Állami gimnázium, Eger, 1898
12 üldöztetésük és elnyomatásuk miatt jajdulnak fel, nyomon követik az eposzok; a fontosabb ütközeteket, várostromokat, nagyobb vitézkedéseket tárgyaló vitézi énekek; a kor történetét előadó krónikák; végűi a baUaclaszerü kisebb elbeszélő költemények. Ezt öt csoportba lehetne sorozni, részint műfaji rokonság, részint tárgyi azonosság szerint, az elbeszélő költeményeket. Vegyük sorra. Kesergő énekek. Az üldöztetés szenvedései miatt, melyeknek a vasvári béke után az udvar részéről az ország protestáns lakói, különösen a prédikátorok ki voltak téve, átható jajszó kél ajkaikon, szivükben erős, olthatatlan gyűlölet a katholikus papság iránt. A felekezeti gyűlölség első terméke 1671. elejéről a Szencsey-kodexban talált Papvilág Magyarországon.*) Szerzőjét nem ismerjük. Nevét nem merte kiírni; mert — mint maga mondja — ha megtudnák, „megemésztené papoknak fullánkja.“ A költemény alapeszméje a versfejekbe van foglalva: „Papvilág magyart rág, Mert nála uraság.“ Kíméletlen, bántó gúnnyal ostorozza a papok hazafiatlanságát, kapzsiságát és istentelenségét. Erős váddal sújtja e szavakban: „Isten szolgálatra lám mindenül állott: De az üdvösségre kicsiny utat nyitott — Éltében aligha három misét mondott, Csak az jövedelem zsákjában csúszhatott. Lehessen köntöse, — hagyján, ha nem jó pap ! Bárányköntös alatt annál hamarább kap; Minden practicát kozd, minden dologhoz kap . . . Ha ördög nem viszi, végben viszi az pap 1 A papságot állítja minden baj és nyomor forrásának, mert ez, kezébe kerítve a kormányhatalmat, elnyom mindenkit, a ki nem az ő önző czéljaikat szolgálja. Hogy tanácsukat elfogadja, még a királyt is megfenyegeti azért: „Rád néz Igaz Bíró, magyarok királya, Meglásd, hogy megéget a papok igája 1“ Nagyon érdekes e harminczkét — négy soros, egy rímű — strófából álló költemény, különösen kortörténelmi szempontból. *) Van még nehány, a Papvilág Magyarországora-nal rokon ének, de — egészben, vagy túlnyomó lyrai voltuk miatt nem vettem föl.
