Állami gimnázium, Eger, 1908

31

Ha a gyermeknek van valamelyes hangja és zenei hallása, legyen buzgó tagja az iskolai énekkarnak, és énekeljen otthon is —szíve szerint, — amennyit csak tud. Az az ember, aki énekszóval kezdi és fejezi be a napot, az friss kedéllyel, jó kedvvel végzi munkáit. Hogy az éneknek, zenének mily kedélyderítő, szívnemesítő, lélekfölemelő hatása van, arról — azt hiszem — fölösleges itt bővebben szólanom.

Ha a gyermekben érdeklődés, fogékonyság mutatkozik a rajzolás, festés iránt, hát a szülök ne mindjárt azzal a tendenciával: „Neked festőművésznek kell lenned!“ — hanem gyermekeikkel esetleges tervüket nem is sejtetve — istápolják bennök kedvenc hajlamukat; szolgálják az ajándéktárgyak is ezt a célt. Avagy, ha észrevesz- sziik, hogy a fiúban nagy a kedv a lombfürészethez, fényképészethez, fizikai kísérletek végzéséhez, hát — a lehetőség szerint — támogassuk őt e kedvteléseiben, csak ne hangoztassuk folyton: „Neked ezzé vagy azzá kell magad képezned!“ Ne csináljunk ekként a „privát passziódból végzett dologból „muszáj“-munkát! A gyermeket ez nem egyszer elkedvetlenítheti és egyszerre csak egészen elveszti buzgóságát nemes időtöltésének folytatásához.

Ha a gyermekben kedv mutatkozik versek vagy prózai munkák készítéséhez, ne nyomjuk el e kedvet gúnyolódással, túlságos kemény, lehangoló kritikával, vagy — pláne — tilalommal; ha fölfedezzük az ifjúban a költészethez való hajlamot, — még ha nem látunk is mindjárt a munkácskákban valami nagy írói készséget, — vezessük, irányítsuk a helyes mederbe e kedvtelését is.

Van gyermek, ki szeret „gyűjteni.“ Ásványokat, növényeket, rovarokat az iskola meghagyásából is gyűjtenek a tanulók, és ezt a legtöbb gyermek szívesen végzi. Igen nagy kedve telik sok fiúnak az „érem“-, „régi pénz“- és „bélyeg“-gyüjtésben is. — Istápoljuk a gyermekben a gyűjtési vágyat is. — Vigyázniok kell -azonban a szülőknek, tanároknak mindeme privát-passzióknál, hogy azok túlságba ne menjenek, a tanuló elméjét, idejét kötelességeinek teljesítésétől el ne vonják.

A testi-lelki egészség szempontjából egyaránt szükséges, hogy a gyermek szabadidejének egy részét ne ülő foglalkozással töltse, hanem a, szabadban végzett mozgással. Erre mindenesetre nagy gondot kell fordítani úgy a vakációban, mint — még inkább — a- tanévben. Végezzen a gyermek — meghatározott időben — sétát és pedig ne a poros „korzó“-kon, hanem a szabad, friss leve-