Állami gimnázium, Eger, 1898

16

A mű cselekvénye Thököly 1682-iki téli hadjáratának befejezésével indul meg.

A fiatal hős szabadságról, dicsőségről álmodozik sátrában. Megjelen előtte Venus — a szerelem megszemélyesítője — s ingerlő rábeszéléssel biztatja, hog3r hagyja oda rövid időre a csatateret, tábori sátrát és siessen fényes palotába, a legszebb asszony ölelésére. Tudtál adja, hogy abba a frigybe, melyet Zrinyi Ilonával, I. Rákóczi Ferencz özvegyével — ha akar — megköthet, az összes fejedelmek (szimbolicze: planéták) beleegyeznek, csupán egy, Jupiter (Lipót császár allegorikus neve) nem akar hallani e házasságról. Tőle azonban ne tartson, mert a Hold (a török) megvédelmezi ellene.

Jóllehet Zrínyi Ilona elhatározta, hogy özvegyi ágyát meg nem osztja mással, de ő kivételt képezne, mert hősi híre, dicső neve varázsának bizonyára nem tudna ellenállunk Aztán a politikai viszonyok és barátai, a bujdosó felkelők is úgy kívánják, hogy egymáséi legyenek. Gazdag vagyon és erőben hatalmas segítség állna pártjára harczaiban a kiterjedt rokonsággal : a Rákóczinkkal, Báthoriakkal, Zrínyiekkel és Fran- gepánokkal. És ez esetben inkább teljesülnének vágyai s megérhetné

.... feljöttét elébb az várt napnak :

Az melyben kalpag szab rendet az kalapnak.

Művészi kézzel festi Rákócziim külső szépségét, lelke nagyságát, szive nemességét:

Az orczái rózsák, nyaka alabástrom,

Maga kelletése szívet győző ostrom.

Homloka liliom, az ajaka kláris —

Az melynek hervadni magánosán kár is. Bár csókod harmatja érte volna már is !

Czédrus az dereka, tekintete ráró,

Mint vadász-Diánua : gyors lába úgy járó.

Egész teste hattyú, galamb: engedelrne ; Gerliczét követő társához szerelme.

Az hol kell mint daru oly szemes figyelme, Csendes erkölcsében nincs negédes elme.