Állami gimnázium, Eger, 1895
35 lyok az aostlietikai érdeklődés ápolására valók. Az erkölcsi és acsthetikai elemek rokonsága szoros összefüggésbe kapcsolja a rajzot az érzést képező tárgyakkal. Végül jönnek a nyelvek, a melyek a történeti tárgyak formális oldalát teszik. A nyelv emlékek a nemzet fejlődésének tanúbizonyságai, ez irodalmi művek alapján tanuljuk a stílust, a mely gondolataink kifejezője lesz. Azonfelül is érdeklődik minden nyelv iránt az ember, a mi jellemző és sajátságos tulajdonsága. Ily értelemben a nyelvtudomány szintén egyik ága a történelmi okatásnak. De a nevelő-iskolában a nyelv eszköz a czél elérésére, de nem czél. A grammatikának itt önálló szerepe nem lehet, mint pl. a külötnböző nyelvek rendszerének az egyetemen. A nyelvek tökéletes megtanítása nem lehet a középiskola ezéija. Ez a tanítás anyagának történelmi csoportja. Ezeknek nagy a fontosságuk, mert erkölcsi, jellemképző erejük van, s mint ilyenek központját képezik a tanításnak. A tanítás anyagának második csoportja a természettudományokból telik. Az ember vizsgálódása két mezőre terjed, az egyik az emberi életre vonatkozik, ez a vallás, irodalom és művészet birodalma, a másik tér a természet kutatása. Ilyen kettőséget tapasztalunk a gyermeknél is. E kettősség: az érintkezés és tapasztalás. A tapasztalást a gyermek azokból a tárgyakból meríti, a melyek keze ügyébe akadnak, a mit lát, megfog; az érintkezést kiszélesíti az emberiség irodalomtörténetének tanításával, a tapasztalást gyarapítja a természettudományokkal, megfigyeléssel, gyűjteményekkel, kísérletekkel sőt mathematikai deductiokkal, mely a természettudományok formális oldala. A természettudományi körhöz tartoznak a földrajz, a természettudomány és az a szak, a mely ennek formális oldala, a mathezis. Eljutottunk tehát a tanítás anyagának két csoportjára. Ha ebben megnyugodnánk, úgy a központosítás kérdésének vége. A tantárgyak egységes hatásáról lemondva, lemondottunk az egységes gondolatkörről is. Így a növendék érdeklődése majd az egyik, majd a másik tárgyhoz hajlik. Ennél az ingadozásnál veszedelmesebb nincs a karakter nevelésére, ha ezt az ingadozást egységes, magasabb megfontolás nem forrasztja össze, egységes nevelésről szó sem lehet. A kérdés most már tehát az, hogy lehet a tantárgyak két csoportját úgy egymásnak alárendelni, hogy ezek egy ma3*
