Állami gimnázium, Eger, 1894

0

miképen meg nem közelitő fordításban az első előadás, mely a nyelvek és irodalmak tanítása ellen intézett támadásokat helyezi kellő világításba. Szándékosan választottam ezen előadást, mert fontos és nálunk is sokat vitatott kérdésekre tartalmazza a feleleteket, melyek annál figyelemre méltóbbak, mivel ^gy elfogulatlan idegen tudós nézetei. Nagyfontosságú reánk nézve e mű, egyrészt, mivel paedagógiai irodalmunk meglehetősen szegény metliodikus dolgozatokban és rendszeres neveléstudományi művekben, másrészt, mivel Laurie kiinduló pontját az képezi, hogy a latin nyelv tanítása a 12—13. életév előtt nem kezdendő meg és módszere a latin nyelv tanításának hat évet szán. Figyelmet érdemel továbbá, hogy Laurie az idegen nyelvek tanításának módszerében modern és bolt nyelvek között csak igen lényegtelen eltéréseket, enged meg és a latin nyelv tanításának módszerét az idegen nyelvtanítás typusának tekinti. Nem külsőségeken töpreng, hanem a nyelveik szellemi tartalmának közlésmódját vizsgálja, a mi nélkül a nyelvek tanításának valóban sem értelme, sem jogosultsága nincs.

Ezek előrebocsátása után álljon itt az I. előadás. Az egész művecske, eltekintve néhány speciális angol vonatkozású részétől, melyek egyébiránt szintén érdekesek, megérdemlené a magyarra fordítást.

*

* *

A nyelv a nevelés legfőbb eszköze.

Minden embert az élet tapasztalatai nevelnek. Egyszersmind azonban alig vonható kétségbe, hogy ezen tapasztalatok befogadására és a jellem fejlesztésének felhasználására veleszületett tehetsége két embernek sem tökéletesen azonos. A tapasztalatok igen korán kezdődnek. A csecsemő anyjának keblén ép oly bizonyosan nyer a jóra vagy rosszra benyomásokat, mint a hogy a mag, moly az imént kezdett csírázni, a talajtól nyeri a benyomásokat, melyek fajának erőteljes vagy csenevész növényévé teszik. Minthogy a gyermek csakhamar nem anyja oldalág jár, a természet egész világa alakítani iparkodik. Az ég és föld, kis életének eseményei, környezetének szavai és tettei, sőt taglejtései is serénykednek nevelésében. Eleinte öntudatlanul, majd öntudatosan a benyomások és érzések tömérdek és végtelen anyagát szervezni kezdi magában. A nevelés ezen folyamán minden ember átesik, és egyáltalá-