Állami gimnázium, Eger, 1939
6 fel, hogy képessé tegye arra, hogy mint a nemzet vezetésére hivatott művelt osztálynak egyik tagja, a gyakorlati élet követelményeinek megfeleljen. Az iskola nevelve tanít, vagyis nemcsak ismereteket terjeszt, hanem az értelem fejlesztésével a jellem fejlesztését célozza.» Ma divattá vált, hogy lebecsülik a «régi» pedagógusokat. Ha több históriai érzék volna azokban, akik azt hiszik, hogy az ő eszméik ma újak, bűnbánólág járulnának mestereikhez, akik a ma újnak hirdetett eszméket csepegtették a mai reformátorok leikébe. Igaz, hogy csak ily kiváló pedagógusoknál találjuk ezt meg! De a kiválóság ma is ritka madár az őszinteséggel együtt. 1904-ben az intézet megünnepelte Deák Ferenc és Bajza József 100. születési évfordulóját. 1906- ban gróf Apponyi Albert kultuszminiszter látogatta meg az intézetet s gyönyörű beszédében kiemelte a tanárok nemzeti és kulturális feladatát, az ifjúságot pedig buzdította kötelességeinek teljesítésére, amelytől a haza sorsa és java függ. A kerületi tornaversenyen az intézet szép sikert ért el. 1907- ben az intézet tanulóinak száma már 353 volt. Szent Imre herceg születésének 900. évfordulóját megünnepelték. 1908- ban először rendezett az intézet ismeretterjesztő előadásokat. Megalakult a Mária-kongregáció. Először vezették be a katonai- és lövőgyakorlatokat a VII—VIII. osztályú tanulók részére. 1910-ben az intézet ünnepélyt rendezett gróf Széchenyi István halálának 50. évfordulóján. Az intézetet meglátogatta gróf Zichy János kultuszminiszter. 1912— 13-ban már 390 növendéke volt az intézetnek. A tanárok és tanulók egyaránt kivették részüket a kulturális munkából. A tanárok irodalmi és társadalmi téren munkálkodtak, a tanulók ifjúsági egyesületeikben buzgólkodtak. Lélekemelő volt Jablonszky Flóris tanár szolgálatának harmincéves jubileumi ünnepsége. A tanulók nevében Vécsy László üdvözölte a jubiláló tanárt s átnyújtotta a tanítványok gyűjtésének eredményét, amelyet «Jablonszky Flóris-alap» néven a természetrajzban kiváló tanulók jutalmazására fordítanak. 1913— 14-ben, az utolsó békés tanévben, két párhuzamos osztállyal 416 volt a tanulók száma. Ebben az évben különösen nagy buzgalommal munkálkodott az intézet, mintha érezte volna a békés korszak végét. A Mária-kongregáció szép összeggel támogatta a szegény tanulókat. Az ifjúság a «Testgyakorló Köriben szép eredménnyel dolgozott, a katonai gyakorlatokon több jutalmat érdemelt ki. A felállítandó «Tápintézet»-re már 3000 K gyűlt össze. Megünnepelték báró Kemény Zsigmond születésének 100. évfordulóját, s jellemzően május 22-én a «Békenap»-ot. A tanárok buzgón működtek irodalmi és társadalmi téren. Végül nézzük az utolsó békebeli ismeretterjesztő előadások rendezőit és címeit: 1. Klauber Frigyes: Néhány kérdés a lélektan köréből. 2. Bertalan József: A sugárzó energia. 3. Dr. Schiff Péter: Ausztráliai szigetek, vetített képekkel. 4. Dr. Janák Viktor: Lengyelország társadalmi szerepe az újkorban. 5. Baranyó Ernő: Az ősember, vetített képekkel. 6. Takács Andor: A matyókról, bemutatásokkal és vetített képekkel. Befejeződött az a korszak, amely a békés alkotó munka, a szellemi, erkölcsi fejlődés ideje volt s amikor még nem tudtuk elhinni, hogy közeledik a minden értékünket elsöpréssel fenyegető vihar. 4. A világháborútól Trianonig. A világháború kitörését nagyon megérezte az intézet külső és belső életében egyaránt. A tanárok és tanulók közül többen hadbavonultak s az iskola
