Állami gimnázium, Eger, 1913

— 23 —

A reálgimnáziumokban tanítanak latint az összes osztályokban heti 43 órán át, franciát a quartától (IV.) heti 31, angolt a III. U-tól heti 18 órán át.

A A főreáliskolákban franciát heti 47, angolt a III. U-tól kezdve heti 25 órán át; itt az anyanyelv óráinak száma 34, mig a reálgimnáziumban 28, a gimnáziumban csak 26.

A 1900 nov. 26-iki császári rendelet ajánlja a már bevált reformiskolák felállítását, különösen kisebb városokban. Nagy előnyük, hogy a pályaválasztást későbbre teszik.

Kétféle ilyen iskola van 1892 óta: az altónai és a frankfurti rendszerű.

Ezen reformiskolák alapeszméje azon feltevés, hogy a tanulók, miután a középiskola első három évében a német és francia nyelveken a nyelvtan alapfogalmaival megismerkedtek, fejlettebb korban és nagyobb heti óraszám mellett képesek a latint hat év alatt és a görögöt négy év alatt úgy megtanulni, mint a régi szervezetű iskolákban kilenc, illetőleg hat év alatt. Az altonai és frankfurti rendszerű reformiskolákban az alsó 3 osztályban latin nincs. A frankfurti rendszerűben tanítanak franciát és négy osztályban görögöt (II. U-tól kezdve), az altonaiban angolt a görög helyett a 3. osztálytól kezdve. 1907-ben 117

ilyen iskola volt Németországban.

A velünk szomszédos Ausztria középiskolái nagyon hasonlítanak a poroszokéhoz. Ausztriában a reálgimnáziumok jóval később keletkeztek. Az osztrákoknak 4-féle típusú középiskolájuk van és ezek igen csekély megszorítással egyenlő jogosí- tásúak (1909. óta). E 4 típus a következő:

1. gimnáziumok,

2. reáliskolák,

3. reálgimnáziumok,

4. reform-reálgimnáziumok.

E két utóbbi az újabb típusú iskola, amelyeknek behozatalával Ausztriában is érvényesíteni akarták azt az elvet, amelyet a többi kultúrállamok már megvalósítottak, hogy t. i. a tudományok rohamos fejlődésével és elágazásával az iskolák elágazásának is lépést kell tartania.

A reálgimnáziumok — hivatásuk a gimn. és reáliskola között összekötő kapcsot létesíteni — abban különböznek a