Állami gimnázium, Eger, 1895

az akarat teszi az ember értékét, úgy akaratát kell első sorban erősítenünk, a tudás, képesség tehát az erkölcsi jellemképzés szolgálatában áll. A tanítás toezélja a tantárgyak alapján jellemet képezni.

Hogy az akaratot tanításunkkal befolyásolhatjuk, erről a psychologia, a mely az akarat lényegéről, eredő okáról felvilágosít, meggyőz bennünket. Megtudjuk gondolatkörünkből, hogy tör elő az akarat. A nevelő hogy formálhatja ezt a gondolatkört, hogy így az akarat az erkölcsi jó felé irányuljon.

A lelki életnek három főformája van : képzet, érzés törekvés vagy vágyak. A lelki élet elemei a képzetek. Érzés és vágy, azaz átalakúlás, a mely a képzetek befolyása alatt keletkezik. Ezek szorozan összefüggnek. Képzetektől vagy tudástól független akarat nincsen. Vannak bennünk képzetek, a melyek nyomában vágy és érzés nem támad, de nincs érzés és vágy, mely képzettel ne volna összefüggésben. Az akarat a gondolatokból sarjad. Ha ez úgy van, a gondolatok útján az akaratot igazgathatja a nevelő. A nevelés czélja így vág össze a tanítás czéljával. A tanítás olyan gondolatkört ád a növendéknek, a melyből erkölcsi akarat fejlődik. De nem minden tudásból válik akarat. Kérdés tehát, mily feltételek kellenek hozzá? A tudás gyakran csak ismeretek összege, azaz világos képzetek készlete, tehát nyugodt, közönyös állapot. Az ilyenből akarat nem fejlődhetik. A tudásnak a kedélybe kell be- lopódznia, ekkor válik elő tudássá. Ez az a lelkiállapot, mit érdeklődésnek mondanak.

A tanítás czélja tehát úgy képezni a növendék gondolatkörét, hogy az érdeklődés útján akarat váljék belőle. Az érdeklődés hatféle lehet. 1. Az empirikus érdeklődés, a mely a világ sokféle tüneménjminek felfogására, s mindarra vonatkozik, a mit érzéki szerveinkkel (szemünkkel, fülünkkel stb.) felfoghatunk, tapasztalhatunk. 2) A speeulativ-érdeklődés általános törvényekre vonatkozik, mely a sokféle tapasztalati dolognak egységet ad, a melyekhez a tapasztalat felett való elmélkedéssel jut az ember. 3. Az aesthetikai érdeklődés művészeti Ízlésben és tapasztalataink erkölcsi megítélésében nyilatkozik.

De vannak a részvétnek is érdeklődései, nevezetesen 4) a sympathetikus, érdek, a mely bennünket egyes emberekhez, barátunkhoz, atyánkfiához, hazánkfiához köt. 5) A társadalmi érdeklődés, mely a társadalom különböző ágaira, osztályokra,