hogy a nemzetnevelő munka eme részének milyen alkalommal és milyen célszerű formában lehetne lefolynia. A válasz erre: rendszeres állampolgári nevelést kell megvalósítanunk. Az állampolgári nevelésre külön tantárgynak kellene szolgálnia az iskolákban, egy nemzeti etikának, s ennek a tárgynak a céltudatos nemzetpolitikát gyakorló kormányzat által helyesnek felismert alaptételeit egyéb alkalmakkor is tanítani kell, ahol valamilyen nevelő munka folyik, így pl. leventeségnél és katonaságnál, az egyesületi önképzés keretében és a mielőbb általánosítandó falusi téli tanfolyamokon. A nemzeti etikának természetesen egyetemi katedrákat is kellene kapnia. Mindenütt a helyzetnek megfelelő mértékben és megfogalmazásban kell a nemzetnevelő tanítást elvégezni. A helyesen felfogott nemzeti öntudat követelményeinek megfelelő tanításokhoz azonban minden esetben csatlakoznia kell az állampolgári kötelességek katekizmusszerű tanainak és nem maradhat el a hazának, a nemzeti sajátosságoknak és különösen történelmünknek a képzeletet megragadó színes ismertetése. A ma legolvasottabb önéletrajzból tudjuk, hogy a fogékonylelkű vidéki osztrák fiúcskából, a gyermek Hitler Adolfból talán sohasem lett volna a nagynémet eszmény harcosa és későbbi megvalósítója -- történelemtanárának lelkes és fantáziára ható előadásai nélkül! vitéz Veszprémy Dezső.
