Állami gimnázium, Eger, 1895

gasabb egységbe olvadjanak? Az összekötő kapcsot a földrajz képezi. Ez lesz hű kísérője a történeti oktatásnak, mert azokról a tartományokról szól, a mint a történelem folyamán ezek népeinek sorsát tárgyalják. Nehezebben megyen a természet- tudományok beolvasztása. Itt egy részről szintén a földrajz a kapocs. Teszem föl az Alpesek tárgyalásánál szólhatunk állat- és növényvilágáról. Másrészről annak meggondolása segít, hogy a természetet igazgatni próbáljuk, még pedig emberi czélok szerint. A természetet így, mintegy az emberiség szolgálatára kényszerítjük. Korlátozzák az ember cselekvését 1) erkölcsi törvények, 2) természet törvényei. Csak azt teheti az ember, a mi az erkölcsiséggel megegyezik, viszont a természetet teljesen föl nem használhatja a maga czéljai szerint, mert tehetségei is korlátoltak. De másrészről tudja meg a növendék azt is, 1} hogy és milyen alapon korlátozza és elősegíti cselekvéseinket az erkölcsi törvény, 2) hogy korlátozzák és elősegítik a természeti viszonyok akaratunkat. Az első érzelmi oktatás, a második a természettudományi oktatás feladata. De mind a ketten megegyeznek abban, hogy az érzést képezik a növendékben.

Ez a nevelő oktatás központositása nagy vonásokban. Főbb pontjaiban a következők: 1) Az erkölcsi vallásos vég- czél, 2) psyehologiai és történeti fokozatos sorrend egymással összefüggésben, 3) a tananyag kölcsönös érintkezése.

Csak így lehet a tananyag szerves egész. Erre törekedni kötelesség, a siker is csak így várható. De azért még mindég csinálnak olyan tantervet, mely nem egyéb, mint az anyag rendetlen összehalmozása. Gépies sorrendből élet nem fejlődhetik. Az ilyen tanterv készítőnek meg kell fontolnia Plata tanítását, hogy az anyagok összeköttetését, rokonságát ösmerni és meg kell érteni.

19. §. A tananyag feldolgozása.

Az anyag czélszerű kiválasztása után a tananyag olyan feldolgozása következik, a mely a tanulónak maradandó tulajdonává váljék. A tananyag tanításra való feldolgozása tulajdonképen módszer a szó szorosabb értelmében. Igaz, hogy a közéletben módszer alatt mást értenek. Minden tanítónak állítják sokan — kell módszerének lenni, különben fáradozása hiába való. Világos, hogy a módszert összetévesztik a tanító modorával, a mely természet szerint egyénenként változó. A