Állami gimnázium, Eger, 1910
26 Iával szemben. Már vannak a modern nyelvek tanításának hívei, sürgetői. Természetesen a francia forradalom idejében az oktatás kérdése még csak nőtt fontosságban. Számos tervezetet készítenek s bár e tervezetek legnagyobb része nem valósult meg s legin- inkább csak az állami közoktatás szervezésére vonatkoznak, de azért mindegyikben nyilvánvaló a természettudományok felkarolása a classicus nyelvek rovására. Legérdekesebb a tervezetek közül Condorcet Jelentése, mely öt fokozatra tagolt, teljesen ingyenes, állami közoktatást tervez a természettudományokkal, mint a tanítás tengelyével. Még Németországban is, ahol pedig, mint említettük, nagy volt a lelkesedés az ókor iránt, voltak oly irányzatok, amelyek a classicus tanulmányok háttérbe szorítására törekedtek. Az úgy nevezett neohumanisták mellett, akik ismét a classicus tanulmányokra fektették a fősúlyt, meg kell említenünk a pietistákat és a philanthropinistákat. A pietisták Halléban működtek, Franckeval élükön, több különböző fokú tanintézetet tartva fenn, amelyekben az összes tanulók száma lassankint a kétezret is meghaladta. Igaz, hogy a középfokú iskolájukban megtartották a classicus nyelveket, különösen a latinnal foglalkozva behatóan, de a legnagyobb fontosságot mégis a vallásos oktatásnak, meg a természettudományoknak tulajdonítják. A philanthropinisták leghíresebbje, Basedov, aki Dessauban nyitotta meg 1774-ben philanthropinnak nevezett intézetét. A legnagyobb fontosságot ő is a természettudományoknak tulajdonítja, az első idegen nyelv, amit tanítványai tanulnak, a francia. Hét éves korukban kezdik el ezt a gyermekek, a latint két évvel későbben. A latin tanítása is egészen gyakorlatias, a grammatikát csak tizenöt éves korukban tanúlják. A görögöt teljesen kirekesztette tantervéből. Tehát Németországban is, Franciaországban is folyton erősödik, terjed az a meggyőződés, hogy műveltségünknek lényegesebb részét teszik a természettudományi, mint a classicus ismeretek. Ez a meggyőződés is egyik oka lesz annak, hogy a classicus világ és műveltség s vele együtt természetesen a classicus irányú költészet tekintélye és népszerűsége erősen csökkent ebben a században. A classicismus, különösen pedig a francia classicismus hanyatlását azonban nem csupán a természettudományoknak ez a nagy népszerűsége okozta. A felvilágosodás leglényegesebb elvei is ellentétesek voltak azzal. Láttuk, hogy minden öröklött meggyőződés, ekintély, intézmény milyen heves bírálat és támadás tárgya. Ezzel
