Állami gimnázium, Eger, 1908

az erkölcstelenséget terjeszti, hanem mindig, minden körülmények között síkra száll az erényért, erkölcsért. A többi napilapunknak, tisztelt Olvasóim, a keresztény . morálhoz semmi közük; ezeknek csak egy a fontos és szent: az „üzlet“ ! — Az életben sok gonoszság történik. A napi sajtó a nap krónikása; még a legtisztességesebb lapnak is foglalkoznia kell a bűnnel. Persze, óriási a különbség a mód között, ahogy azt a kufár és a becsületes sajtó tárgyalja! A gyermek mármost, ha jó lapot vesz is a kezébe, a rosszat abból is megismerheti, kiváncsi természete, fölizgatott képzelete foglalkozik azzal; lelkét egy pár sor megmételyezheti. Én tehát a magam részéről azon véleményen vagyok és e véleményt bizonyára mások is osztják velem: A gyermek inkább semmiféle napilapot vagy élclapot se olvasson, hiszen még a felnőtt emberen is ronthat a a rossz sajtó. — Aki teheti, járasson a gyermeknek valami jó ifjúsági lapot; itt van pl. a Zászlónk*), abban az aktuális napi eseményekből is kap a gyermek neki megfelelő, őt nemesen szórakoztatórészt. S ha a napilapokban van valami újdonság, ami a gyermeket különösen érdekelheti: — teszem azt — léghajófölszállás, földrajzi fölfedezés, háború : — noshát a papa majd lesz olyan jó és ebéd alatt, vagy a délutáni séta közben mesél valamit ezekről az érdekes dolgokról fiacskájának. így a gyermek —- hogy is mondják: „Nem marad el a világtól!“ — No, mert remélem, hogy az, aki a házasságtörésekről, öngyilkosságokról, etc. nincs értesülve, azért még nem mondható „a világtól elmaradotténak ?!

Hogy a szülők elcipelik a gyermekeket a felnőttek társaságába, a jourokra, hol bizony sok léhaságot szívhat magába az a szerencsétlen, unatkozó gyermek, — régi nóta.

Hát hogy vagyunk a színházzal ?! Oda talán csak elvihetem a gyermekemet! — mondja a naiv vagy könnyedén gondolkozó szülő. Mi manapság a színház ?! Alig egy-két kivétellel — üzlet, a közönség romlott erkölcsi érzékére spekuláló üzlet 1 — Nemrégiben egy társasággal színházban voltam ; az előadott vígjáték azonban frivol helyzeteivel, aljas kupiéival annyira elkedvetlenített, hogy az I. felvonás után távoztam. S a páholyokban az a sok szülő: anyák, apák leányaikkal, fiaikkal mind ülve maradtak. Nem akarom ez eljárást jellemezni, mert félek, hogy nagyon sértő talál*) Egy évre mindössze 2 kor. az előfizetési ára. (Kiadóhivatala: Budapest, VII., Daníjanich-u. 50. sz.)