Állami gimnázium, Eger, 1903

— 55 — összeolvasztó legbölcsebb intéző-hatalom megismertetése képezik azt a legfőbb és legnemesebb célt, amelyre a természettudomány­nak törekednie kell, hogy az emberi lélek művelésében áldásos munkát végezzen. Ezt a célt kell szolgálnia annak is, akinek kezére a nemzet ifjúsága lelkének ezen irányú művelése bízatott: a ter­mészetrajz tanárnak. A természetet kell tehát felkeresnünk és annak hamisítatlan alkotásait, tárgyait, jelenségeit ott az Isten szabad ege alatt bemu­tatnunk, mert azoknak igazi jelentőségét csak is ott tudjuk tanítvá­nyainkkal megértetni. Átérezve e feladat nagy jelentőségét és meggyőződve annak áldásos következményei felől, úgy magam, mint iskolánk igentisz­telt és nagytudományú idősb természetrajztanára, valahányszor al­kalom kínálkozott és úgy magunk, mint ifjúságunk nagy elfoglalt­sága közepette jutott időnk : kirándultunk városunk környékére egy- egy osztállyal, hogy a tanterem puszta négy fala között hirdetett igéink megtestesülését, a szertáraink élettelen tárgyainak megele- venedését s a könyv holt betűi közt láthatatlan életet a természet fenséges templomában mutassuk be tanítványainknak. Eme kirándulások voltak a következők: 1. 1904. április 25-én az la) és Ib) osztályokkal az Eged hegyre; 2. április 28-án az V. osztállyal ugyanoda; 3. május 16-án a II. osztállyal Felnémet község erdejébe; 4. junius 3-án a IV. osztállyal a Tiba-völgyön át az Egedre; 5. junius 6-án az la) osztállyal a Tiba-völgybe. Ezen kirándulásoknak részben növény- és állattani, részben geológiai és fizikai földrajzi ismeretek szerzése, illetőleg kiegészí­tése volt a céljuk. E tekintetben városunk környékén a 3—4 km. távolságra fekvő Eged hegy a legalkalmasabb terület. Különösen a tavaszi és nyári növények ott találhatók legszebb és legnagyobb változatosságban. Az Adonisok, az Anemonék, a Helleborusok, Ochisokkülönböző fajtái, az Orobusok, Violák, Gentiánák, Campa- nulák, Irisek, Melampyrumok stb. szebbnél szebb változatokban tar­kítják és díszítik a geológiai szempontból is igen érdekes hegy oldalát. A tudnivágyó gyermek kérdéseire alig győz az ember felele­tet adni s a gyűjtés nemes szenvedélyétől hevülő arccal szakítják le és ássák ki ismeretük új meg új tárgyát a kis botanikusok, hogy a magukkal hozott papírcsomó közé helyezve épségben vihessék

Next

/
Thumbnails
Contents