Állami gimnázium, Eger, 1898

Élénk világot dérit arra a határtalan gyűlöletre és megvetésre, melylyel a protestánsok a katholikus papság ellen viseltettek.

A nemzeti múzeum könyvtárában levő Jankovich-kodex egyik darabját teszi a Czeglédi látván haláláról irt költemény.

Czeglédi István e kor legkiválóbb református lelkészeinek egyike. Mint nagytudományú férfiút, jeles egyházi szónokot, szilárd, hajthatatlan jellemű és meggyőződésből hitbuzgó papot ismerték.

Tanulmányainak külföldön való elvégzése után, Lorántffy Zsuzsánna akaratából beregszászi lelkipásztor lett és innen hívatott meg a kassai helvét hitű egyház katedrájába. E hivatalában maradt élete végéig, mely hosszú szenvedés után, pozsonyi útjában — „a nagyszombati búzavetések közt“ — következett be, mikor egy idézet parancsára az itt székelő vértörvényszék előtt akart megjelenni.

Az ének szerint erős oszlopa volt egyházának. Védelmezte azt minden irányban a hatalomra került katholiczizmussal szemben. Tollal és szóval egyaránt. Ellenségei mindent elkövettek, hogy hallgatásra bírják ; rút, alávaló támadásokat intéztek ellene, becsmérlő gúnynevekkel illették, megcsúfolták kegyetlenül, de mind e hántások nem hogy lankasztották volna küzdő hevét és bátorságát, hanem még fokozták erélyességét és kitartását.

Midőn a hatalom emberei látták, hogy így erőt nem vehetnek rajta, a szilárd férfi tiszta jellemét az árúlás bűnével akarták beszennyezni. A kassai várkapitány parancsára katonák támadták meg házát és börtönbe hurczolták, hol a fogságban sinylődő magyar uraknak — Szuhay Gáspárnak, Bónis Ferencznek, Fáy Lászlónak — Isten igéjével nyújtott vigasztalást és bíztatást a keserves sors megadó elviselésére.

De ellenségei megirigyelték a rab urak örömét, melyet Czeglédi imáiban és predikáczióiban leltek s egyr napon elhur- czolták, egy' nedves búzás boltba zárták és muskétásokkal őriztették. Az amúgy is gyönge szervezetű ember egészségét a börtöni élet aláásta és súlyos betegségben szenvedett hosszú ideig, míg hívei könyörgésére és felelőssége mellett a generális szabadon nem bocsátotta. Hanem csak rövid ideig örülhetett visszanyert szabadságának, mert új parancs jött, mely őt a pozsonyi vértörvényszék elé czitálta. Félholtan teszik szekérre s paptársai, a tanúló-ifjúság és hitsorsosai könyhullatása mellett, felesége kíséretébe)! indúl el végzetes útjára. A nagy-