Állami gimnázium, Eger, 1928
5 A HAZAI FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI ÉS ÉRTÉKEL A középiskola tantárgyainak értékelése minden tantervkészítőnek igen súlyos feladata. Talán abban az egyben egyeznek meg az összes pedagógusok, hogy a középiskolai oktatás tengelyéül és középpontjául a nemzeti nyelv és irodalom tanítását fogadják el, de hogy a többi stúdiumok közül, melyek a fontosak és melyek a mellékesek, arra nézve igen különbözők a vélemények. Ha azonban az oktatás magva a nemzeti nyelv és irodalom, akkor egészen logikus gondolat az, hogy a disciplinák hierarchiájában közvetlenül utána soroljuk a magyar történelem és a hazai földrajz ismertetését. Ebből az elvből akarok kiindulni, midőn a földrajz, helyesebben a hazai föld tanításáról, annak problémáiról, nehézségeiről és értékeiről fogok a következőkben elmélkedni. Ezzel kapcsolatban azonban még egy tényt kell megállapítanunk. Ha a hazai föld tanítását a második hely illeti, akkor, ha nem is ilyen fontosnak, de mindenesetre nagyon lényegesnek kell tartanunk Európa és a tengerentúli földségek ismertetését is. Magyaroszág a mi hazánk: a magyarok hazája; Európa is a mi hazánk: a fehér ember hazája; a föld is a mi hazánk: az ember hazája. A nevelés legtágabb posztulá- tuma lévén: embert nevelni, legáltalánosabb értelemben felfogott hazánknak, a földnek, a világegyetem matematikai pontjának alapos és lehető legteljesebb megismerése is elengedhetetlenül szükséges. Nemcsak ahhoz kell ez, hogy valaki a művelt ember megtisztelő címére igényt tarthasson, hanem gyakorlati szempontok is végtelen sokszor kívánják a geográfia alapos tudását. A földrajz, a tudományok rendszerében elfoglalt helyzeténél, sajátságos természeténél fogva, annyira különleges stúdiuma középiskolai oktatásunknak, hogy tanításával foglalkozni gyümölcsöző gondolatnak látszik. Nekem úgy tetszik, hogy a többi tárgyak didaktikai módszerei a lényeges kérdésekre nézve már megállapodtak. Ingadozások, nézeteltérések vannak ugyan most is, de ez a körülmény hozzátartozik a pedagógia elméletéhez, melynek haladása maga után vonja a gyakorlati kérdések tökéletesítését. Ismétlem tehát: míg a többi tan- tái-gyak megállapodott és tudományosan bevált metódusai már megállapodtak, addig egészen más a helyzet a földrajz oktatásában. A II.
