Állami gimnázium, Eger, 1908

nék lenni. S ha mi tanárok eltiltjuk a gyermeket ezen vagy azon darab látogatásától (tudjuk, hogy miért tesszük), a szülő — sokszor megesik — gyermekét mégis elviszi a színházba, s alkalom- adtán hallhatjuk tőle: „Én is tudom, hogy mit csinálok; én jól tudom, mi árthat gyermekemnek és mi nem.“ Nos, én az ilyen szülőnek a szemébe mondom : „Nem tudja, hogy mit csinál, és nem is szereti gyermekét, vagy legalább is „nem helyesen“ szereti.

S ha mind e körülményeket jól átgondoljuk, nem kell-e egészen érthetőnek találnunk azt, hogy — a miniszteri rendelet szavaival élve — „már nem kis számban akadnak tanulók, akiknek életmódja mindent leront, ami jót az iskola eredményezett“ ? !

Mit jót is eredményezhetne az iskola fáradozása, — kérdezhetjük, — ha az otthon nemcsak hogy nem támogatja azt, hanem olykép vezeti a gyermek nevelését, hogy ez homlokegyenest ellenkezik az iskolának és a másik szentélynek, a templomnak nevelési elveivel?! De a közöny és ellenséges indulat dacára a templom szeretettel várja keblére apró híveit és az iskola tovább folytatja aggódó gonddal a rája bízott gyermeksereg vezetését. És mennél erősebben ostromolják a templom falait a közöny és ellenséges indulat hullámai, benn annál buzgóbban hangzik föl az ima és az ének és annál buzgóbban hirdetik Isten szolgái az igét; szintúgy mennél mélyebb az iskola falain kívül az ellenséges indulatú körülmények, a helytelen szeretettől megnövelt káros hatások zúgó örvénye, az iskolának annál éberebben, annál lelkiismeretesebben kell őrködnie növendékei felett, hogy ezek ebbe a mindent elnyelő örvénybe bele ne kerüljenek, lelki-testi romlásukat ott ne találják.

Az iskola tehát — mint a tárgyalt rendelet írja — a testben és lélekben végbemenő pusztítást tétlenül nem nézheti, hanem kell, hogy nevelői tisztét komolyabban teljesítse és a tanulókra való hatását eredményesebben érvényesítse. És ezt tennie módjában is áll. Érvényesítheti nevelői hatását és jótékony befolyását, amennyiben tudomást vesz elsősorban a tanuló testfejlődésére zavarólag ható külső körülményekről, figyelemmel kíséri és értesülést szerez arról, ami a tanuló táplálkozását, lakásviszonyait, elhelyezését, hálóhelyét, napközi elfoglaltságát, tanulási idejét, szórakozásait — mint pl. a kávéházba-járást, korcsmázást, éjjeli kimaradást vagy későn fekvést — ille'.i. És minthogy a tanuló minden vonatkozásaiban az iskolai fegyelem alatt áll, az iskolának módjában van, hogy tapasztalatai alapján az észlelt visszáságokat orvosolja. —, A ren-