Állami gimnázium, Eger, 1910

25

tabb eszméinek ő adta meg a legköltőibb formát. S nem csalódunk, ha különösen Schiller igen nagy népszerűségének magyarázatát épen költészetének a kor eszméivel való szoros kapcsolatában keressük.

Az egész classicus világ tekintélyének hanyatlására vall az a körülmény, hogy ez a század már olyan műveltséget is el tudott képzelni, melyben a classicus ismeretek igen alárendelt szerepet játszanak. A renaissance óta a műveltség irodalmi és classicus volt. Az iskolák legfőbb tanulmányai az ókori nyelvek és irodalmak, a görög és latin történelem. Ebben a században a tudományok, főleg a természettudományok keltik fel a legnagyobb érdeklődést. Rousseau Emilje egészen 15 éves koráig nem lát könyvet, a Robinsont kivéve, nem tud az anyanyelvén kívül semmi más nyelvet, a történelemről egy szót sem hall. Ellenben ismeri a csillagok járását, jártas a geographiában, jól ismeri a növényeket, állatokat, ásványokat, melyek magányos életében szeme elé kerülhetnek. Ugyancsak a természettudományok túlsúlyát s a classicus tanulmányok elhanyagolását látjuk Diderot paedagogiai tárgyú dolgozataiban. Két ily tárgyú müve van. Az egyik Helvétiusnak az emberről írt müvét cáfolja, a másik II. Katalin cárnő kérésére . készített tanulmányi tervezet. Különös hevességgel támadja a középiskolát. E támadás oka első sorban a szerinte tulságba vitt classicus tanulmány. A gyermek hat-hét éven át egyebet sem tesz, mint két holt nyelvet tanúi, rhetorikával, tehát a beszélés művészetével foglalkozik, mielőtt még gondolkozni tudna, Aristoleles subtilitásaival és syllogismusaival tölti meg a fejét, ellenben egy szót sem hall a természetrajzról, egy szót sem a kémiáról, igen keveset a természettanról, még kevesebbet az anatómiáról, semmit sem a földrajzról. A középiskolát Diderot nyolc osztállyal tervezi, az öt elsőben mathematika, mechanika, astronomia, physika és chemia az egymás után következő tantárgyak. Csak az utolsó esztendőben tanulna a gyermek grammatikát és classicus nyelveket. És e tervezetet oly ember írta, akinél kevesebben ismerték és szerették jobban az ókori kultúrát és költészetet. És ne higyjük, hogy a középiskolának a túlságba vitt classicus tanulmányok miatt épen csak a philosophusok között akadna ellensége. A polgárság köréből is sűrűn hangzik fel a panasz a nemzeti nyelvet, nemzeti történetet és geographiát elhanyagoló jezsuita intézetek ellen. Las- sankint még egyéb követelményeket is támasztanak a középisko-