Állami gimnázium, Eger, 1895

33 összefügg. A nevelő-oktatás tananyagának kiválasztása kettős ezélt tűz ki. Munkájának psyhologiai oldala megkívánja, hogy növendékének fejlődési fokozatait mind elméleti, mind prakti­kus oldaláról meg tudja állapítani. A történelmi és philosophiai munka az lesz, hogy a nép történelmi fejlődésének főbb moz­zanatait pontosan meghatározni és körülírni tudja. A nevelő sohase felejtse el, hogy a leendő emberre a fejlődő nemzeti kultúra erkölcsi megvilágításban idézhet elő tartós érdek­lődést. Csak klaszikus müveket kell tárgyalni. Terméket­len idők ösmertetése, a hol mester nem volt, nem érdemes a munkára. Csak klaszikus munkákból szól a múlt szelleme a jelenhez. Lehetőleg összefüggő, sőt egész munkákat olvassunk. Ezeknek van teljes jellemképző hatások a gyermeki lélekre. Tehát a tanítás czélját első sorban történelmi elven ala­puló anyag kiválasztással érhetjük el. 18. §. A tanítás tárgyainak összefüggése. Központosítás. Ha a megállapított elv szerint járunk el a tanítás kivá­lasztásánál, úgy a nemzeti tevékenységnek igen sok oldalát kell tárgyalnunk. Sorra kell venni a vallásos, erkölcsi élet fejlődését, a történeti, aesthetikai fejlődést, a nyelvi és a ter­mészettudományokat stb. Nagy mező! Méltán felmerül az a kérdés, képesek vagyunk-e mindezt, ha kicsinyített, do mégis hű képben az iskolába bevinni? Nem rogy-e össze a növen­dék ennyi teher alatt? A felelet rá nem lehet egyéb, minthogy a növendékek legnagyobb része nem végezheti el ezt a mun­kát, meg kell elégednünk azzal, ha a tudományos mező egyes részein tájékozódik. Ez azonban nem egészséges állapot. A doloa azon fordul meg; nem lohetne-e a tantárgyak zavaros változatosságából rendezett változatosságra vergődni? A didak­tika története tanúsítja, hogy rajta voltak, iparkodtak a taní­tás központosításán. De a ezélt nem érték el. Efféle baj van minden iskolában. És itt majdnem legyőzhetetlennek látszik az akadály. A nevelőnek tehát, hogy ez útvesztőből kimene­küljön, két feladatot kell szeme előtt tartania, hogy az okta­tás czélját elérje: az egyik ethikai, a másik psychologiai fel­adat. Az ethikai czél megköveteli, hogy a növendék tehetségei ne forgácsolódjanak el, hanem lehetőleg egyesülve, annál erő­sebb hatások és eredményűk legyen, llv központosítás nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents