Állami gimnázium, Eger, 1913
— 64 — rult a vidékre, melyben messzeségbe elhatott ifjaink lelkes magyar nótázása. Víg dalolás között gyorsan múlt az idő, feledve volt az egész napi fáradság s szinte rosszul esett, mikor lassan-lassan feltünedeztek a városvégi házak. Elhangzott az ének s csakhamar párosával befordultunk a város egyetlen utcájába. Kitűnő étvággyal elköltött vacsoránk után hamarosan pihenni tértünk. Oravicai tartózkodásunk második napján a városhoz közelfekvő kedves kirándulóhelyet, Csíklovát kerestük fel. Mindenütt gyönyörű, erdővel borított dombos vidéken jártunk, míg rövid órai gyaloglás után feltűnt közvetlen közelből a magas kőszirten emelkedő legendás hírű kegyhely kisded temploma, melynek papja magyaros vendégszeretettel fogadta jóságáért hálás csapatunkat. Vidám hangulatban hagytuk el a kedves kis falut s már a déli harangszó Oravicának szépen berendezett szórakozó helyén, a Lövészkertben ért bennünket. Ebédután végleg elbúcsúztunk a sok kellemes emléket nyújtó kis várostól s Jaszenován át Resica felé igyekeztünk. Változatos hegyes vidéken utaztunk keresztül, melynek különösen célunkhoz közel eső részlete nem egy bájos alkonyati képet tárt elénk. Este értünk Resicára, hol a polgári fiúiskola igazgatósága gondoskodott kellemes szállásról. Másnap reggel legelőbb a vasgyár megtekintésére indultunk. Tanulóinkat rendkívül érdekelte a nagyméretű vasgyár hatalmas olvasztóival, kazánjaival, a modern technika vívmányait dokumentáló gépeivel, ahol annyi sok ember szótlanul, de siketítő zajban végzi bámulatos pontossággal megszokott munkáját. Legjobban a vasúti sínek gyártása tetszett újainknak, meleg érdeklődéssel kisérték a szemük előtt lefolyt, de csak néhány percig tartó jeleneteket, míg az olvasztott acélból 30-40 méter hosszú sín lett. A gyárak megtekintése után a még rendelkezésünkre álló rövid időt sétára fordítottuk. Szétnéztünk még a kedves fekvésű, rendezett és tiszta bányavároskában, ahol csupa munkás, csupa gyári hivatalnok lakik, ahol mindenki csak a bányának és vasgyárnak él, az egész kis város képe elárulja rendeltetését, hogy a munkáért van. Ebédután folytattuk útunkat hazafelé. Búcsút vettünk hazánk természeti szépségekben s egyéb hasznos látnivalókban oly gazdag bányavidékétől s Temesváron át késő esti órákban