Állami gimnázium, Eger, 1940

TÖRÖK ÁRPÁD.

Alig másfél éve érkezett körünkbe, s a nm. Miniszter Úr akaratából már búcsúznunk kellett tőlel Szerencsét kívántunk magasabb, felelősebb megbízatásához, a kolozsvári fankerület szakelőadói tisztéhez.

Rövid ideig tartó vezetése alatt mindig valami újat, meglepőt fedeztünk fel benne. Igazi harcos szellem volt: fele új eszmékkel és meggyőződésében megingathatatlan. Tagadhatatlanul nyugtalanságot, küzdelmet vitt bele elődje alatt túlságosan nyugodt, békés, de talán épp azért lassabban fejlődő életünkbe.

Nagy érdeme, hogy sok életrevaló eszmét vetett fel. Hogy eszméinek egy részét megvalósítani már nem tudta, ennek oka rövid ideig tartó működésén kívül küzdelmes élete volt. Gyermekkorában ragadta el a Székelyföldről a világháború. Evekig szenvedett hadifogságban. Visszatérve szülőföldjét ellenség kezében találta, s nem akarta viszontlátni annak felszabadulásáig. Éveket veszített pályáján, mert háborús éveit szolgálatába nem számították be. Hihetetlen akaraterővel dolgozott-küzdött családja kenyeréért, s fáradott rábízott tanítványaiért, a jövő reményeiért.

Együtt örvendeztünk vele a Székelyföld felszabadulásán, s aggódtunk, visszakerül-e szülőfaluja: Miklósvár. Örültünk eddigi küzdelmes munkája elismerésének, amikor a nm. Miniszter Úr őt a kolozsvári fankerület szakelőadójává s egyben igazgatóvá nevezte ki. Örülünk annak, hogy forrón szeretett családjával végre újra együtt lehet. Kívánjuk, hogy azokat a szép és életrevaló eszméket, amelyeket már itt hangoztatott és részben meg is valósított, a magyar nevelés-oktatás, az igazi nemzeti sorsközösség megerősítésére nagyobb körben, fankerületében megvalósíthassa.

Mindig szívesen és szeretettel gondolunk rád, mert a küzdő, harcos külső alatt meleg, érző szíved volt.

Dr. Janák Viktor.