Állami gimnázium, Eger, 1932

■ VII. VÉGZETT TANANYAG. MAGYAR ÍRÁSBELI DOLGOZATOK TÉTELEI. A tanítás mind a nyolc osztályban az 1924. évi új Tanferv szerint folyt. A múlt tanévhez képest mégis annyiban történt változás, hogy a V. K. M. 31591/1932. sz. rendelefe értelmében a IV. és V. osztályban a gyorsírást mint rendes tantárgyat tanítottuk heti 2—2 órában. Ennek megfelelőleg a IV. oszt.-ban a francia nyelv heti óraszáma 5-ről 4-re, a német nyelvé 4-ről 3-ra, az V. osztályban pedig a mennyiségtan heti óraszáma 4-ről 3-ra, a természetrajzé pedig 3-ról 2-re szállt le. A harmadik testnevelési órát a V. K. M. 540—05—596/1931. sz. rendelefe értelmében minden osztályban beillesztettük az órarendbe. Játékdélutánok csak a VII. és VIII. osztályban voltak. Az egyes osztályokban elvégzett tananyag részletes közlését mel­lőzve, felsoroljuk a IV.—VIII. osztályokban feladott magyar írásbeli dolgozatok tételeit. IV. osztály. 1. „Toldi“ expozíciója. 2. Miklós jelleme a II. ének alapján. 3. A hazáról. (Tartalom.) 4. Miklós viadala a farkassal. (Leírás.) 5. „Az for- dólt farkasról.“ (Átültetés mai magyarságba.) 6. Miklós fiúi szeretefe. (Megbeszélés alapján.) 7. Rákóczi halála. (Leírás Mikes levele alapján.) 8. Toldi Miklós a magyar ifjú eszményképe. (Megbeszélés alapján.) 9. Az egri vár. (Leírás.) 10. A Tisza. (Tartalom Petőfi költeménye alapján.) 11. Szondi két apródja. (Tartalom.) 12. Mit köszönünk szü­léinknek? (Megbeszélés alapján.) 13. Kirándulás az Egedre. (Élmény­szerű leírás.) 14. Nyugfatvány. 15. Folyamodvány. V. osztály. 1. Kisfaludy K. Mohácsának gondolatmeneté. (Elmélkedés.) 2. Az ifjú és az öreg Toldi. (Párhuzam.) 3. a) Gróf Széchenyi István. (Jellem­rajz.) b) Az egyház érdemei a barbár népek megszelídítésében, c) A víz fizikai és kémiai sajátságairól. 4. Zrínyi Miklós, a költő. (Jellem­kép.) 5. Az önismeret szükséges volta. (Pázmány beszéde alapján.)

Next

/
Thumbnails
Contents