Állami gimnázium, Eger, 1899

lovagdráma, de maga a környezet is, feldolgozás is azt mutatja. A darab különben mint dráma igen silány.

A fejlődő színészet bizonyára teremtett még sok lovag- dráma-utánzatot, melyeket maguk a színészek írtak, sajnos, hogy nem maradtak fenn reánk, s így nem is szólhatunk róluk.

S most térjünk át két jeles Írónkra, a kik szintén lovagdrámával kezdik drámaírói működésüket.

Katona József.

Katona József a színészek között ismerkedhetett meg a lovagdrámával, a mi újabb bizonyítéka a lovagdráma elterjedésének, másfelől annak, hogy valószínűleg külföldi írók ilynemű műveit is előadták, lefordítva természetesen, de ma már erről sincsenek feljegyzéseink.

A Mérey-féle jegyzékben alig szerepel egy lovagdráma. Sajnos nem tudjuk megállapítani, hogy Katona milyen eredeti darabokat ismert, kinek a hatása alatt irt. Annyi bizonyosnak vehető, hogy nem a jobb minták után indúlt.

Idézzük az akkoriban előadott darabokra vonatkozólag Gyulai véleményét: „A német múzsa uralkodott színpadunkon, de nem valódi kegyenczei képében. Goethének csak a „Testvérek“ ez. kis műve adatott elő gyakrabban, de le sem fordított Götz v. Berlichingene durva és lelketlen utánzásainak, a német lovagdrámáknak, egész raját fordították és játszták magyarul.“

Ez is igazolja véleményünket. Dugonics pedig átalakított lovagdrámát a hazai viszonyokhoz s itt aztán a német érzelgős elem helyett, a nagyhangú hazafias pathos szerepel. Nem csoda tehát ha Katona is, különösen oly korban mint ő s oly kevés előképzettséggel, szintén a lovagdráma hatása alá kerül. 19 éves korában írja első nagyobb müvét, mely valóságos lovagdráma.

Bayer valószínűnek tartja, hogy a darab nem eredeti, legalább tárgyára nézve ném, mert nem tartja képesnek ily drámai coneeptióra. Gyulai nem nyilatkozik e tekintetben Monostori Veronikára vonatkozólag. A darabot 1812-ben szerzetté s valószínűleg nem került színre. Azt azonban Gyulai is elismeri, hogy egészen a német lovagdrámák modorában van írva, bár a költő némi magyaros mázzal igyekszik bevonni.