Állami gimnázium, Eger, 1895

mely ellenmondás nélkül, egységes szellemtől áthatva, minden nép, jó és nemes tagjára vonzó hatással lesz, s őket állandó lelkesedéssel tölti el?

Reméljük s ne hagyjunk fel a kísérletekkel! Mert gondolatnak is kínos: mi lenne az ifjúságból, ha a rátörő hatalmak martalékává válnék?! Vájjon nem az esetleges, a véletlenség műve volna-e így a nevelés? Uo talán nem okosabb dolog volna-e ez, mint hetüket vetni a rohanó hullámba? Nem! A láthatatlan, öntudatlan, de teljes erővel működő befolyásoknak, ha az ifjúságot a magasabb fejlődésnek fokára akarjuk emelni, öntudatos, tervszerű gátat kell vetni, ezt csak átgondolt, szilárd alapon álló nevelő rendszerből fejlődhetik ki.

Első dolgunk, hogy e széles mezőn tájékozódjunk, két részét külömböztetjük meg a tudománynak. Először szólunk a tényleges állapotról, az intézetekről, a magán- és nyilvános nevelésről, a gyakorlatról, a mint ezek évszázadok óta kifejlődtek. Ide tartozik az iskola minden kérdése, kormányzása, berendezése, szervezése stb., valamint házi, intézeti nevelés, a gimnáziumi, népiskolai, paedagogia. Ezekről szól a gyakorlati nevelés-tudomány. Másodszor, ha kutatjuk a nevelés lényegét, fogalmát, szükségességét, lehetőségét, határait, korlátáit, czélját, eszközeit, módjait, az elméleti nevelés-tudomány birodalmába lépünk.

Ez a két rész együttvéve képezi a rendszeres nevelés-tudományt. Ezzel szemben áll a történeti nevelés-tudomány. Ha a létező nevelés-tudományt, mint alakulót tekintjük és fejlődésük feltételeit kutatjuk, akkor a történeti paedagogiával foglalkozunk. Ez rajzolja meg a letűnt nevelés állapotját, fejlődését a jelenkorig.

Tehát a nevelés tudományának két főrésze van: a rendszeres és történeti paedagogia. A rendszeres paedagogia két részre oszlik: gyakorlati és elméleti paedagogiára.

Mi e lapokon nem a rendszeres nevelés-tudománynyal, hanem azokkal az alapelvekkel fogunk foglalkozni, a melyek a társadalmi élettel szoros kapcsolatban vannak. Az elméletek mellőzésével keressük a kapcsot az iskola és a társadalom között2. $. A gyakorlati nevelés-tudomány.

Gyakorlati nevelés-tudomány alatt értjük bölcseleti megvizsgálását azoknak a tényleges viszonyoknak, a melyek közt