Állami gimnázium, Eger, 1895
33 összefügg. A nevelő-oktatás tananyagának kiválasztása kettős ezélt tűz ki. Munkájának psyhologiai oldala megkívánja, hogy növendékének fejlődési fokozatait mind elméleti, mind praktikus oldaláról meg tudja állapítani. A történelmi és philosophiai munka az lesz, hogy a nép történelmi fejlődésének főbb mozzanatait pontosan meghatározni és körülírni tudja. A nevelő sohase felejtse el, hogy a leendő emberre a fejlődő nemzeti kultúra erkölcsi megvilágításban idézhet elő tartós érdeklődést. Csak klaszikus müveket kell tárgyalni. Terméketlen idők ösmertetése, a hol mester nem volt, nem érdemes a munkára. Csak klaszikus munkákból szól a múlt szelleme a jelenhez. Lehetőleg összefüggő, sőt egész munkákat olvassunk. Ezeknek van teljes jellemképző hatások a gyermeki lélekre. Tehát a tanítás czélját első sorban történelmi elven alapuló anyag kiválasztással érhetjük el. 18. §. A tanítás tárgyainak összefüggése. Központosítás. Ha a megállapított elv szerint járunk el a tanítás kiválasztásánál, úgy a nemzeti tevékenységnek igen sok oldalát kell tárgyalnunk. Sorra kell venni a vallásos, erkölcsi élet fejlődését, a történeti, aesthetikai fejlődést, a nyelvi és a természettudományokat stb. Nagy mező! Méltán felmerül az a kérdés, képesek vagyunk-e mindezt, ha kicsinyített, do mégis hű képben az iskolába bevinni? Nem rogy-e össze a növendék ennyi teher alatt? A felelet rá nem lehet egyéb, minthogy a növendékek legnagyobb része nem végezheti el ezt a munkát, meg kell elégednünk azzal, ha a tudományos mező egyes részein tájékozódik. Ez azonban nem egészséges állapot. A doloa azon fordul meg; nem lohetne-e a tantárgyak zavaros változatosságából rendezett változatosságra vergődni? A didaktika története tanúsítja, hogy rajta voltak, iparkodtak a tanítás központosításán. De a ezélt nem érték el. Efféle baj van minden iskolában. És itt majdnem legyőzhetetlennek látszik az akadály. A nevelőnek tehát, hogy ez útvesztőből kimeneküljön, két feladatot kell szeme előtt tartania, hogy az oktatás czélját elérje: az egyik ethikai, a másik psychologiai feladat. Az ethikai czél megköveteli, hogy a növendék tehetségei ne forgácsolódjanak el, hanem lehetőleg egyesülve, annál erősebb hatások és eredményűk legyen, llv központosítás nélkül
