Állami gimnázium, Eger, 1895

34

erkölcsi karaktert nem képzelhetünk, de ilyen központosítás lehetőleg koncentrált gondolatkör alapján történhetik. A psy- chologia tanít meg bennünket arra, hogy támad az ilyen egységes karakter? A személyiség az én, nem testünk, hanem gondolataink összesége, s ez lassan keletkezik és változik. De bármennyi gondolatom is legyen e nagy változatosság az én képzetében egységet nyer, mert valamennyi gondolat egy egyéniség gondolata. így jövünk az én öntudatára, de arra is, hogy gondolatainkból kifolyó akarat és cselekvés tőlünk függ, de felelősek is vagyunk érte, s a felelősség öntudatában erkölcsi elvek szerint járunk el. E nélkül nincs erkölcsi ember, a kinek nevelése pedig a tanító főczélja. Hogy a növendék igy nevelődjék, rendezett egymásutánra van szükség, a mely a nevelő czélját előmozdítja. Meg kell gondolnunk, hogy nem mindegyik tárgy egyformán alkalmas oly gondolatkör kiképzésére, a melyből erkölcsi elvek sarjadnak, s a melyek minden cselekedetünket vezérlik és szabályozzák. A tantárgyak ily osztályozása nem akar egyes tudományágak kicsinylése lenni, de igen is útmutatás arra, melyik hathatósabb eszköz a gyermek jellemének kiformálására. És itt először a formális képzésről való mesét kell visszautasítanunk, a mely annyi okos főt megzavart. Formális képzés alatt értik egyes tantárgyak, nyelvek tanulása és a mathésisnek abbeli fejlesztő-képességét, a mely különösen alkalmas arra, hogy a gyermek gondolkodásmódját, ítélőképességét erősítse. Tekintet nélkül a tudomány tartalmára inkább azoknak puszta, elvont dolgokból álló rendszerét, a nyelveknél a grammatikát tüntetik fel olyannak, a mely nagy hatással van a növendék tehetségeinek ápolására. Az eszmék megösmerése mellett azok hangjegyeinek, tehát idegen nyelvek szavainak megtanulása, becses tudás, de nem tekintve azt, hogy csak az emlékezetet foglalkoztatja, sokszor terheli, azoknak a tudományoknak, a melyek érzést és kedélyünket képezik a nevelő czél tekintetéből nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk, mert jellemet, erkölcsöt plántálnak a növendékbe. Ezek a tárgyak 1) a vallás (biblia, egyháztörténet), 2) történet, 3) irodalomtörténet. Ezek között megvan a benső kapcsolat, igy tudjuk rendezni az anyagot kulturhistoriai tekintetek szerint, mert vallás, erkölcstársadalom, irodalom történeti fejlődését fokozatosan adják elő s evvel a növendéket is hasonlóra buzdítják. Ehhez sorakoznak kiegészítésképen a rajz-órák, a me-