Állami gimnázium, Eger, 1939
10 mányi, mind fegyelmi tekintetben a békebeli nívót elérje. Nagy súlyt vetett arra, hogy az iskola és a szülői ház között annyira szükséges kapcsolatot megteremtse. E célból honosította meg intézetünkben a szülői értekezleteket. Evekig fáradozott, míg azon tervét megvalósíthatta, hogy az intézet számára díszes zászlót szerezzen, melyet nem tiszta szimbólumnak akart, hanem hatalmas nevelő tényezőnek. Meggyőződése volt s mindig hirdette, hogy a megcsonkított haza iskoláinak fokozottabb mértékben kötelessége a magyar jövőn szívvel-lélekkel, erős akarattal s törhetetlen hittel munkálkodó ifjakat nevelni. Azért évenkint e zászló alatt avatta az iskolacsalád tagjaivá az új növendékeket, lelkűkre kötve, hogy mindazokat a kötelességeket, amelyekkel a mindenható Istennek, a magyar hazának, az iskolának és szüleiknek tartoznak, híven teljesítsék. Mi, tanártársai, akik napról-napra tanúi voltunk kedves igazgatónk példa- adó kötelességteljesítésének, szomorúan láttuk, hogy szervezetét halálos kór őrli. 0 azonban nem törődött testi gyengeségével, nem törődött azzal, hogy buzgó- sága s az erejét fölülmúló munka megapadt energiáját mennyire fogyasztja. Ez a példátlan buzgó kötelességteljesítés siettette a végét. Emléke élni fog kartársai és tanítványai szívében.» Dr. Habán Mihályt néhány hónapig ideiglenesen Kántor Nándor követte az intézet vezetésében, majd dr. Fejér József mint megbízott s később kinevezett igazgató. 1929- ben búcsúzott az intézettől Gaál Mózes főigazgató. Március 23-án a három egri középiskola tanári testületének együttes értekezletén 40 éves pedagógiai pályafutásának emlékeit elevenítette fel. «Tanultunk, gyönyörködtünk és titokban könnyeztünk.» A V. K. Minisztérium dr. Király István tanárnak a magyar cserkészügy terén éveken át kifejtett odaadó és eredményes működéséért elismerő oklevélben fejezte ki köszönetét. Tizedik évfordulója volt annak, hogy az első szülői értekezletet megtartotta az intézet, bár hivatalosan kötelezőleg csak 1921-től rendelték el minden középiskolában. Dr. Habán Mihály érdeme a szülői értekezletek bevezetése. A világháború és a kommunizmus alatt meglazult fegyelmet, gyengébb tanulmányi előmenetelt s erkölcsi életet akarta ezzel erősíteni. A szülők erősebb kapcsolata az intézethez gyermekük jobb nevelése s a magyar jövő érdekében meg is termette gyümölcseit. Az intézet emlékünnepélyt rendezett Bethlen Gábor halálának 300. évfordulóján. 1930- ban az intézet fennállásának 40. évét töltötte be. Ez az év újra gyászba borította az intézetet. Meghalt Kniesner Ágost, az intézet nyugalmazott tanára. «Egyike volt a legelsőknek, kik intézetünk bölcsőjét ringatták. Átélte annak küzdelmeit, sokféle viszontagságát, válságát, de megélte annak virágzását is, amelyben az ő buzgó működésének is nagy része volt.» 1931- ben Kisfaludy Károly halálának 100 éves évfordulóján ünnepélyt rendezett az intézet. Megünnepelte a soproni népszavazás 10 éves évfordulóját. 1932- ben Kazinczy halálának 100 éves évfordulóján rendeztek ünnepélyt. Szép ünnepséggel ülte meg a Dobó István cserkészcsapat parancsnokának dr. Király Istvánnak vezetésével 10 éves jubileumát. Az egész város együtt ünnepelt a cserkészekkel s ez volt legnagyobb elismerése az alapító parancsnok értékes munkájának. Sajnos, a halál is meglátogatta az intézetet. Elhúnyt az intézet 32 éven át volt iskolaorvosa dr. Czigler Henrik, Eger város tisztifőorvosa. Az ifjúság egészségének gondozásával s a szegény tanulók ingyenes gyógykezelésével mindenkor hálát és tiszteletet biztosított magának. Három hónap múlva Komáromi
