Állami gimnázium, Eger, 1925
REV 2010 2 fl gyakorlati kivitel első feltétele azonban, hogy megfelelő feladatgyűjtemény álljon rendelkezésre. Egy bő példatár, melyből a növendékek - esetleg a tanár irányítása mellett - kiválasztják a képességüknek megfelelő feladatokat. E fokon tehát a szaktanát bizonyos szabadságot enged, fl kidolgozandó feladatoknak még a számát sem köti meg, legfeljebb a minimumot szabja meg. De megköveteli az önálló munkát. Igaz, hogy állandó ellenőrzésre nincs idő. De ez nem is szükséges. Mert ha a tanuló tudjp azt, hogy az érettségi vizsgálaton a füzetében előforduló példák alapján kap azokhoz hasonló feladatot, nem fog a gyűjteményébe olyat bevenni, amelynek megoldásával nincsen lisz- tában. Magától értetődik, hogy az érettségi vizsgálaton bemutatandó feladatokat nem lehet mind a rendszeres összefoglalás idején elkészíteni. Gyűjtésükhöz hamarabb és pedig legalább a VII. osztályban hozzá kell fogni, hogy az összefoglalás idejére csak kiegészítés és a feladatok rendezése maradjon. Különben is kívánatos a felső osztályokban arra nevelni a tanulókat, hogy ne csak mindig a „holnapi“ leckére készüljenek, hanem tudjanak kellő időbeosztással távolabbi cél érdekében is dolgozni. flz itt közölt feladatok készítése, gyűjtése (sokat vettem át Rátz László ismert kitűnő gyakorlókönyvéből) és rendezése során ezek a gondolatok irányítottak. S mivel érettségi vizsgálatra készülő tanulóknak szánom ezt a példatárt, ezért a feladatokat ama fejezetek szerint rendeztem, amelyek szerint az összefoglalást végezni szoktam. Kívánatos, hogy a tanulók is e fejezetek szerint rendezzék feladatgyűjteményüket. Arra törekedtem, hogy legyenek könnyebb és nehezebb feladatok s minden tanuló megtalálja a magának megfelelőt. Gondom volt különösen arra, hogy a tehetségesebb tanulók is találjanak invenciójuk fejlesztésére alkalmas példákat. flz időt rabló numerikus számításokra azoknál a tanulók* nál, kik a numerikus számításokban már egészen otthonosak, ezen a fokon már nincsen szükség. Ezért sok feladatnál numerikus adatok nincsenek is. Mellőztem ezeket azért is, hogy a növendékeket az általános megoldásra reákényszerítsem, mert tudvalevőleg a tanulók szeretnek kezdettől numerikus adatokkal dolgozni, amivel nemcsak munkájukat szaporítják, hanem az áttekinthetőséget és rendszerességet is kockáztatják. fl II. részben az eredményeket közlöm s nehezebb feladatoknál némi útbaigazítást is adok. E nélkül a jelzett módon nem is lehetne a példatárt előnyösen használni. Mert ha szabad válogatást engedünk a tanulónak, gondoskodnunk kell arról is, hogy munkáját ellenőrizhesse. Kérem igen tisztelt Kartársaimat, használják e példatárt. Akkor hiszem, hogy vele matematikai oktatásunk eredményének fokozásához egy lépcsővel hozzájárultam. Eger, 1926. április hó. DR. HflBflN MIHÁLY.
