Állami gimnázium, Eger, 1939
9 Az 1924. évi XI. te. továbbra is reáliskolának hagyta az intézetet, de érettségi bizonyítványa valamennyi főiskolára jogosított. A kassai tankerület megszüntetésével az intézetet újra a budapestvidéki tankerületbe osztották be. «Új főigazgatónkat, Gaál Mózest» írja dr. Habán igazgató, «az élesszemű, gyermekszerető, a becsületes munkát mindenkor örömmel értékelő nagy pedagógust, már régi ismerősként ünnepeltük s örömmel tapasztaltuk, hogy 4 év óta, mikor elszakadtunk, semmit sem változott. Ma is az ifjúságnak szerető és szeretett Mózsi bácsija. Ma is ünnepet jelent az iskolában az ő megjelenése, de a munkának ünnepét. Vidám kedélyével a csüggedőkbe új lelket s ama hitével, hogy csak szívesen végzett becsületes munkával lehet lesújtott hazánk jobb sorsát előkészíteni, a fáradtakba új erőt és kitartást tud önteni.» ,Az 1925. január 31-i földrengés nagy károkat okozott a már amúgy is alapos tatarozásra szoruló épületben. Az 1925. év kimagasló eseménye az intézeti zászló felavatása volt. A fehér selyemből készült zászló kidolgozása Tóth Gyula rajztanár érdeme. A zászló nem a szomorú jelent, hanem a diadalmas múlt alapján jogosan remélt jobb jövőt hirdeti művészi ábrázolásaival. Dr. Habán igazgató a zászlót nemcsak szimbólumnak, hanem hatalmas nevelő tényezőnek is akarta. Ezentúl minden évben az intézet zászlaja alatt tesznek fogadalmat az új növendékek, hogy kötelességüket hazájukkal, az iskolával és szülőikkel szemben teljesíteni fogják. «Ez alól a zászló alól bocsátjuk ki érettségi vizsgálatot tett növendékeinket. A zászló alatt búcsúznak el az iskolacsaládtól azzal az ünnepélyes ígérettel, hogy azokhoz az eszményekhez, melyeket a zászló képvisel s melyeket az intézet lelkűkben megszilárdítani igyekezett, mindenkor hívek maradnak.» A zászlóra adományozók neve érctáblára vésve az intézet falába van beleillesztve. Az országos tanulmányi versenyen első sikerét aratta az intézet. A testnevelés nagy fejlődését bizonyítja, hogy Bárány István, Bitskey Aladár és Zoltán már európai hírű úszók. 1926- ban a II. emeleti nagy mértani rajztermet díszteremmé alakították át. A művészi díszítést Tóth Gyula tanár irányította. Az intézetet gyászba borította Bajzáth Lajos ny. tanár halála. Az elhúnyt 16 évig vezette nagy szeretettel növendékeit. Fáradhatatlanul dolgozott. Betegségében is szívesen nyúlt ecsetjéhez. Még akkor is alkotni vágyott, mikor az Ur magához szólította. A mohácsi vész 400 éves évfordulóján emlékünnepet rendeztek. A cserkészek a Nemzeti Nagy Táboron résztvettek és becsülettel megállották helyüket. 1927- ben a budapesti országos tanulmányi versenyen dicséretet szerzett az intézet. 1928. februárjában az intézet nagy fájdalmára elhúnyt dr. Habán Mihály igazgató 49 éves korában. Az elhúnytról helyettese, Kántor Nándor így emlékezik meg: «Az a férfiú, kit büszkén tekintettünk vezetőnknek, kit élete és működése úgy emelt fölénk, mint a magyar tanár ideálját, nagy munkája után örök pihenőre tért s árván hagyta szeretett iskoláját. Intézetünk elvesztette fáradhatatlan, buzgó vezetőjét, a tanári testület elvesztette mindenben megértő, tapintatos főnökét, kedves kartársát és őszinte barátját; a tanuló ifjúság pedig elvesztette atyailag érző, jóságos igazgatóját. 1912-ben a minisztérium az akkor megalakult liptószentmiklósi főgimnázium igazgatójává nevezte ki. A nemzetiségi vidéken épült, fontos kultúrmissziót teljesítő főgimnázium megszervezése és fejlesztése dr. Habán Mihály nevéhez fűződik. S a már akkor kiváló tanár kiváló igazgató is lett . . . 1919-ben a cseh megszállás miatt szeretett iskolájából menekülnie kellett. Így került a legbizonytalanabb időkben intézetünkhöz. Mióta annak vezetését átvette, minden erejével arra törekedett, hogy az intézetben mind tanul
