Állami gimnázium, Eger, 1928

7

emberi szempontból legfontosabb és legértékesebb kapcsolat meglátása : az ember és a föld egymásrautaltsága.

Rafzelé az érdem, hogy ezt a problémát észrevette és súlyának megfelelő módon értékelte, őt szokták tehát az emberföldrajz megteremtőjének nevezni.

Ezután a két véglet felől meginduló földrajzi felfogás irányai közelednek egymáshoz. A kiegyenlítés munkáját a francia Vidal de la Blache és De Martonne tetőzik be. Geográfiájukban ez a tudomány tényleg azzá válik, aminek lennie kell: egyrészt analizálja a föld felszínének s a vele összefüggő szomszédos szférák jelenségeit, másrészt ezen elemekből megalkotja a táj fogalmát és képét. A földrajznak jelen állását és ismerettanát filozófiai magaslatról szemlélő Heffner így foglalja össze e gondolatokat: „a geográfia feladata az egyes tájak individualitásának megrajzolása, aztán a tájak összehasonlítása s tipikus különbségeinek megállapítása. A cél tehát a tájban, mint egyéni, szinguláris valamiben van, mely egy életteljes egész, a tájalkotó tényezők (domborzat, víz, kiima, növény, állat, ember) szimbiózisa.“

A földrajznak helyzetéért folytatott harcában a magyar tudomány is részt vett. Legnagyobb és legeredetibb geográfia tudósunk, néhai Lóczy Lajos, Richthofen iskolájának nagynevű tagja, a geomorfológia művelője, de tisztában volt a leíró és emberföldrajz nagy fontosságával is. Az ország első egyetemének földrajzi katedrájáról távozván, utódjával, Czirbusz Gézával a hisztoriko-enciklopedikus irány próbált uralomra jutni s ennek különböző fegyverekkel vívott harca sem a magyar földrajznak, sem a földrajz pedagógiájának nem vált hasznára.

Ez az idő azonban — szerencsére — elmúlt és ma már a földrajz hazánkban és mindenütt elhelyezkedett a reális tudományok csoportjában a leíró és magyarázó természeti tudományok között. Kialakult a földrajz egész rendszere, melynek vázlatát Dékány felosztása szerint az alábbiakban közlöm:

1. Az atmoszféra tudománya . . . klimatológia, meteorológia.

2. A bioszféra tudománya

..........állat és növényföldrajz.

3

. A kulturszféra tudománya . . . emberföldrajz, gazdasági földrajz.

4. A hidroszféra tudománya . . . oceánográfia, hidrográfia.

5. A litoszféra tudománya..........kőzettan, talajtan, orográfia.

6. A centroszféra tudomány . . . geofizika.

A földrajztudománynak ingadozó fejlődése, hol a szellemi, hol a ter- mészetitudományokcsoportjáhozvaló sorolása természetszerűleg hatott a középiskolai földrajzoktatásra is. Egy időben szorosan a természetrajzzal együtt tanították (az alsó fokon a természetrajz nem volt külön tantárgy, hanem a földrajzban tanították), máskor meg beleolvasztották a történelembe (VII. és VIII. osztályokban.).

Természetes azonban az is, hogy ily beosztással, ahogy a tudó-